Tizenöt évvel ezelőtt arról szóltak a sajtóhírek, hogy a kormányzat hongkongi üzletemberekkel és kormányzati tisztségviselőkkel tárgyal arról, hogy a városállam Csepel szigetén új üzleti központot épít, ahová a Kínához való csatlakozás miatt aggódó hongkongiak költöznének. A sokmilliárd dolláros beruházásból és a budapesti "Chinatown"-ból végül nem lett semmi. A Medgyessy Péter miniszterelnöksége óta javuló magyar-kínai kapcsolatok további jobbításán munkálkodó kormányzati és üzleti körök mára Magyarországról mint Kína európai hídfőállásáról beszélnek.
A keleti kapu
Az elképzelések szerint a nagy kínai cégek az unió keleti kapuját, azaz Magyarországot használhatnák kereskedelmi központként. Ez - függetlenül a magyar tervektől - részben már meg is valósult, hiszen a majdnem 4 milliárd eurós kínai import több mint 70 százaléka el is hagyja Magyarországot.
A koncepció, hogy Magyarország legyen a kínai cégek európai központja, kifejezetten jó alapokon nyugszik. Kovácsics Iván, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke szerint minden adottsága megvan az országnak ahhoz, hogy az évi sok százmilliárdos kínai exportot megvalósító cégek Budapestről figyeljenek Európára. A helyi lakosság által megszokott és elfogadott nagyszámú kínai kolónia, az egyre szorosabb magyar-kínai diplomáciai és gazdasági kapcsolatok mind-mind azt bizonyítják, hogy Magyarország lenne a legjobb megoldás.
Természetesen ebben az esetben arról szó sincs, hogy a sok millió konténer ezentúl Rotterdam és Hamburg helyett a Dunán fog kikötni, ám a kereskedelmi központok és kirendeltségek, sőt gyártóbázisok is Magyarországon működhetnének. Ebben a kiváló földrajzi elhelyezkedés is Magyarország mellett szól, hiszen Budapestről Moszkva éppen úgy két és fél órányi repülőtávolságra van, mint London - hozza fel a kínaiak számára szinte egyformán fontos két piacközpontot a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke.
Made in China
A kamara elnöke szerint látható, hogy Magyarországon - és így az unóban is - is megjelentek azok a szórakoztatóipari és informatikai berendezések, amelyek minőségüket tekintve nem maradnak le a tajvani vagy dél-koreai versenytársak termékeitől. Ha Kína ebbe az irányba lép tovább, tehát saját márkanév alatt futó és saját tervezésű termékekkel akar megjelenni a világpiacon és így Európában, akkor mindenképpen szüksége lesz egy olyan hálózat kiépítésére, amely nélkülözhetetlen a kereskedelemhez - magyarázza a hídfőállás ötletének megalapozottságát Kovácsics Iván. Szerinte Magyarországnak a sajtóban újra és újra felbukkanó "logisztikai központ" szerepe csak abban az értelemben működhet, hogy a kínai termékek a környező kelet-közép-európai országokba Magyarországon át menjenek tovább.
A kínai piacok magyarországi térhódítása után tíz évvel megszületett az a bevásárlóközpont is, amely európai színvonalon szolgálja ki a magyar vevőket. Az Asia Center tőszomszédságában felépített China Mart pedig nagykereskedelmi és bemutatótermi központja lehet a betelepülő kínai cégeknek. Kovácsics Iván szerint a szándék mindkét félben megvan, most már csak az a kérdés, hogy elegendő kínai vállalat áll-e az ötlet mögé.
#page#
Kínában eladni nehéz
A kínai importhoz képest csekély magyar export természetesen nem egyedülálló probléma: a világ legtöbb országa is ebben a helyzetben van, Kína pedig már több esztendeje évi több százmilliárd eurós aktívumot halmoz fel kereskedelmi partnereivel szemben. Vannak azért kivételek: a Nemzetközi Valutaalap 2006-os adatai szerint Dél-Korea és Japán több tízmilliárd dollárral nagyobb értékben ad el Kínának, mint vesz tőle, és a nyersanyag-exportőr Szaúd-Arábia, Malajzia, Brazília, Chile és Angola minden évben jelentős, 4-8 milliárdos többlettel zár vele szemben.
A rohamosan fejlődő kínai középosztály - egyes becslések szerint mára nagyjából 200 milliós lehet - viszont megmentheti a nyugat-európai és amerikai vállalatokat. És nem csak a középosztály vásárol: ma Kínában 500 millió mobil- és 150 millió internet-előfizető van. A piacon viszont erős verseny folyik a vásárlók megszerzésére, és ebben nemcsak a fejlett világ, hanem a kínai cégek is egyre inkább részt vesznek.
El lehet adni magyar bort Kínában - ért egyet Kovácsics Iván - csak nem mindegy, hogyan fogunk bele. Felesleges ugyanis az egész országot megcélozni, inkább ki kell választani egy várost, esetleg egy tartományt. A mennyiség is kérdés, hiszen a kínai partner képes akkora mintakollekciót rendelni, amit esetleg a magyar partner csak nehezen tud teljesíteni.
A nagy cégeknek sincs könnyebb dolguk: a verseny mellett magával a kormányzattal is meg kell "küzdeni" - ahogyan arra Dessewffy Tibor és Szajp Szabolcs A kínai kapcsolat című tanulmányában rámutat. Kína erejét mutatja az is, hogy a világ országai közül szinte egyedül képes a nagy külföldi multinacionális vállalatokkal úgy tárgyalni, hogy ő diktál. A piac nagysága és az ebből következő hatalmas és hosszú távú lehetőségek miatt olyan cégek hajlandók engedni elveikből és elképzeléseikből, mint a Google, a Microsoft, a Boeing, az Airbus vagy a nagy amerikai és európai autógyárak.
Technológia
Májusban fontos kínai delegáció járt Magyarországon: Wu Bang Guo, a Kínai Országos Népi Gyűlés Állandó Bizottságának elnöke által vezetett küldöttséget Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke is fogadta. A tanácskozáson felszólaló Huszty András, a Miniszterelnöki Hivatal magyar-kínai kapcsolatokért felelős kormánymegbízottja szerint Magyarország szeretné csökkenteni a két ország közötti kereskedelmi egyensúlytalanságot, ám ez pusztán az áruszállítás növelésével nem lehetséges. Kínában egyelőre mindössze 61 millió dollárnyi magyar beruházás valósult meg, ez a harmadát vagy negyedét jelenti egyetlen évben a Romániába vagy Szlovákiába kivitt magyar befektetéseknek.
Kínában a megoldást a célzott technológiai vagy speciális szaktudást jelentő befektetések jelenthetik. Kovácsics Iván például a Hortobágyi Lúdtenyésztő Zrt.-t említi, amely háromévi piackutatás után hozta létre vegyesvállalatát az elmaradottabb régiónak számító Belső-Mongol Autonóm területen. Az ötmilliárd forintos beruházás után, a sikereken és a jelentős adókedvezményen felbuzdulva, a cég jövőre újabb beruházást tervez, így néhány éven belül 100 millió szárnyast lesznek képesek tenyészteni.
Különösen igaz ez Magyarországra és Csehországra, ugyanis e két országnak éppen azon termékei számára növeli a versenyképességi nyomást, amelyekkel az utóbbi években jól szerepeltek az európai piacokon. Dessewffy Tibor és Szajp Szabolcs konferencián bemutatott A kínai kapcsolat című tanulmánya is azt prognosztizálja, hogy a kínai termékek által támasztott verseny egyre inkább növekedni fog a magasabb technológiájú, szofisztikáltabb termékek esetében is, amelyek fontos húzóerői lehetnének a kelet-közép-európai országok gazdaságainak.
A tanulmány szerint a tudás- és innovációintenzív ágazatok, illetve termékek törnek az élre. Ebből következően a kutatás-fejlesztésre koncentráló új iparágak, a környezetvédelemhez, az oktatáshoz kapcsolódó ipari szegmensek, a biotechnológia, az információs és kommunikációs technológia megnyitja azokat az új utakat, amelyeket kreativitással és nyitottsággal kezelve új, sokkal gyümölcsözőbb kapcsolatokat alakíthatunk ki kínai-magyar viszonylatban.