Már nem az olcsó másolatok országa Kína

Xiaomi

Olcsó, minőségi okostévéivel és okostelefonjaival jelentős piaci részesedést szerzett magának megelőzve az iparág számos nagyágyúját. Az alig hároméves vállalatot már nem mondhatjuk kezdőnek. A fogyasztói elektronikai cikkeket gyártó cég tavaly négy új okostelefon-modellt dobott piacra, és közel 19 milliót adott el, ami 2012-höz képest 150 százalékos bővülés. A Xiaomi alapítója, Lei Jun, egészen más aspektusból közelíti meg az okostelefonok üzleti modelljét: nem drága, luxusmárkát épít, hanem kis haszonnal tömegesen adja el a készüléket, és a szoftver generálta bevételre épít. A múlt évben a Xiaomi bevétele meghaladta az 5,2 milliárd dollárt, amely főleg a felhasználók által letöltött több mint egymilliárd alkalmazásból származott.

BGI

Ázsia vezető biotechnológiai kutatóintézete, a shenzeni székhelyű BGI többek között az emberi intelligencia – emellett a növényi és állati DNS – titkát kutatja. A vállalat rendelkezik európai, amerikai és hongkongi irodával, és 2011-ben még úgy volt, hogy közép-európai központja Budapestre jön. Kína rendkívüli léptekben halad előre a genetikai kutatások terén, a BGI pedig jelentősen növelte a DNS-szekvenálási kapacitását. Rengeteget fordítottak a genomszekvenálási kutatási hardverekre és az elemzők képzésére, hogy a világ valamennyi kutatóintézeténél és egyeteménél nagyobb esélyük legyen adatokat kinyerésére. Ma ez az intézet a világ legtermelékenyebb szekvenálója. Élve a technológiai lehetőségekkel, jelentősen lecsökkentette az eljárás költségeit: a 2003-ban még hárommilliárd dolláros tétel ma csupán néhány százezerre rúg. Az intézet célja, hogy a világ biológiai információszolgáltatójává, vagyis biológiai Google-lé váljon.

Kínai luxusmárkák

Az egyre szélesebb közép- és felsőosztály kiszolgálására mind több helyi ajánlat születik. A kínai luxusmárkák is igyekeznek kihasználni a kereslet eltolódását. Az ősi kínai kereskedelmi utak újrajárásának egyedi élményét kínálja a Wild China utazási iroda, luxuslábbeliket a Mary Ching, divatruházatot a Nisiss. Utóbbi élen jár a kínai „másodosztályú” városok felparcellázásában is, a McKinsey becslése szerint ugyanis az ország közép- és felsőrétegének 45 százaléka költözik ezekre a területekre 2022-ig.

Egymás hátát vakarni – ez a siker titka

Míg az elmúlt évtizedet egyértelműen a kínai import dominanciája jellemezte Magyarországon, az utóbbi időben Kína is egyre inkább felfedezte magának az európai – és köztük a magyar – termékeket, illetve egyre több hazai vállalkozás lát fantáziát abban, hogy a hagyományos, uniós, illetve regionális piac mellett szerencsét próbáljon a Távol-Keleten is.A nyugati üzleti hagyományok nem működnek Kínában. Nem lehet néhány levélváltás után egyből belecsapni az üzletbe, hosszú évekig tartó munkára is szükség lehet, mire megszületik egy szerződés. Fontos a kapcsolat, az ismeretség, ha valaki valakit ajánl, annak már könnyű a dolga. Különösen fontos a guanxi, amelyet viszonylag nehéz lefordítani az európai ember számára: a szó nem egyszerűen kapcsolatépítést jelent, inkább valami olyasmit, amit az angol mondás így fejez ki: ha te megvakarod a hátam, talán egyszer én is megvakarom a tiédet.

Haier

A háztartási elektronikai cikkeket gyártó innovatív cég 80 ezer alkalmazottja önszerveződő formában hoz létre csoportokat, és dolgozik a maguk által kitalált projekten, kiküszöbölve a nem hatékony főnököket. A vezetőket maguk közül választják az emberek által elért eredmények alapján. A forradalmi menedzsmentstruktúrát az a Zhang Ruimin honosította meg, aki harminc évvel ezelőtt kőtörő kalapácsot adott a munkások kezébe, és arra buzdította őket, hogy törjék darabokra a hibás egységeket. Úgy tűnik, megérte a kockázatos újítás: a cég bevétele megközelítette a 30 milliárd dollárt 2013-ban.

Tencent

A kínai internetes cégnek januárban több mint 400 millió regisztrált felhasználója volt. Az üzenetkezelő alkalmazás persze abból is profitál, hogy Kínában még a mai napig blokkolják a Facebookot, így a fotók megosztására, politikai beszélgetésekre és a virtuális marketing-kampányokra marad a hazai. A 2013 augusztusában a világ ötödik legtöbbet használt okostelefon-alkalmazása, a szöveges és hangüzenet küldését lehetővé tevő WeChat – Weixin névre hallgat Kínában – is a Tencent tulajdona. A vállalat legutóbb 10 terrabyte ingyenes felhő tárhelyet ajánlott fel a külföldi felhasználóknak, ami valószínűleg tovább növeli a nemzetközi felhasználók számát.

Szárnyal a szükségtelen élvezetek piaca

Nem csak eladnak, vesznek is! A luxusipart a válságban is egyre magasabbra emelő titok a BRIC országok – Brazília, Oroszország, India, Kína – növekvő vásárlóereje. Egy 2013-as elemzés szerint a kínai fogyasztás teszi ki a globális luxusipar teljesítményének közel 40 százalékát, mintegy 27 milliárd dollár értékben. A legnagyobb fogyasztók egyelőre a férfiak, kínai üzletemberek ugyanis sokszor ajándékoznak luxuscikkeket a tárgyalások során. Azonban a női fogyasztók tömeges megjelenésére sem kell valószínűleg sokat várni.

Pedig a luxus ma mindennél drágább. És nem csak a hétköznapi emberek „alacsony perspektívájából” tűnik így. Nemrég a rapper világsztár, Kanye West is a „túl drága” kritikával illette a luxuspiac emblematikus márkáját, a Louis Vuittont, holott korábban közös – és nem épp filléres – cipőkollekciót dobott vele a piacra.

Geak

A hordható kütyük úttörő cége, a Geak a múlt nyáron dobta piacra az androidos okosóráját és az NFC (kis hatótávolságú kommunikáció) technológiát használó gyűrűt, amelyet még Bilbo Baggins (Zsákos Bilbó) J. R. R. Tolkien A hobbit című regényének főhőse, A Gyűrűk Ura gyűrűhordozója is megirigyelhet. A trendi ujjravaló tárolja és rendszerezi a személyes információkat, amelyeket aztán akár képes megosztani egy másik gyűrűviselővel. Nem kell többé tehát begépelni a jelszót, elegendő a telefonunkat a gyűrűs kezünkben tartani, és a névjegycserére sincs szükség, csupán a gyűrűk kommunikációját kell lehetővé tenni. Mindehhez pedig már potom 30 dollárért hozzájutunk.

Phantom

Akárcsak a kaliforniai Nest, a pekingi Phantom is az M2M kommunikációban látja a jövőt, vagyis hogy az emberek a mobiljukról vezérlik az otthonaik elektronikus berendezéseit. A Tsinghua Egyetemen végzett fiatalok által alapított startup kifejezetten a kínaiak problémáira és pénztárcájára fókuszál: a két fő termékük az alkalmazás által vezérelhető energiahatékony izzó (21 dollár), és az okos EcoTowers (43 dollár). Az utóbbi az otthoni levegő minőségéről gyűjt információkat: nézi a hőmérsékletet, a páratartalmat és a szennyezettség fokát.