Már nem az olcsó másolatok országa Kína

Makacsul él a hiedelem, miszerint Kínában nincs kultúrája az innovációnak, másolnak csak. Valójában azonban az ázsiai ország lépést tart a legmodernebb globális üzleti trendekkel, leginkább a közösségi oldalak háza táján. Íme, Kína 7 leginnovatívabb vállalata a Fast Company válogatása alapján.

Xiaomi

Olcsó, minőségi okostévéivel és okostelefonjaival jelentős piaci részesedést szerzett magának megelőzve az iparág számos nagyágyúját. Az alig hároméves vállalatot már nem mondhatjuk kezdőnek. A fogyasztói elektronikai cikkeket gyártó cég tavaly négy új okostelefon-modellt dobott piacra, és közel 19 milliót adott el, ami 2012-höz képest 150 százalékos bővülés. A Xiaomi alapítója, Lei Jun, egészen más aspektusból közelíti meg az okostelefonok üzleti modelljét: nem drága, luxusmárkát épít, hanem kis haszonnal tömegesen adja el a készüléket, és a szoftver generálta bevételre épít. A múlt évben a Xiaomi bevétele meghaladta az 5,2 milliárd dollárt, amely főleg a felhasználók által letöltött több mint egymilliárd alkalmazásból származott.

BGI

Ázsia vezető biotechnológiai kutatóintézete, a shenzeni székhelyű BGI többek között az emberi intelligencia – emellett a növényi és állati DNS – titkát kutatja. A vállalat rendelkezik európai, amerikai és hongkongi irodával, és 2011-ben még úgy volt, hogy közép-európai központja Budapestre jön. Kína rendkívüli léptekben halad előre a genetikai kutatások terén, a BGI pedig jelentősen növelte a DNS-szekvenálási kapacitását. Rengeteget fordítottak a genomszekvenálási kutatási hardverekre és az elemzők képzésére, hogy a világ valamennyi kutatóintézeténél és egyeteménél nagyobb esélyük legyen adatokat kinyerésére. Ma ez az intézet a világ legtermelékenyebb szekvenálója. Élve a technológiai lehetőségekkel, jelentősen lecsökkentette az eljárás költségeit: a 2003-ban még hárommilliárd dolláros tétel ma csupán néhány százezerre rúg. Az intézet célja, hogy a világ biológiai információszolgáltatójává, vagyis biológiai Google-lé váljon.

Kínai luxusmárkák

Az egyre szélesebb közép- és felsőosztály kiszolgálására mind több helyi ajánlat születik. A kínai luxusmárkák is igyekeznek kihasználni a kereslet eltolódását. Az ősi kínai kereskedelmi utak újrajárásának egyedi élményét kínálja a Wild China utazási iroda, luxuslábbeliket a Mary Ching, divatruházatot a Nisiss. Utóbbi élen jár a kínai „másodosztályú” városok felparcellázásában is, a McKinsey becslése szerint ugyanis az ország közép- és felsőrétegének 45 százaléka költözik ezekre a területekre 2022-ig.

Egymás hátát vakarni – ez a siker titka

Míg az elmúlt évtizedet egyértelműen a kínai import dominanciája jellemezte Magyarországon, az utóbbi időben Kína is egyre inkább felfedezte magának az európai – és köztük a magyar – termékeket, illetve egyre több hazai vállalkozás lát fantáziát abban, hogy a hagyományos, uniós, illetve regionális piac mellett szerencsét próbáljon a Távol-Keleten is.A nyugati üzleti hagyományok nem működnek Kínában. Nem lehet néhány levélváltás után egyből belecsapni az üzletbe, hosszú évekig tartó munkára is szükség lehet, mire megszületik egy szerződés. Fontos a kapcsolat, az ismeretség, ha valaki valakit ajánl, annak már könnyű a dolga. Különösen fontos a guanxi, amelyet viszonylag nehéz lefordítani az európai ember számára: a szó nem egyszerűen kapcsolatépítést jelent, inkább valami olyasmit, amit az angol mondás így fejez ki: ha te megvakarod a hátam, talán egyszer én is megvakarom a tiédet.

Haier

A háztartási elektronikai cikkeket gyártó innovatív cég 80 ezer alkalmazottja önszerveződő formában hoz létre csoportokat, és dolgozik a maguk által kitalált projekten, kiküszöbölve a nem hatékony főnököket. A vezetőket maguk közül választják az emberek által elért eredmények alapján. A forradalmi menedzsmentstruktúrát az a Zhang Ruimin honosította meg, aki harminc évvel ezelőtt kőtörő kalapácsot adott a munkások kezébe, és arra buzdította őket, hogy törjék darabokra a hibás egységeket. Úgy tűnik, megérte a kockázatos újítás: a cég bevétele megközelítette a 30 milliárd dollárt 2013-ban.

Tencent

A kínai internetes cégnek januárban több mint 400 millió regisztrált felhasználója volt. Az üzenetkezelő alkalmazás persze abból is profitál, hogy Kínában még a mai napig blokkolják a Facebookot, így a fotók megosztására, politikai beszélgetésekre és a virtuális marketing-kampányokra marad a hazai. A 2013 augusztusában a világ ötödik legtöbbet használt okostelefon-alkalmazása, a szöveges és hangüzenet küldését lehetővé tevő WeChat – Weixin névre hallgat Kínában – is a Tencent tulajdona. A vállalat legutóbb 10 terrabyte ingyenes felhő tárhelyet ajánlott fel a külföldi felhasználóknak, ami valószínűleg tovább növeli a nemzetközi felhasználók számát.

Szárnyal a szükségtelen élvezetek piaca

Nem csak eladnak, vesznek is! A luxusipart a válságban is egyre magasabbra emelő titok a BRIC országok – Brazília, Oroszország, India, Kína – növekvő vásárlóereje. Egy 2013-as elemzés szerint a kínai fogyasztás teszi ki a globális luxusipar teljesítményének közel 40 százalékát, mintegy 27 milliárd dollár értékben. A legnagyobb fogyasztók egyelőre a férfiak, kínai üzletemberek ugyanis sokszor ajándékoznak luxuscikkeket a tárgyalások során. Azonban a női fogyasztók tömeges megjelenésére sem kell valószínűleg sokat várni.

Pedig a luxus ma mindennél drágább. És nem csak a hétköznapi emberek „alacsony perspektívájából” tűnik így. Nemrég a rapper világsztár, Kanye West is a „túl drága” kritikával illette a luxuspiac emblematikus márkáját, a Louis Vuittont, holott korábban közös – és nem épp filléres – cipőkollekciót dobott vele a piacra.

Geak

A hordható kütyük úttörő cége, a Geak a múlt nyáron dobta piacra az androidos okosóráját és az NFC (kis hatótávolságú kommunikáció) technológiát használó gyűrűt, amelyet még Bilbo Baggins (Zsákos Bilbó) J. R. R. Tolkien A hobbit című regényének főhőse, A Gyűrűk Ura gyűrűhordozója is megirigyelhet. A trendi ujjravaló tárolja és rendszerezi a személyes információkat, amelyeket aztán akár képes megosztani egy másik gyűrűviselővel. Nem kell többé tehát begépelni a jelszót, elegendő a telefonunkat a gyűrűs kezünkben tartani, és a névjegycserére sincs szükség, csupán a gyűrűk kommunikációját kell lehetővé tenni. Mindehhez pedig már potom 30 dollárért hozzájutunk.

Phantom

Akárcsak a kaliforniai Nest, a pekingi Phantom is az M2M kommunikációban látja a jövőt, vagyis hogy az emberek a mobiljukról vezérlik az otthonaik elektronikus berendezéseit. A Tsinghua Egyetemen végzett fiatalok által alapított startup kifejezetten a kínaiak problémáira és pénztárcájára fókuszál: a két fő termékük az alkalmazás által vezérelhető energiahatékony izzó (21 dollár), és az okos EcoTowers (43 dollár). Az utóbbi az otthoni levegő minőségéről gyűjt információkat: nézi a hőmérsékletet, a páratartalmat és a szennyezettség fokát.

Véleményvezér