Mennyi pénzt költenek a magyarok a plázákban?

Egyre tudatosabbak a bevásárlóközpontok látogatói: a könnyen megközelíthető, környezetbarát, külső zöldterületekkel is rendelkező komplexumokat választják a legszívesebben – derül ki a Westend és a Marketing Resolution A bevásárlóközpontok szerepe a 21. században című reprezentatív kutatásából.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Gyakori vendégek a fővárosiak a bevásárlóközpontokban

A válaszadók többsége (20 százalék) havonta egyszer látogat el egy komplexumba, de nagyjából ennyien (19 százalék) megteszik ezt hetente, a fővárosiak 14 százalék-a számára pedig napi program, hogy beugorjanak valamelyik bevásárlóközpontba. Összességében elmondható, hogy a válaszadók több mint fele legalább havonta egyszer, vagy még gyakrabban lépi át valamelyik üzletház küszöbét.

(Fotó: Pixabay)

A kutatás arra is kitért, hogy milyen szempontok és szolgáltatások fontosak a vásárlók szerint. Az látszik, hogy egyre tudatosabbak a látogatók: amellett, hogy továbbra is az üzletközpont elhelyezkedése a leglényegesebb, napjaink vásárlóinak számít az is, hogy az áruház környezettudatosan működjön, és rendelkezzen külső zöld felületekkel. A 21. században a közösségi terek, a látogatók számára kínált programok, élménygyűjtési lehetőségek is komoly súllyal szerepelnek az értékek között.

„A kutatásból határozottan kirajzolódik a bevásárlóközpontok jövője: 360 fokos szolgáltatóközpontokká kell válniuk, ahol a vásárlási lehetőségeken túl közösségre és személyre szabott élményekre lelnek a látogatók  – mondta el Kovács Orsolya, a Westend marketingigazgatója.
Havi 32 ezer forintot költenek a budapestiek

Amikor a falakon belül vannak, akkor a budapestiek elsősorban ruházati/divatcikkekre vadásznak (48 százalék) és sokan érkeznek cipővásárlási céllal (36 százalék) is. Érdekesség, hogy megkérdezettek csaknem fele (40 százalék) csak nézelődik, ebben amúgy nincs nagy különbség a nők és a férfiak között. A válaszadók negyede nyilatkozott úgy, hogy szívesen intézi ügyeit a bevásárlóközpontban.

A reprezentatív kutatásban arra is rákérdeztek, hogy mennyit költenek a vásárlók a bevásárlóközpontokban. Ha a szupermarketekben beszerzett élelmiszert nem számoljuk bele, akkor ez az összeg havi 31 ezer 850 forintra jön ki. A válaszadók közel negyede (23 százalék) mondta azt, hogy 20-40 ezer forintot szán nem élelmiszer jellegű termékekre, 17 százalékuk pedig ennek a felét, mintegy 10-20 ezer forintot vásárol el. 16 százalék azoknak az aránya, akik saját bevallásuk szerint havi legalább 40 ezer forintot szánnak erre a célra.

 

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo