Az emelt bérminimum sem elég a kényelemhez

2017. február 02. csütörtök - 19:18 / piacesprofit.hu
  •    

Februárban már az emelt munkabért kapják a minimálbéres munkavállalók. Ugyanakkor a szavazo.hu portál a témában futó felmérése azt mutatja, hogy az emberek ma legalább nettó 200 és 350 ezer forint munkabért tartanak elfogadhatónak ahhoz, hogy kényelmesen tudjanak élni.

elszegényedik a középosztály

Kép: Fotolia

A 2017-ben életbe lépett jogszabályváltozások értelmében a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóknál az alapbér kötelező legkisebb összege havibér esetén bruttó 127 ezer 500 forint. Ez kedvezmények nélkül nettó 84 ezer 788 forint jövedelmet jelent. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma havi bruttó 161 ezer forint. Ez kedvezmények nélkül nettó 107 ezer 065 forint jövedelem.

10-ből 4 magyar a létminimum alatt él

Az Európai Unió egységes szegénységi és társadalmi kirekesztési felmérése szerint tízből ketten súlyos anyagi nélkülözésben, az emberek 35 százaléka nélkülözésben él. A Központi Statisztikai Hivatal már nem közöl létminimum számítást, ám a Policy Agenda elemzőintézet kutatása szerint 2015-ben tízből négy magyar a létminimum alatt élt. Egy egyedül élő felnőttnek 88 ezer, egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak 255 ezer forint kellett ahhoz, hogy ne nélkülözzön. Az intézet úgy véli, 2015-ben az egyedül élő felnőttek, valamint a két felnőttből és két gyerekből álló családok több, mint negyven százaléka élt a fentieknél alacsonyabb összegből.

A többségnek vannak nehézségei

Az Intrum Justitia által évente megjelentetett Fogyasztói Fizetési Jelentés eredményei azt mutatják, hogy egyre több hazai háztartás küszködik pénzügyi problémákkal, és a válaszadók több mint fele (58%-a) nem tud rendszeresen pénzt félretenni – még minimális összeget sem.

„Nagyon sok háztartás működik kis pénzügyi mozgástérrel. Minden háztartás egyedi helyzetben van, azonban egyértelmű, hogy a többségüknek pénzügyi nehézségei voltak az elmúlt 12 hónap során. Ezt mutatja, hogy a válaszadók közel felével (51%) fordult elő, hogy legalább 1 számlát késve fizetett pénzügyi nehézségekből kifolyólag” – emelte ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Zrt. vezérigazgatója.

Hatalmas a szakadék gazdagok és szegények között
Óriási a különbség az Európai Unió leggazdagabb, és legszegényebb országa, Luxemburg és Bulgária között: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az uniós átlag 271, illetve 46 százalékát tette ki tavaly.