Egyre sportosabbak a magyarok, de még mindig iszonyú sokat ülünk

2019. február 20. szerda - 20:07 / piacesprofit.hu
  •    

Habár egyre többen sportolnak Magyarországon, még mindig kevesen teljesítik az egészségmegőrzéshez szükséges 2,5 órás heti mozgást, a többség pedig iszpnyú sokat, napi több mint nyolc órát ül egy helyben.

A magyar lakosság harmada (33 százalék) végez kisebb-nagyobb gyakorisággal intenzívebb testmozgást. Közülük is a többség heti két-három alkalommal szánja rá magát arra, hogy sportoljon – világít rá a hazai sportolási szokásokra a legutóbbi EUROBAROMETER-felmérés, amely az európai uniós országokban élők sport- és fizikai aktivitásait vizsgálta. Akik semmilyen testmozgást nem végeznek, elsősorban az időhiányra hivatkoznak, illetve őszintén bevallják azt is, hogy nem érdekli őket, nem éreznek motivációt ahhoz, hogy sportolni kezdjenek.

Akár negyven százalékkal többet termel az egészséges munkaerő
Nemzetgazdasági szinten több száz, akár ezermilliárd forintos értéket képviselhet az egészségügyi innováció és az ebből adódó hatékonyságjavulás, illetve kedvezőbb népegészségügyi helyzet Magyarországon.

Mindezek mellett csupán a megkérdezettek 11 százaléka vallotta azt idehaza, hogy azért sportol, mert örömét leli benne.  A többi EU-s országban ez a mutató 30 százalékon áll, amit nálunk is el kellene érni mielőbb. Ebben az attitűdváltásban is segíthet a Budapest 2019 Európa Sportfővárosa idei programsorozata, amelynek révén a fővárosiak számos mozgásformát, sportot kipróbálhatnak.

„A WHO ajánlása szerint, 18 éves kor felett vagy legalább 2,5 órás alacsony vagy minimum 75 perces magas intenzitású tréninget kellene hetente elvégezniük az embereknek, hogy karban tartsák a testüket, megőrizzék a fizikai kondíciójukat. Ezt a szintet ma még Magyarországon az európai átlagnál kevesebben teljesítik, de az mindenképpen pozitív fejlemény az elmúlt évtized trendjeit figyelve, hogy ha lassan is, de nő azoknak a száma, akik kipróbálnak különböző szabadidősportokat” – mondta dr. Lacza Gyöngyvér, a Testnevelési Egyetem docense az EUROBAROMETER adatait elemezve.

Irány a sportpálya! - Kép: Pixabay

Irány a sportpálya! – Kép: Pixabay

Iszonyú sokat ül a magyar

A szakember ugyanakkor két veszélyre is felhívja figyelmet. Egyrészt aggasztónak tartja, hogy hazai lakosság 75 százaléka, azaz a döntő többség legkevesebb 2,5, de sokan, extrém módon még 8,5 óránál is többet ülnek egy nap. Az ülő munkavégzéssel alapvetően semmi gond nem lenne, ha azt mindenki kompenzálná az egészséges életvitelhez szükséges és rendszeres mozgás beiktatásával, elsősorban a jó levegőn. Dr. Lacza Gyöngyvér úgy látja, hogy az ülőmunka ideje várhatóan a jövőben sem fog csökkenni, viszont ha a mozgás kimarad az emberek életéből, az az idő előrehaladtával egyre komolyabb bajokat okozhat, állapotromlást eredményezhet.

Okosóra egyenlő egészségtudatos életmód?
Magyarországon jelenleg minden tizedik felnőtt internetező hord okosórát és/vagy karkötőt, okostelefonos aktivitásmérő-alkalmazást pedig negyedük szokott használni. Az okosórát és/vagy okoskarkötőt használók egészségtudatosabbak a nem használó társaiknál, rendszeresebben járnak szűrővizsgálatokra, nagyobb arányban sportolnak, és jobban odafigyelnek a táplálkozási szokásaikra is.

Az sem szerencsés tendencia a Testnevelési Egyetem docense szerint, hogy a magyar emberek, az uniós trendekkel ellentétben, jobban szeretnek otthon sportolni (59 százalék), mint ellenőrzött körülmények közt egy edzőteremben vagy éppen egyesületben (20 százalék). Erre azért tekint rizikóként, mert, aki úgy edz, hogy nem konzultál közben szakemberrel, edzővel, az vélhetően nem éri el azt az eredményt sem fizikálisan, sem mentálisan, amit célként kitűzött maga elé. Emiatt könnyen lemorzsolódhat, kedvét vesztheti, és felhagyhat teljes egészében a sportolással.

„Az edzéstanácsadásnak, a fejlődés nyomon követésének kiemelt szerepe van a motiváció megőrzésében, hogy a sportolás élménnyé váljon, és beépüljön a mindennapokba” – foglalta össze Dr. Lacza Gyöngyvér, aki szerint a Budapest 2019 Európa Sportfővárosa programsorozat ebben az évben sokat segíthet abban, hogy első körben a fővárosban változást lehessen elérni a hazai sportolási szokásokat befolyásoló motivációk terén, miután a testmozgás gyakorlását illetően az országos adatokhoz hasonlóak az arányok a budapestiek körében is.

A Sportfőváros-évad részeként az érdeklődők, sportolni vágyók legközelebb február 23-án, a Testnevelési Egyetem Tárt Kapus program elnevezésű, ingyenes rendezvényén kaphatnak bővebb tájékoztatást a sportolási lehetőségekről, ahol fittségi mérésekkel, az egészséges életmóddal összefüggő előadásokkal, tanácsadásokkal várnak mindenkit.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor