Támpontok a fenntartható üzleti stratégiához

2012. november 28. szerda - 07:30 / Timár Gigi
  •    

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) koordinálásával üzleti vezetők és fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek alapelveket tartalmazó ajánlást fogalmaztak meg közösen. Ezek támpontot adnak a hazai vállalatok első embereinek a fenntartható fejlődést komplexen értelmező üzleti stratégia kidolgozásához és megvalósításához.

Kép:PP/nun

A hosszú távon sikeres vállalat záloga az olyan vállalatvezető és menedzsment, amely tisztában van a fenntartható fejlődés fogalmával, döntéseiben képes azt komplexen értelmezni és elkötelezetten végrehajtani, legyen szó akár nagyvállalatokról, akár a kkv-szektorról. A gazdasági eredményesség mellett a környezetvédelem és társadalmi igazságosság elveit szem előtt tartó üzleti stratégia hosszú távon kifizetődő. A vállalat fenntartható működését tehát nem eredményezheti kizárólag egy fenntarthatósággal foglalkozó szakember munkája, minden vezetőnek szükséges a saját területén alkalmaznia ezen elveket – vallja Petrik Ida, a BCSDH igazgatója.

Egyre több vállalatvezető ismeri fel, hogy a fenntartható fejlődés elvei megkerülhetetlenek, számos hatása már most is komolyan befolyásolja a gazdasági eredményességet. A kkv-k körében – a szektor nemzetgazdasági súlyánál fogva is – kiemelt jelentőségű a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő működés, nem beszélve a sok esetben nagyvállalati vevőkről, amelyeknek gazdasági érdeke, hogy a beszállítóikkal hosszú távú, partnerségen alapuló kapcsolatot építsenek ki, és velük közös utat járva be a fenntarthatóság mindhárom dimenziójában együtt fejlődjenek. Ezt a célt szolgálja az ajánlás is, amelyet november 27-én írt alá 27 alapító vállalat és 18 csatlakozó cég. Az összefogás jelentőségét az is jelzi, hogy az aláíró 45 vállalat éves árbevétele megközelítően hazánk GDP-jének 20 %-át teszi ki.

Az ajánlás aláírói:
Alapítók: ÁAK, Accor, Alteo, Ben&Loch, Budapest Airport, Budapesti Erőmű (EDF Csoport), Dandelion, Denso, Energy Hungary, E.ON, Grundfos, Holcim, HVG, ING Bank, Kékkúti Ásványvíz, KPMG, Lapker, Legrand, MOL, MTVA, MVM, NISZ, Shell, Siemens, Telenor, Unilever, Volkswagen.
További aláírók: Alcoa, Alstom, Brit Kamara, Dalkia, Electrolux, Francia Kamara, GDF Suez, MagNet Bank, Masterplast, MNV, Nestlé, Pannonia Ethanol Zrt., Richter, Sanofi, Svájci Kamara, Svéd Kamara, Toyota, Vodafone
Az ajánláshoz várják mindazon vállalatok csatlakozását, akik egyetértenek a benne foglaltakkal, szeretnének jó példával elöl járni, vállalatukat ezen elvek szerint irányítani.

Stratégiai megközelítés, felelős vállalatirányítás, etikus működés, alapértékek tisztelete, környezeti felelősségvállalás, partnerség az érintett és érdekelt felekkel és átlátható működés – az ajánlás hét pontban foglalja össze, hogy mit jelent a fenntarthatóság komplex értelmezése a vállalatok számára a 21. század elején. „Hisszük, hogy a hosszú távon sikeres vállalat záloga az olyan vállalatvezető és menedzsment, aki tisztában van a fenntartható fejlődés fogalmával és képes azt a döntéshozatal során komplexen értelmezni. Az ajánlás megalkotásával az volt a célunk, hogy olyan alapelveket fogalmazzunk meg, melyek e szempontból támpontot adnak a hazai vállalatok vezetőinek.” – mondja Salgó István, a szervezet elnöke.

Ajánlás vezetőknek: A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése

Stratégiai megközelítés

A fenntarthatóságot komplexen értelmező vállalat vezetése üzleti stratégiáját hosszú távú, értékteremtő gazdasági, környezeti és társadalmi szempontok integrálásával alakítsa ki, és végrehajtásához biztosítsa a szükséges erőforrásokat.

Felelős vállalatirányítás

A vállalat legfelső döntéshozói közül kijelölt vezető legyen felelős a fenntarthatósági teljesítményért. A vállalat vezetői minden szinten egyénileg is legyenek felelősek a szervezet fenntartható működéséért. A vezetői ösztönzőrendszer tartalmazzon környezeti és társadalmi típusú célkitűzéseket is.

Etikus működés

A vállalat működjön jogszerűen és tisztességesen (mint például korrupciómentesség, tisztességes foglalkoztatás). Az elvárt viselkedést rögzítse írásban, biztosítsa az azok betartásához szükséges erőforrásokat, és terjessze ki minden érintettjére.

Alapértékek tisztelete

A vállalat az emberi élet és biztonság védelmét, az egyenlő bánásmódot és az egészséges környezethez való jogot tekintse alapértéknek, üzleti döntései során e jogokat tartsa tiszteletben.

Környezeti felelősségvállalás

A vállalat döntéseiben meghatározó elemként jelenjen meg az életciklus-szemlélet, valamint a gazdasági haszon és a környezeti hatás együttes mérlegelése. Legyen elkötelezett a környezetért, s az ebben megjelenő felelősségét terjessze ki a teljes ellátási láncra (beszállítók, partnerek, vevők).

Partnerség az érintett és érdekelt felekkel

A vállalat működjön együtt az érintett és érdekelt feleivel, nyitott, kétoldalú kommunikációt folytatva. A működése által érintettekkel törekedjen a kölcsönös megelégedettségre, hosszú távú együttműködésre és partnerségre. Méretéből, pozíciójából adódó lehetőségeivel élve mutasson példát. Üzleti partnerei kiválasztásánál a fenntarthatósági szempontokat vegye figyelembe, és részesítse előnyben. Szakmai szervezeteken és széles körű együttműködéseken keresztül törekedjen érvényesíteni a fenntarthatósággal kapcsolatos elveket a szabályozási folyamatokban is.

Átlátható működés

A vállalat tevékenységéről, gazdasági, környezeti és társadalmi hatásairól gyűjtsön folyamatosan megbízható adatokat, információkat, azokat tegye elérhetővé, és azokról rendszeresen, hiteles formában tájékoztassa érintett partnereit.

Az ajánlást üzleti vezetők és fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek részvételével, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért dolgozta ki. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért Közhasznú Egyesület (angol rövidítéssel BCSD Hungary) az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (angolul World Business Council for Sustainable Development/WBCSD) nevű globális üzleti szervezet hazai képviselője, mely több mint 200 nagyvállalat koalíciója, és a világ több mint 60 országában van jelen nemzeti szintű képviselettel. A Tanács célja, hogy elősegítse a tagok és a hazai gazdaság szereplőinke körében a fenntartható fejlődés három alappillérének – gazdasági fejlődés, ökológiai egyensúly, társadalmi igazságosság elveinek – a vállalati gyakorlatba való átültetését.