Putyin a szankciók ellenére is megépíti a két európai gázvezetéket

2017. augusztus 10. csütörtök - 10:10 / Kriston László
  •    

Putyin Ukrajna kikerülésével akar gázt juttatni az EU-ba és fütyül az amerikai és az uniós szankciókra. Pluszköltséggel és némi késéssel ugyan, de a Gazprom be fogja fejezni a két gázvezetéket, melynek építési munkálatait a nyáron már felgyorsította. Turbósebességgel folynak a munkálatok: 6 hét alatt 100 kilométert haladtak.

Berlin sürgetésére az EU újabb három személyt helyezett feketelistára, miután Oroszország 2014-ben bátorította a Krím-félsziget szeparatistáit, fegyveres konfliktust robbantott ki Ukrajnával, melyben eddig 10 000 ember vesztette életét, s annektálta a régiót.

Az EU most azon akadt ki, hogy a Siemens orosz alvállalkozói gázturbinákat szállítottak a Krím-félszigetre, amivel megszegték az uniós tilalmakat. A Siemens megerősítette, hogy bizonyítékkal rendelkezik a szállítás kivitelezéséről: a német óriáscég eredetileg egy dél-orországi projekthez szállította a szóban forgó eszközöket, de onnan két orosz alvállalkozó “illegálisan” továbbvitte a Krím-félszigetre, fogalmazott a Reuters hírügynökség.

Emiatt három fővel bővült a már így is körülbelül 150 főt kitevő feketelista, melyen Putyin bizalmasai és politikai akaratának végrehajtói szerepelnek. Ezúttal Andrej Cserezov orosz energiaügyi miniszter-helyettes és két másik személy lett fekete bárány a Nyugat szemében. (A negyediket olasz nyomásra távolították el Merkelék javaslatából. Ahhoz, hogy valaki felkerüljön a feketelistára, egységes uniós akarat szükséges, tagországi ellenjavaslat nélkül.)

Az orosz külügyminisztérium közleményében arra hívta fel a figyelmet, ha mindebből költsége származik a Siemensnek vagy más európai cégeknek, az az EU és a német kormány dolga. Vagyis az orosz kormány mossa kezeit.

Nemrég az amerikai törvényhozás is Oroszország elleni gazdasági szankciókat fogadott el, de washingtoni benfenntesek nem tartják valószínűleg, hogy Trump ezeket érvényesítené az orosz vezetés energetikai infrastruktúráival szemben.

Vlagyimir Putyin orosz elnök (b) és Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament Delegációs termében tartott sajtótájékoztatón 2015. február 17-én. Kép:MTI/KoszticsákSzilárd

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök a Parlament Delegációs termében tartott sajtótájékoztatón 2015. február 17-én.
Kép:MTI/KoszticsákSzilárd

A Kreml hivatalos válaszában azt hangsúlyozta, hogy készen áll ellenszankciókkal megtorolni az EU új szankcióit, de közben szorgalmazza a gazdasági együttműködés fenntartását az unióval. Magyarán -az alacsony olajárak miatt megcsappant olajbevételei miatt- az orosz állam szeretne a jövőben még több gázt juttatni az uniós piacra, sőt növelni piaci részesedését – erre szolgálna a két vezeték. Az orosz kormány rá van szorulva, hogy továbbra is ellássa az EU-t.

Gőzerővel folyik az építkezés

A Nord Stream 2 (Északi Áramlat 2) Németországba, a TurkStream (Török Áramlat) gázvezeték Törökországba irányulna, mindkettő kikerüli az ellenséggé vált Ukrajnát. Utóbbi a Fekete-tenger alatt vezet.

A Gazprom június óta felgyorsította a Turk Stream vezeték építését, melyet svájci alvállalkozója, az Allseas Group kivitelez, habár arról még nem született megállapodás, hogy Törökországban hova megy majd a vezeték, jelentette a Reuters.

Gőzerővel dolgoznak az érintettek, hiszen a 900 kilométeres vezetékből 100 kilométert épített meg június 23 óta, vagyis nagyjából röpke 6 hét leforgása alatt.

A két vezeték késedelmes átadásának legnagyobb költsége az lesz, hogy addig Oroszországnak Ukrajnán keresztül kell exportálnia a gázt Európába, márpedig Kijev jól megsarcolja ezért keleti szomszédját, a pocsék viszonyra tekintettel.

Milliós bírságot kapott az Exxon
Az olajipari óriáscég a jelenlegi külügyminiszter, Rex Tillerson vezetése alatt sorozatosan megsértette az Oroszország ellen bevezetett pénzügyi szankciókat. 2014-ben szerződtek a Rosznyefttel szibériai és fekete-tengeri olajkutatásra, holott a cég igazgatóját, Igor Szecsint néhány héttel korábban feketelistázta az Obama-adminisztráció.

Moszkva ettől a költségtehertől szabadulna azzal, hogy európai partnerekkel épít két másik vezetéket. (Igaz ez sem olcsó mulatság, de nyilván arra számítanak, hogy Moszkva hosszútávon marad az EU gázellátója, és azt remélik, hogy Európában továbbra is nagy lesz a gázéhség, nem váltják azt ki a megújuló energiák.)

A szankciók azonban rizikóssá tették a beruházást, jól értesültek szerint az európai partnerek már így is az iparági szinthez képest magasabb kamattal nyújtottak kölcsönt a projektnek.

A Nord Stream 2 nyugati partnerei között van a Shell, a francia Engie, az osztrák OMV és a német Uniper valamint a Wintershall. Mindegyik fejenként 1,13 milliárd dollárral finanszírozza a beruházást. A késésből eredő pluszköltségeket a Gazpromnak kell majd bevállalnia.

A Nord Stream 2-ben több mint 200 külföldi cég vesz részt beszállítóként, többségük európai vállalat. A legnagyobb munkafeladatokra (pl. acél, kikötői logisztika, építés) a szerződéseket már megkötötték.