Mikor kell átállítani az órákat?

Október utolsó hétvégéje az óraátállítás ideje. Október 28-án, vasárnap hajnalban állítjuk vissza óráinkat 3-ról 2-re, véget ér tehát a nyári és megkezdődik a téli időszámítás.

A nyári vagy a téli időszámítás az igazi?

A nyári időszámítás Európában egységesen elfogadott rendszer, mellyel a helyi időt március végétől október végéig egy órával előre állítjuk az adott időzóna idejéhez képest. A téli időszámítás a normál, amelyhez most vasárnap térünk vissza, március utolsó vasárnapjáig. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – a reggel hét és este tíz óra közötti időszak – minél inkább egybeesik a természetes világosság idejével, annál kevésbé kell világítást használni, azaz villamos energiát lehet megtakarítani.

Kép: Pixabay

Tényleg megtakarítunk az óraátállítással?

Igen, de nem minden évben ugyanannyit. Az ország villamosenergia-megtakarítása a tavaszi óraátállításkor mutatható ki, ősszel nem, mértéke pedig a nyári időszámításra való átállást megelőző és követő napok fogyasztási görbéinek összevetése alapján becsülhető. A tavaszi óraátállításból származó megtakarítás az óraállítást követően csökkenő mértékben jelentkezik, kb. szeptember végéig. Utoljára a 2017-es évben március 26-án megtörtént óraátállítás előtti és azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé az óraátállítás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján 2017-re évre számított villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 GWh-t, ami a MAVIR adatai szerint egy közepes magyar város éves fogyasztásának felel meg. (Itt olvashatja az érveket az óraátállítás mellett, és ellene!)

Aki dolgozik az óraátállításnál, az most egy órát túlórázik?

Ez a probléma állandóan megkavarja a vállalatok bérszámfejtését. A legtöbben itt a Munka Törvénykönyvét veszik elő, de a kérdéssel alapvetően a nyári időszámítás bevezetéséről szóló 39/1996 Kormányrendelet foglalkozik. Eszerint, órabéres díjazás esetén amennyiben a munkavállaló az óraátállítással érintett tartamban, azaz október utolsó vasárnapján 3 órakor a munkaidő-beosztása szerint munkát végez, például beosztása szerint szombat este 22:00 órától vasárnap reggel 06:00 óráig, akkor számára 9 óra munkavégzést kell elszámolni, figyelemmel arra, hogy az órát három óráról két órára állítjuk át, ami növeli a ténylegesen teljesített munkaidőt. Ugyanakkor havibéres díjazás esetében nem befolyásolja az elszámolást az, hogy a munkavállaló az adott műszakban 8 óra helyett 9 óra munkavégzést teljesített, a ténylegesen ledolgozott többletórától függetlenül történik az elszámolás. A legtöbb helyen egyébként ezt minden további nélkül elrendezik egy másik napon adott hétórás munkanappal.

Az Európai Unióban igen, de sok embert megzavar, hogy az EU-ban három időzóna van. Nagy-Britannia, Írország és Portugália a greenwichi középidőt (GMT) használja, 17 EU-tagállam, köztük hazánk, a közép-európai időt (CET), ami egy órával „késik”, míg nyolc további tagállam a kelet-európai időt (EET), ami egy további órával a mi időnk „mögött” jár.

Most akkor ez lesz az utolsó óraátállítás?

Nem, tavasszal még mindenképpen átállunk a nyári időszámításra.  Az Európai Bizottság döntése alapján, 2019. március 31-én még utoljára kötelező lesz előreállítani az órákat, hogy az EU egységesen átálljon a nyári időszámításra, de a jövő évtől a tervek szerint már a tagállamok egyenként dönthetnek arról, hogy folytatják-e az óraátállítást. Ha ez lesz a végső „menetrend”, akkor a nyári időszámítás szerint fogunk élni, bár az európai orvosok (többek között a Magyar Alvás Szövetség is) inkább a téli időszámítást szorgalmaznák. Ebben a kérdésben még nincs végső magyar döntés sem.

Ezt nehéz megmondani. Ha a nyári időszámítás marad, akkor télen a legtöbben sötétben kelnek majd fel, és jó eséllyel sötétben is érnek haza a munkából. A szervezetünk „belső órája” alapvetően a napfényes órákhoz igazodik, így sokan tapasztalhatnak majd alvászavarokat, levertséget, depressziót, ha a napjuk egy jelentős részét sötétben kell végezniük. A gond ott van, hogy hasonló tünetek jelentkezhetnek időlegesen az óraátállításnál is, a megszokott alvás–ébrenlét ritmus felborulása miatt. A statisztikákban most egyértelműen látszik, hogy az óraátállítások utáni napokban megnő a balesetek száma, ami részben ezeknek az egészségügyi hatásoknak is betudható.

Milyen hatással lesz a tömegközlekedésre, ha nem lesz óraátállítás?

Ha jövőre valóban sok országban megszüntetik az óraátállítást, más országokban pedig nem, akkor ez elsősorban a légi közlekedésben okozhat gondokat, hiszen az eddigi három időzóna helyett akár tucatnyi országban lehet eltérés, ami összekuszálhatja a légitársaságok menetrendjeit. Mindazonáltal a fennakadás – ha lesz egyáltalán – csak időleges lehet. A felszíni közlekedést nem vagy csak alig befolyásolná az óraátállítás felszámolása.