Nőtt, de kihívásokkal küszködik az energiahatékonysági szektor

2018. november 12. hétfő - 19:00 / piacesprofit.hu
  •    

Nagyfokú munkaerő- és kapacitáshiány jellemzi az energiahatékonysági szektor vállalkozásait is, de ezzel együtt is pozitívan ítélik meg helyzetüket – közölte a Magyar Energiahatékonysági Intézet.

A MEHI 2018 őszén – immár negyedszerre – megkérdezte az energiahatékonysági szektorban működő vállalkozásokat a 2017. évi üzletmenetükről, eredményeikről, a piaci kilátásokról. A vállalatok legnagyobb részénél a tavalyihoz hasonlóan idén is folytatódott a növekedés: a válaszadók több mint fele jobbnak értékelte mind a saját (61%), mind maga az energiahatékonysági piac helyzetét (55%) az előző évihez képest. Míg tavaly 68 százalékuk számolt be növekedésről a megrendeléseiket tekintve, addig idén ez az arány 72 százalékra nőtt.

A jövő évben azonban a cégek zöme már nem számít további növekedésre: kétharmaduk úgy gondolja, hogy az energiahatékonysági piac jelen keretek között elérte maximumát és a következő időszakban megtartja jelenlegi helyzetét, a trendek további felfutását mindössze 28 százalékuk várja.

A piac kihívásai

A jó teljesítmény ellenére több tényező is nehezíti a vállalatok piaci működését. A legfőbb akadályt a tavalyihoz hasonlóan idén is a munkaerő- és a gyártói, illetve kivitelezői kapacitáshiány jelenti. A kiszámíthatóság hiánya is erősen megjelenik a piaci korlátozók között: a válaszadók 44 százaléka említette a kihívások között a változékony jogszabályi környezetet.

A 2017-es évet szinte egybehangzóan sikeresnek ítélték meg a vállalatok. Az új előírások előtérbe helyezik az energiahatékonyságot és az ezzel kapcsolatos tanácsadói munkát, melyek miatt érezhetően megnövekedett az energiahatékonyabb termékek iránti igény is.

építkezésen dolgozó ember

Indul a kivitelezés –
Kép:Pexels

A sikerek ellenére azonban több kihívással kell idén is szembesülnie a szektor vállalkozásainak: a munkaerő hiánya, és a helyenként akár féléves késést okozó építőanyag-hiány komoly áremelkedést generált a piacon az elmúlt időszakban, és ez a trend továbbra is tart. Idén az újépítések jelentették az energiahatékonysági piac motorját. Ezt egyértelműen annak tulajdonítják, hogy a kedvező intézkedések – pl. az áfacsökkentés és a CSOK – elsősorban az újépítésű ingatlanokra vonatkoznak.

A cégek egybehangzóan a támogatási rendszer kiszámíthatatlanságát és az ebből fakadó tervezhetetlenséget jelölték meg az elmaradó lakossági energetikai korszerűsítések okaként, és egy hosszú távú ösztönzőrendszer bevezetését javasolják. Szakmai szempontból kívánatosnak nevezték azt is, hogy egy jövőbeni új támogatási rendszer a komplex energetikai korszerűsítések felé terelje a beruházásokat. Ezek támogatása annál fogva is fontosabb lenne, mert az építőipari árak emelkedése annyira megdrágította a felújításokat, hogy a komplex épületenergetikai korszerűsítések megtérülési ideje becslések szerint 20 év fölé emelkedett a jelenlegi rezsiárak tükrében. Ennek jelentős része a munkaerő- és termékgyártói kapacitáshiányra vezethető vissza, az épületenergetikai előírások szigorodása miatti emelkedés 15-20 százalékra becsülhető.

Jól jött volna a lakástakarék

Egyre több zöld energiát használnak a magyar háztartások
A Magyar Energetikai és Közmű-Szabályozási Hivatal adatai szerint a háztartási méretű kiserőművek (50KW alatt, HMKE) beépített teljesítőképessége 2017 végére elérte a 241,4 megawattot, ami a 2016 végi állapothoz képest 46%-os növekedést takar.

A lakásépítések és ezen belül az épületenergetikai szektor tapasztalt fellendülését az irányzott kormányzati intézkedések (pl. áfacsökkentés, CSOK, uniós beruházási források, TAO kedvezmény energetikai beruházások után) idézték elő. Konszenzus van abban a kérdésben, hogy az újlakásépítési-piac élénkítésére tett kormányzati lépések fontosak, hisz egy történelmi mélypontról lendítették fel a szektort. Az áfacsökkentés 2019-es záró határideje azonban már rövid távon is visszafogja a fejlesztéseket, így ellentétes azzal a kormányzati céllal, ami az építőipari növekedés stabilizálására irányul.

Az újlakáspiacot támogató intézkedések mellett ugyanakkor szükséges lenne, hogy a lakossági épületenergetikai korszerűsítésekre is rendelkezésre álljanak rendszeres, kiszámítható, tervezhető állami ösztönzők. Az utolsó ilyen forrás – a lakáskassza-támogatások – kivezetése így halmozottan hátrányos hatású a korszerűsítési, felújítási piac szempontjából.

Lehetőségek az épületenergetikai piacon

Egy hosszú távú, lakossági fókuszú energiahatékonysági ösztönző rendszer jót tenne a piacnak is: területileg kiegyenlít, az építőipari KKV-k megrendelés-állományát stabilizálja. Míg az újépítések továbbra is rendkívül aránytalan területi eloszlást mutatnak a KSH adatai szerint, addig a MEHI korábbi kutatása alapján elmondható, hogy a felújítások országosan korrigálni tudnák az újépítések okozta területi aránytalanságokat. Továbbá korábbi tanulmányok szerint minden újépítésre 10 felújítás jut, és bár a felújítások volumene kisebb, építőipari hatásuk jelentős; különösen a kisebb építőipari vállalkozások helyzetének kiegyensúlyozásában tudnának komoly szerepet játszani.

A fentiek tükrében szükséges és előremutató lépés lenne, ha a felújítási piac is az újépítésekhez hasonló ösztönzésben részesülne. Egy kiszámítható és stabil szabályozási környezet, valamint egy hosszú távú, tervezhető, hatékony ösztönző- és támogatási rendszer egyaránt szolgálná a lakosság, a piac és az állam érdekeit, hiszen a folyamatosan felmerülő beruházási igények stabil és kiegyenlített piaci körülményeket teremtenének, amellyel egyúttal az ország energiahatékonysági vállalásai is teljesíthetők lennének.

Még olcsóbbak lesznek a napelemek
Kínában felfüggesztették a nagy volumenű napenergiás erőművek állami támogatását, ami azt jelenti, hogy az eszközgyártókon marad majd az eszközök egy része. A kereslet-kínálat átalakulása azonban jó hír a globális piacnak: a felhalmozódott készletek miatt felgyorsul a szolárpanelek árszintjének zuhanása.

A tét emelkedett

Az előttünk álló időszak kiemelt jelentőségű lesz az energiahatékonysági szakpolitikák és épületenergetikai szabályozók átgondolása tekintetében, hiszen az európai társjogalkotók elfogadták a 2030-ig tartó időszak energetikai célkitűzéseit, és megegyeztek az épületek energiahatékonyságával foglalkozó (Energy Performance of Building Directive), az energiahatékonysági (Energy Efficiency Directive) és az Energiaunió irányításáról szóló, úgynevezett Governance irányelvekről.

A felülvizsgált épületenergetikai és energiahatékonysági irányelvek – utóbbit az Európai Parlament várhatóan 2018. november közepén hagyja jóvá – megkövetelik, hogy energia-megtakarítási lépésekkel az EU éves energiafogyasztása 2030-ra tartósan 956 Mtoe alá csökkenjen. Erre nagy szükség is van, hiszen a globális felmelegedés 1°C-nál tart, a jelenlegi ütem mellett a 1,5°C-os emelkedést 2040-re eléri a Föld. A globális energiaigény ráadásul 2017-ben nagyon megugrott, és bár az energiahatékonyságból eredő megtakarítások még jelentősek, a javulás üteme lelassult, mely a légkört terhelő káros-anyagok növekedésében is megmutatkozik.

Magyarországon az energiahatékonyság még jelentős, kihasználatlan beruházási lehetőségeket rejt, ezek azonban csak célzott állami intézkedések és erőteljes szemléletformálás segítségével aknázhatók ki. Az, hogy milyen szakpolitikai intézkedések születnek, hazánk mit vállal a közös európai célok teljesítése érdekében, az elkövetkező hónapok döntései fogják meghatározni. A tagállamoknak most kell megtenni tétjeiket, melyhez keretet a Nemzeti Energia- és Klímatervek adják. Ezek első vázlatát legkésőbb jövő év elejére a tagállamoknak össze kell állítania.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor