Milyen gyorsan tudunk áttérni a környezetbarát mezőgazdaságra?

2018. december 25. kedd - 10:01 / Kriston László
  •    

A szántás nélküli termesztésre esküszik Hetesi Zsolt fizikus, mert jobb talajszerkezetet, kevesebb emissziót és nagyobb terméshozamot tesz lehetővé. A Piac & Profit Magyar Fenntarthatósági Csúcs - 2018 című rendezvényén beszélt a módszerről, melyet maga is alkalmaz termőföldjén.

Az ENSZ definíciója szerint fenntarthatóság az, amikor “úgy használjuk fel a természeti erőforrásokat, hogy utódaink is maradéktalanul ugyanúgy fel tudják használni” – mondta Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Magyar Készházak (ÉVOSZ-MAKÉSZ) szakmai tagozatának elnöke. Az agrárium az egyik ágazat, melynél hathatós átalakításra-átalakulásra lenne szükség, mert a monokultúrás termelés mindig ugyanazokat a tápanyagokat szipolyozza ki a földből, erodálva a talajt, a vegyszer-intenzív termesztés pedig szennyezi a földet és a talajzvizet. (Az emberi egészségről nem beszélve.)

 

változnak az állatjóléti támogatás feltételei

Kép: PP

Hetesi Zsolt fizikus, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa szerint a mélyszántás elhagyása roppant hasznos lenne, mert a “a mélyszántás üvegházgázforrás. Vetőgépeink úgy vannak kialakítva, hogy puha, porhanyós magágyba tudjanak vetni. Ha megbolygáljuk a talajt, a baktériumok elkezdenek szaporodni, szén-dioxid és metán jut a levegőbe, ráadásul,csökken a talaj humusztartalma, ami általában 5-12 százalék lenne. Magyarországon a konvencionális szántási módszerekkel az elmúlt 50-60 év alatt sikerült ezt mindössze 1-3 százalékra csökkenteni. A szántás elhagyásával javítható a talajok szerkezete és vízháztartása is. Az erdőben sem szánt-vet senki, az avarréteg alatt mégis nő a humusztartalom” – mondta Hetesi.

Hetesi Zsolt: lehetünk karbonsemlegesek!
A fizikus és fenntarthatósági kutató, Hetesi Zsolt saját farmján gyakorolja a karbonsemlegességet. Vallja, hogy az általa is használt mezőgazdasági módszerrel meg tudnánk kötni a civilizációnk által a légkörbe juttatott üvegházgázokat.

Hetesi egy kedvező példát tud: Gabriel Brown Amerikában 1991 óta követi a mélyszántás nélküli gazdálkodást. Akkor 1,7 százalék volt a szerves anyag tartalom a termőföldjében, 2011-re ezt 5,3 százalékra emelte. Ehhez évi 0,25 százalék szén-dioxid-tartalomnövelés járult, vagyis a talaj jó megkötő kapacitásnak bizonyult. Hetesi kalkulációja szerint a módszerrel globálisan 144 milliárd tonna szén-dioxidot lenne kivonható a légkörből. A konferencia délutáni szekciójának egyik felszólalója azt nehezményezte, hogy felszámolták a hazai kendertermesztést. Régen 87 ezer hektáron folyt a növény termesztése, melyből akár papírt és kötelet is lehet gyártani.

Ahogy Kornai János mondta annak idején a kormányzati felelősségről, az áldozat (vagyis a megoldás), a halasztás és a mulasztás három kategóriájából a kormányzati és üzleti döntéshozók gyakran az utóbbi kettőt preferálják, de pont ezek járnak a legnagyobb ráfordítással, mert minél később cselekszünk, annál nagyobb a baj. “Most a halasztás fázisában tartunk, mert az üzleti szektor “a profitot privatizálja, a költségeket társadalmasítja” – mondta Dinya László, az Eszterházy Károly Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem tanára arra utalva, hogy a negatív externáliákat közpénzből orvosolják, a vállalatok nem fizetnek kellő mértékben a környezetszennyezésükért és a termékek árába sem építik be az ökológiai károkozás anyagi vonzatait.
Csókos kapitalizmus
Magyarországon a fenntarthatóság, ezen belül a megújuló energia még mindig keresi a helyét. Jellemző példái az útkeresésnek az átgondolatlan, rossz helyre és rosszul telepített biomassza alapú erőművek. A kudarcok tanulságairól is beszélt lapunknak Dinya László, az Eszterházy Károly Egyetem és a Szegedi Egyetem tanára.