Maradt az éhezés, veszélyben a termés

2018. december 05. szerda - 19:08 / piacesprofit.hu
  •    

A globális mezőgazdaság és élelmiszeripar egyre kevésbé teljesíti az emberiség igényeit, sőt mi több, hozzájárul a klímaváltozás erősödéséhez. 130 ország tudományos akadémiája közös jelentésben sürgeti a mezőgazdaság új alapokra helyezését, az élelmiszer-pazarlás csökkentését, az elhízás, az alultápláltság és az éhezés kezelését, klímavédelmi intézkedések bevezetését.

Milyen az élelmiszer-ellátás és -biztonság, hogyan táplálkozunk, miként működik a mezőgazdaságunk, és mindez milyen környezeti hatásokkal jár? A világ tudományos akadémiáit képviselő szervezet, az InterAcademy Partnership (IAP) globális kitekintésű jelentése szerint a fenti kérdésekre nem adható más, tudományos igényességű válasz, mint az, hogy e rendszerek nem fenntartható módon működnek, és a saját jól felfogott érdekünkben változtatnunk kell rajtuk. „A kutatás és az innováció lehetőségei az élelmiszer- és táplálkozásbiztonság, valamint a mezőgazdaság területén” című jelentés szerzői szerint ideje felhagyni a szokásos üzletmenettel, továbbá sürgetik a tudományos eredmények szakpolitikai felhasználását – idézi a Magyar Tudományos Akadémia portálja a jelentést.

A mezőgazdaságot általában és az élelmiszer-biztonságot jelentősen veszélyezteti a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása és az emberi tevékenység miatt erősödő klímaváltozás más következményei. Az élelmiszer-biztonság napjainkban leginkább Afrika, Délkelet- és Nyugat-Ázsia háborús konfliktusok, illetve szárazság és áradások sújtotta vidékein romlik.

Kép: FAO/Marco Longari

Kép: FAO/Marco Longari

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2018-as adatai szerint 2015-ben 777 millió volt a krónikusan alultáplált emberek száma, míg 2016-ban már 815 millió, és az ENSZ több, táplálkozással kapcsolatos célját nem sikerült teljesíteni. Emellett nagyon sokan szenvednek nyomelem- és vitaminhiányban, például a vashiányos vérszegénység 975 millió embert érint. Afrikában továbbra is a gyermekkori alultápláltság miatt alacsonyabb a várható élettartam.

Az ész is hiányzik a magyar mezőgazdaságból
Erősen forráshiányos a hazai agrárium, de még a meglévő lehetőségeivel sem gazdálkodik jól a termelők egy jó része. Ráadásul a megfelelő szaktudás és menedzsment-ismeretek hiányából adódóan gyakran ad-hoc és rossz döntéseket hoznak.

Tény viszont, hogy az utóbbi évtizedekben számos országban sikerült elérni a szó szoros értelmében vett éhezés visszaszorítását, tehát a kalóriabevitel már elegendőnek mondható. Ugyanakkor egyre nő a túlsúllyal, kövérséggel összefüggő megbetegedések száma, sőt, jelenleg több ember túlsúlyos, mint ahány kórosan sovány. Nagyon sok gyermek táplálkozik kalóriadús, de nyomelem-hiányos módon. „A kalóriadús étkezés olcsóbbá vált, és ennek komoly közegészségügyi hatásai vannak” – mondja Volker ter Meulen orvosprofesszor, az IAP elnöke.

Igaz, hogy az 1960–1980-as évek „zöld forradalmával”, a gyors mezőgazdasági fejlődéssel jelentős eredményeket értünk el, azonban ennek meglett az ára. A mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a földhasználat változásai együttesen az üvegházgáz-kibocsátás 20-25 százalékáért felelősek, és ebbe még nem számoltuk bele az élelmiszerek szállítása és a különböző energiaintenzív élelmiszeripari termelési folyamatok miatti üvegházgáz-kibocsátást. Néhány talajgazdálkodási és földművelési eljárás különösen káros az üvegházgáz-kibocsátás szempontjából: a tőzegmocsarak lecsapolása a szén-dioxid, a rizstermelés a metánkibocsátás egyik jelentős forrása – derül ki a 92 oldalas jelentésből.

Összefügg a migráció és a vidék pusztulása
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legújabb jelentése szerint az akadályozó vagy serkentő szabályozási rendszerek helyett a vidéki elvándorlás gazdasági-társadalmi fejlődéshez való pozitív hozzájárulására kellene fókuszálni – és a hátrányait pedig minimalizálni.

Jelenleg pedig az a helyzet, hogy a klímaváltozás negatív következményei veszélyeztetik az eddig elért sikereket. Például az USA Mezőgazdasági Minisztériumának egy 2017-es elemzése szerint a klímaváltozás következményei semmissé teszik az Egyesült Államok mezőgazdaságában 1981 óta elért termelékenységnövekedést. A búza terméshozamát 40 százalékban már most az időjárás és az éghajlati anomáliák befolyásolják. Az emelkedő átlaghőmérsékletek rontják a hagyományos növényvédő eljárások hatékonyságát. Afrika számos vidékén 2100-ra ellehetetlenül több alapvető élelmiszernövény termelése, különösen a kukoricáé, a banáné és a zöldségeké.

Az egy-egy régióra vagy földrészre koncentráló vizsgálatok mellett jelenleg olyan kutatások is folynak, amelyek a növekvő szén-dioxid-koncentráció és a táplálkozás közvetlen összefüggéseit vizsgálják. Itt a jelentés szerzői egy 2017-es tanulmányra hivatkoznak, amelyben a Harvard Egyetem közegészségüggyel foglalkozó kutatói közölték: kísérleteik szerint magasabb szén-dioxid-koncentráció mellett csökken a rizs, a búza, az árpa és a burgonya proteintartalma, sorrendben 7,6, 7,8, 14,1 és 6,4 százalékkal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 2050-re további 148 millió embert lesz kénytelen fehérjeszegény élelmiszereken élni (amennyiben a jelenlegi táplálkozási szokások és társadalmi egyenlőtlenségek változatlanok maradnak). A magasabb szén-dioxid-szint miatt csökken az élelmiszernövények nyomelem-tartalma is, így az immunrendszer megfelelő működéséhez, az új szövetek képződéséhez elengedhetetlen cinkből is kevesebb lesz bevihető élelmiszerekből (a probléma jelenleg 1,2 milliárd embert érint).

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor