Már hazánkban is sokan halnak meg a globális felmelegedés miatt

Az éghajlatváltozás égető problémájának szentelték a CEU Ted Talks-ra hajazó előadássorozata, a Határtalan Tudás első rendezvényét. A klímaválság nem jövő idejű dolog. A katasztrófa már elkezdődött, véli Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, csak ezzel a közvélemény még nem egészen van tisztában. Áder János zöld jobb keze, Kőrösi Csaba a klímapolitikai célok realisztikusságát ecsetelte.

Két bolygó beszélget. Hogy vagy? Borzalmasan. Képzeld, homo sapiensem van. Ó, meglátszik rajtad. Nekem is volt. De ne aggódj, hamar elmúlik.
Ezzel a viccel kezdve előadását Ürge-Vorsatz Diána, a CEU környezetvédelmi tanszékének professzora.

A laikusoknak nem tűnik soknak a földi klíma 1 Celsius-fokos felmelegedése, ami az ipari forradalom óta bekövetkezett, de Ürge-Vorsatz szerint a társadalmi és civilizációs rendszerek úgy működnek, mint az emberi test: „1 Celsius-fokos felmelegedésnél még csak hőemelkedésről beszélünk, de már nem érezzük jól magunkat, 2-3 Celsius-foknál viszont már lázunk van, nem tudunk rendesen dolgozni.”

Dr. Ürge-Vorsatz Diána - Kép: Daniel Vegel -

Drasztikus jelenségek

  • Megnőtt a hőségnapok száma Budapesten, vagyis azon napok előfordulása, amikor napközben 27 Celsius-foknál melegebb van és éjjel sem megy 22 Celsius-foknál lejjebb a hőmérő higanyszála. Évente már a harmincat is meghaladja az ilyen hőségnapokból száma. Ilyenkor este sem tud kellőképpen töltekezni és regenerálódni a test. A hőségnapokon 15-30  százalékkal növekszik az idő előtti elhalálozások száma, vagyis évente több százan vagy több ezren halnak meg emiatt csak Magyarországon.
  • Az elmúlt 40 évben eltűnt az északi-sarki jég háromnegyede. Ez megzavarja a poláris ciklont, ami ott kering és a sarki futóáramlást tartja, s mivel legyengül, két vagy három részre szakad és a futóáramlás messzire viszi a hideg levegőt, amely így behatol az északi-kontinensre. Ennek köszönhető a -46 Celsius-fokos hideg az USA-ban vagy a tartósan nulla fok körüli hőmérséklet a térségünkben. 2025-re Európában Szerbia után Magyarországon lesz legelterjedtebb a Nyugat-nílusi láz, amit szúnyogok terjesztenek.
  • A felmelegedésnek köszönhetően benyomultak országunkba egyes „özönlények”, vagyis invazív fajok, melyek nem ritkán betegségek terjesztői is. A klímaváltozás áll a poloskák elterjedése vagy a kullancsok elszaporodása mögött. Két évtized alatt megduplázódott a Lyme-kóros megbetegedések száma. Az allergiás eseteké pedig megötszöröződött a rendszerváltás óta. (Ugyan évek óta rendszeresen fut a szabadban, mégis tavaly nyáron kapott Lyme-kórt Ürge-Vorsatz, sőt kisfia is. A betegséget a kullancsok terjesztik.)
  • Egyes országokban az aszályok a GDP 10-15 százalékát is eltüntetik. (Konkrét példát sajnos nem mondott Ürge-Vorsatz.)
Az állatok és növények is szenvednek a klímaváltozástól
Egyre több szélsőséges kilengésre, extrém csapadékmennyiségre és hosszan elhúzódó aszályos időszakokra kell felkészülnie az agráriumnak. A növénytermesztőknek nemcsak a genetika, hanem az alkalmazott technológia és az időjárás figyelembevétele, az állattenyésztőknek pedig elsősorban a takarmányozás újragondolása jelentheti a kulcsot ahhoz, hogy a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodni tudjon.
Csődöt mondtak a „fölnőttek”

„Az éghajlati tendenciákat nem tudjuk megmagyarázni csak természeti folyamatokkal” – hangsúlyozta Ürge-Vorsatz. A globális felmelegedés emberi eredetű egyértelmű, ami azért is sajnálatos, mert „nem volt precedens az elmúlt félmilliárd évben” olyan mértékű felmelegedésre és az üvegházgázok légköri koncentrációjának olyan volumenű emelkedésére, mint ami a modern korban történt. „Labornak használjuk a bolygót, olyan kísérletet végzünk, aminek nem tudjuk az eredményét” – vélekedett Ürge-Vorsatz.

„Már elkezdődött a katasztrófa. Amerikában -46 Celsius fok van. A mi generációnk csődöt mondott. Egy kicsit szigetelgettünk, kicsit megújulóztunk -na, jó, nagyon-, kicsit növeltük az autók üzemanyaghatékonyságát. De a kibocsátásnövekedés ütemének gyorsulását is csak kicsit lassítottuk. Fontos, hogy az új generáció ne hagyja, hogy csak egy kicsit megoldogassuk a problémát.”

Ambiciózus cél: 2050-re zéró kibocsátás?

„Nem véletlenül hívják korunkat antropocén kornak” – kezdte beszédét Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Környezeti Fenntarthatósági Igazgatója.  Olyan időszakban és világban élünk, melyben az ember fejtette ki a legnagyobb hatást környezetére. De azzal, ahogy manipuláltuk az anyagot, környezeti katasztrófát szabadítottunk magunkra.

A klímaváltozást kifejtő tényezőket között négyet tartanak számon:

  • Népesség száma.
  • Egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék).
  • Egységnyi GDP előállítására fordított energia.
  • Karbonintenzitás, vagyis az egységnyi GDP előállítására fordított emisszió.
A baj az, hogy e négy tényező „szorzóviszonyban van egymással”. Ha mind a négy faktor növekszik, akkor szinte exponenciálisan nő a légszennyezésünk.

Kőrösi Csaba, a köztársasági elnök zöld embere.
(Fotó: CEU/Vegel Dániel)

A népességszaporulat növekedésének megállására semmilyen jel nem mutat. 1960-ban még csak hárommilliárdan laktuk a Földet, 1999-ben már hatmilliárdan, jelenleg 7,7 milliárd az emberiség lélekszáma. 2042-re kilencmilliárdan leszünk.

A GDP is növekszik, „és ennek növelésében minden politikai vezetés és a lakosság is érdekelt.” Kevés az esélye, hogy bármilyen kormány azzal álljon elő, hogy mostantól kevesebbet fogyasztunk és termelünk. (Ezt az ideológiát képviseli degrowth-mozgalom, pontosabban a kevesebb erőforrás felhasználásának elvét.)

Ahol olyan meleg van, hogy januárban megfőnek a barackok a fán
Újfent extrém időjárást produkált a klímaváltozás a világ számos régiójában. Ausztráliában melegrekordok dőltek meg, a hatóságok arra kérték a polgárokat, hogy maradjanak otthon. A gyümölcs húsa pedig szó szerint megfőtt a fák ágain. Eközben az USA és Kanada határán olyan hideg volt, hogy befagyott a Niagara vízesés.
Magyarországon évi 0,9 százalékkal csökkent a karbonintenzitás. Nálunk az EU-átlagnál 20-30 százalékkal kevesebb az egy főre jutó kibocsátás. Ez részben vélhetően azért van, mert a miénk viszonylag „tiszta gazdaság”, nem vagyunk gyáripari nagyhatalom, másrészt azért, mert nem vagyunk olyan társadalom sem, amelyben sikerült volna felszámolni a széleskörű mélyszegénységet. Kőrösi mindezt nagyjából úgy fogalmazta meg, hogy olyan fejlettek vagyunk, amilyenek – ami nem éppen a hivatalos szlogen, a „Magyarország jól teljesít” szinonímája.

A klímapolitikai célok a következők:

  • 2030-2035-ra: megfelezni a globális üvegházgáz-kibocsátást.
  • 2050-2060-ra: elérni a zérókibocsátást.
  • Ezután negatív kibocsátóvá válni, vagyis több üvegházgázt szívunk el és kötünk meg (szűrőberendezésekkel, erdőtelepítéssel stb.), mint amennyit a légkörbe engedünk.
Új társadalmi szerződés kell

Ahhoz, hogy az évszázad végére 2 Celsius-fokban maximalizáljuk a felmelegedést, az kellene, hogy évente 6,2 százalékkal csökkenjen a globális ÜHG-kibocsátás. Ennek megvalósulása finoman szólva nem igazán realisztikus manapság. Ahogy Kőrösi fogalmazott, „a gyorsuló klímaváltozás már zajlik, a felnőtt nemzedék radikális változásokat fog megélni. A gyerekeink pedig abszolút. Két társadalmi szerződésnek kell megszületnie: az egyik a nemzedékek között, a másik az érdekelt felek között”, mert „rendszerszerű problémának rendszerszerű megoldása lehetséges. Pályamódosítás szükséges.” Ámen.

„Ha betű szerint betartjuk a párizsi klímaegyezményt, akkor is elvisz minket a klímakatasztrófa. Az ambíciószintünket kell növelni” – mondta Kőrösi. A következő két évben arról folynak majd a tárgyalások, hogyan emelhetnék a párizsi klímaegyezmény tagországai az emissziócsökkentési vállalásokat. Ha a következő két évben elmulasztjuk ezt a lehetőséget, akkor „nehéz helyzetbe kerülünk”, fogalmazott finoman Kőrösi.

Nem a környezetvédelem öli meg a GDP-növekedést, hanem a környezetrombolás
A méhek általi beporzásnak köszönhető az élelmiszerek közel 75 százaléka. Az ökoszisztémák óriási szolgáltatásokat nyújtanak nekünk, lehetővé teszik földi létünk. Ha nem valósítjuk meg a zöld gazdaság környezetkímélő működését, óriási veszteségek érhetnek, s az emberiség léte is veszélybe kerül, írja véleménycikkében Cristiana Pasca Palmer, az ENSZ-hez tartozó Biológiai Sokféleség Egyezmény szervezetének főtitkára.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo