Lassan halad a vegyszerek kivonása a ruhagyártásból

2016. augusztus 23. kedd - 19:11 / KlimaBlogger
  •    

A divatipar világmárkái egyre többet tesznek azért, hogy zöldítsék termelési folyamataikat. De az ökoszisztémák mellett a fogyasztó teste, vagyis az emberi szervezet is olyan közeg, amelyet kímélni kell. 2020-ra vegyszermentesebb lesz a divatvilág.

A márkák fenntarthatósági programjaikat helyi közösségekkel és nem-kormányzati szervezetekkel karöltve valósítják meg a világ minden táján. Divattervezők, pénzügyi menedzserek, filmkészítők, marketingesek, szakszervezeti képviselők, ellátásilánc-menedzserek közreműködnek a gyártás átalakításában. A Greenpeace még mindig rendszeresen zúgolódik, amiért túl sok a vegyszer a ruhákban, ami nemcsak a viselőiket veszélyezteti – elvégre ezeket a felületek érintkeznek bőrünkkel, testünkkel –, hanem a kelme gyártása és festése során a helyi vízkészleteket is szennyezi.

Egyre tudatosabbak a vásárlók - Kép: Tudatos Vásárlók Egyesülete

Egyre tudatosabbak a vásárlók – Kép: Tudatos Vásárlók Egyesülete

Az Adidasnál a hongkongi székhelyű Hilde-Gunn Vestad felelős azért, hogy a német sportruhagyártó megfeleljen a jogi – beleértve a környezetvédelmi – szabályozásoknak. Vestad eleinte a H&M CSR-ügyeit egyengette a régióban, majd 2003-ban ment át az Adidashoz. A felelősségteljes vállalati működés azt is magában foglalja, hogy a beszállítóknál tapasztalható, már-már éhbér-kategóriába illő fizetéseket egy divatmulti igyekszik feljebb nyomni, s gondoskodik arról, hogy kényszermunkával ne foglalkoztassanak senkit a termék előállításában, és gyerekmunkásokat se alkalmazzanak.

A világmárkák ellátási láncának és termelési folyamatainak megtisztítása után a következő feladat az lesz, hogy a másodvonalban lévő divatcégek is felzárkózzanak a piacvezetők által magukévá tett sztenderdekhez. Szakértők szerint ezek még teljes mértékben a zavarosban halásznak, és átláthatatlan viszonyok között gyártják termékeiket. Egyre inkább teret nyer az a kezdeményezés, hogy a márkák igyekeznek a helyi közösségeket felvirágoztatni, és a „Buy local” mottó jegyében helyi termelőktől szerzik be az alapanyagokat azokban az országokban, ahol gyáraik vannak.

Méltányosság és kereskedelem
Mindenki egyetért azzal, hogy a munkáért megélhetését biztosító fizetség járjon. Hogy a gyermekmunka megengedhetetlen szörnyűség, és a Föld jövője érdekében is ideje lenne tenni valamit. A fair trade mozgalom viszont nemcsak kritizál, hanem a megoldási javaslatot is kidolgozta.

A legfenntarthatóbb globális vállalatok 2016-os toplistáján (Global 100 Most Sustainable Corporations Index) a következő divatcégek szerepelnek: Adidas (5.), H&M (20.), Marks & Spencer (21.). Ennyi. Se több, se kevesebb.

2014-ben a Greenpeace még zúgolódott, amiért az Adidas, a Nike és a Puma termékeiben veszélyes vegyi anyagokat mutatott ki. Az Adidas Predator futballcipőiben például 14-szer több PFC-t (perfluorozott anyagokat) találtak, „mint amit a cég saját előírásai megengednek”. A zöld aktivista szervezet több világmárka 33 termékében mutatott ki rákkeltő vagy a hormonrendszert megbolygató anyagokat, például PFC-t, nonil-fenol-etoxilátokat (NPE-k), hormonkárosító ftalátokat és dimetil-formamidet (DMF), utóbbit oldószerként használják a gyártás során. A Nike Tiempo cipőjét is kipécézték a kritikusok, akárcsak a Brazuca mezet. A vizsgált cipőknek pedig kétharmadában találtak NPE-t akkor.

A Greenpeace 2011-ben indított Detox kampányának köszönhetően 20 világcég – köztük a Benetton, a Zara, a H&M, az Adidas, a Valentino – kötelezte el magát, hogy 2020-ig méregteleníti ruhatermékskáláját.

2014-ben a Detox kampány részeként a Lidlt is a maga pártjára sikerült állítania a Greenpeace-nek: az áruházlánc vezetése vállalta, hogy 2016 júniusáig kivonja polcairól a veszélyes vegyi anyagokat tartalmazó ruhákat, különös tekintettel az alkil-fenol-etoxilátorra (APE), 2017 júliusáig pedig a flurozott vegyületeket, melyek károsítják az immunrendszert.

Felelős üzlet, felelős fogyasztó
Az értékrendváltozás már nem lehetőség, hanem kényszer, a mindennapjaink része. Ennek szele el fogja érni a magyar kkv-kat is. Fel kell készülni arra a világra, akár hisszük, akár nem. A változás nem kis lépésekben zajlik, hanem olyan ugrásokban, amelyek meglepő változásokat tudnak hozni egyes piacokra. Ezért meg kell tanulni legalább az alapkifejezéseit, -irányait ennek az új világnak, hogy ne maradjunk le végletesen. Fejlett és kipróbált eszközök, igazodási pontok állnak rendelkezésre mindazok számára, akik változtatni szeretnének. A kapitalizmusban kár tagadni, hogy a gazdasági rendszert a fogyasztó mozgatja. Hiába mutogatunk másra, a fogyasztó választásai és mindennapi döntései határozzák meg, hogy milyen üzleti modellek élnek túl, és melyek hullanak ki. A fogyasztó dönt. Ha nem fizetnek valamiért, az az üzleti modell előbb-utóbb ki fog halni. Ez közgazdasági közhely, de fontos megerősíteni. A felelős üzlet áttörést hozó változásait mind a fogyasztók változó döntései és szokásai váltották ki az elmúlt évtizedekben. A választással egy értékrend mellett is leteszi a voksát a fogyasztó.