Kihalóban a korallok: nem fogják többé megkötni a szén-dioxidot

Csökken a korallbébik száma az ausztráliai Nagy-korallzátonyon. Az óceánok felmelegedése miatt hamarosan búcsút mondhatunk a koralloknak. Ezzel elveszítjük a Föld egyik fontos szén-dioxid-megkötő kapacitását.

Miből lesz pénz a választási osztogatásra?
Mit okoz az árrésstop?
Mit kellene tenni a költségvetéssel?

Online Klasszis Klub élőben Békesi Lászlóval!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. június 11. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A korall is élőlény, tengeri organizmus, bármennyire is kőnek vagy valami nem szerves anyagnak gondolná az ember. A korall is szaporodik. De az utóbbi néhány évben egyre kevésbé.

2016-ban és 2017-ben olyan szintű korallpusztulás ment végbe az ausztrál Nagy-korallzátonyon, amire eddig nem volt példa: a világ legnagyobb korallzátony-rendszerének kétharmada megsérült. Az eseményt kifakulásként (bleeching) emlegetik.

Még nagyobb probléma, hogy azóta 89 százalékkal csökkent az új korallok száma, vagyis nem optimálisak többé a körülmények ahhoz, hogy a korallrendszerek bővüljenek.

„A halott korallok nem csinálnak bébiket” – mondta Terry Hughes, a queenslandi James Cook Egyetem professzora, aki kutatócsapatával vizsgálta a korallokat.

A Nature folyóiratban megjelent tanulmányukban az ausztrál kutatók egyértelműen a tengerek melegedését teszik felelőssé a jelenségért.

A korall mészvázas élőlény, s mint ilyen, üvegházgázt, szén-dioxidot használ fel, hogy felépítse vázát, vagyis fontos karbonmegkötő kapacitása a bioszférának. A korall és a hozzá hasonló meszes vázú organizmusok miatt számít az óceán karbonmegkötő kapacitásnak. Ha ezt a „szolgáltatását” elveszítjük, azzal romlanak esélyeink a klímaváltozás megfékezésében.

Szép és hasznos
Kép: Pixabay

Ha stressz éri a korallzátonyt, eltűnik a zooxanthellae nevű  alga, ami a színét adja a korallnak. Ha huzamosabb ideig fennállnak a stresszt okozó körülmények, a korallok egyszerűen kihalnak.

A két-három évvel ezelőtti pusztulás dacára a tudósokat teljesen váratlanul érte a korallok további fejlődésének elmaradása. A „korallbébik” nagy távolságokat képesek megtenni, ha egy zátony kihal, de a kifakulás majdnem 1500 kilométernyi szakaszt érintett.

Megváltozott az új populáció összetétele is. A korallbébik között 93 százalékkal esett vissza az Acropora előfordulása, mely egyébként meghatározó fajta az egészséges korallzátonyoknál, mert élőhelyet ad más állatfajok számára is.

A korallzátony mint ökoszisztéma elvileg képes lenne regenerálni magát 5-10 év alatt, de ez csak akkor következhet be, ha nem történik újabb fakulás. A tudósok azonban az óceán jelenlegi hőmérsékletét figyelembe véve szinte lehetetlenségnek tartják, hogy ne történjen újabb fakulás. Ami egyet jelent a korallzátonyok ütemesen folytatódó és visszafordíthatatlan kihalásával.

A problémát már nem lehet helyileg orvosolni, mivel csakis a globális felmelegedés – és a tengerek melegedésének –megfékezése lehet az egyetlen megoldás.

A Nagy-korallzátony 1981-ben kapta meg a Világörökség besorolást az UNESCO-tól. Az ENSZ szerint ez a biológiailag leginkább sokszínű az összes Világörökség-helyszín közül.

 

(BBC)

Véleményvezér

Bajban van a pápai kórház

Bajban van a pápai kórház 

A pápai egészségügyi ellátás megbillent.
Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje

Gyönyörű autót kapott Mészáros Lőrinc neje 

Van itt pénz emberek, nem mindenkinek ugyan, de akinek jut, az nem panaszkodhat.
Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is

Teljes meglepetés, rekordszinten az euró népszerűsége, még Magyarországon is 

Fájdalmas, hogy még Bulgária is előbb vezeti be az eurót, mint Magyarország.
Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper

Görögországban két, háromszor olcsóbb a cseresznye és az eper 

Gigászi gyümölcsárak a piacokon.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo