Az USA megújuló energiás kapacitásai bő 20-25 éve folyamatos bővülnek, de az elmúlt 2 évben ugrásszerű volt a fejlődés. Az Egyesült Államok 120 gigawattos szél- és napenergiás kapacitásának mintegy egyharmadát 2015-2016-ban létesítették. Összehasonlításképpen: Európában 918,8 GW a teljes energiatermelő kapacitás, ebből 153,7 GW szélenergiás infrastruktúra. A globális napenergia kapacitás 305 GW, ebből Európáé 104 GW. Az ezredfordulón ez még szinte nulla volt, de még 2010-ben is csak 50 GW.
Tavaly a szélenergiás energiabeszerzési szerződések 40 százalékát céges ügyfelek kötötték Amerikában, nemcsak nagyvállalatok, hanem egyetemek és a hadsereg különféle egységei. A vállalatok úgynevezett PPA-kat, vagyis energiabeszerzési szerződéseket kötnek a szélenergiás és szolárparkok tulajdonosaival. Ez kettős biztonságot ad a cégeknek.
Egyfelől befektetés nélkül jutnak hozzá a tiszta energiákhoz, nem kell beruházniuk, hogy megépítsék a megújuló energiás erőműveket. Másrészt a megújuló energiát nem közvetlenül kapják, hanem a kapacitás tulajdonosa az áramhálózatba táplálja be, s a cégek abból szerzik. Ez azért fontos, mert ha nem süt a nap, vagy nem fúj a szél, az áramhálózatból fosszilis eredetű energiához is hozzájuthatnak. Így nem kell a megújuló energiák szórványosságából eredő problémákkal bajlódniuk. Ez a PPA-k általában 10-20 éves szerződések és az erőmű tulajdonosa rendszerint a hagyományos energiaszolgáltató cégek árszabásánál kedvezményesebb áron adja az áramot.
Árambeszerzés tekintetében a ritka kivételek közé tartozik az IKEA, melynek az a stratégiája, hogy mindent birtokolni akar: a telket, melyen az áruháza áll, az épületet magát, s a megújuló energiás erőművet is, ami ellátja a létesítményeit. Amerikai áruházai tetejére napelemeket szereltek, s a vállalat két szélenergiás telep építésébe is befektetett Texas-ban és Illinois-ban, hogy cégen belül oldja meg az áramellátását.
Trump nem bántja a megújulókat
A technológiai innovációk és a túltermelés miatt folytatódik a szél- és szoláreszközök áresése. Ezt megfejelve a különféle állami támogatásokkal és adókedvezményekkel, a megújulók versenyképesek, a világ egyes pontjain már a legolcsóbb megoldások, ha új építésű erőművekről van szó.
Olcsó & zöld: ellenállhatatlan kombináció
A 2000-es években elsősorban az energiafaló technológiai cégek -a hatalmas szerverközpontokat üzemeltető Google vagy az Apple- vitték a prímet a megújuló energiákra való átállásban. Nekik persze hatalmas pénztartalékaik voltak rá, hogy az akkor még kevésbé versenyképes árú energiaforrást is beszerezzék.
Ma már a megengedhető ára miatt (is) terjed a megújulók használata. 2009 óta a szélenergia ára 66 %-kal csökkent az USA-ban, állítja az American Wind Energy Association, míg a szoláreszközökbe való beruházás (megvásárlásuk és üzembe helyezésük) 2010 óta 70 %-kal lett olcsóbb, állítja a Solar Energy Industries Association.
Ezért állt elő az a helyzet, hogy Home Depot áruházlánc, a T-Mobile US, a Goldman Sachs vagy az élelmiszergyártó General Mills egyaránt nagy mértékben növelték energiaellátásukban a megújulók arányát a közelmúltban.
A Wal-Mart áruházlánc 2025-re azt a célt tűzte ki, hogy energiaigénye 50 %-át megújulókból fedezi, s nagyjából félúton tart ennek megvalósításában, holott több száz áruháza tetejére már felszerelték a napkollektorokat.
GM & Wal-Mart: sokat spórolnak vele
Amerikában tavaly a Wal-Mart és a General Motors használta a legtöbb megújuló energiát. Előbbinek egy számjegyű százalékértékkel sikerült csökkentenie az áramköltségeit, a GM pedig éves szinten 5 millió dollárt spórol meg azzal, hogy megújulókból oldja meg üzemegységei áramellátását. A vállalat nemrég két texasi szélenergiaparkkal kötött szerződést, melyek tucatnyi GM-gyárat fognak ellátni energiával.
A GM is tagja annak a szövetségnek, melynek tagjai vállalták, hogy 2050-re teljes mértékben átállnak a megújuló energiákra. A The Climate Group közel száz tagot tömörít, köztük van a GM, a Johnson & Johnson, a Procter & Gamble, a Nike, s havonta átlagosan két nagyvállalat csatlakozik hozzájuk.
Kimaradnak a KKV-k
És bár a tőkeerős nagy cégeknek könnyű beszerezniük a szél- és napenergiát, az amerikai KKV-knak ez már bajosabban megy. Az ő méretüknél a nagybani, hosszútávú árambeszerzésnek (PPA) nincs értelme, mert nem rendelkeznek akkora felvásárlóerővel, hogy kedvezményes árat tudjanak kialkudni. Ezért nekik jobban megéri saját kapacitást kiépíteni (pl. a cég telephelyének udvarán vagy az épületeik tetején), ehhez azonban tőke kell. Tagállamonként változóak az adókedvezmények, a legjobb helyeken akár a beruházás 30 %-át is kiteheti, de ezek a feltételek gyakran változnak a városvezetés vagy az állam képviselőtestületének kényétől-kedvétől.
A huzamos árcsökkenés és az ebből következő céges éhség a megújulók iránt ráébresztette a Wall Streetet is, hogy ez egy dübörgő szektor. A világ legnagyobb befektetési alapja, az 5000 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRock munkatársa, David Giordano a Reuters-nek elmondta, öt-hat éve, az évtized elején a befektetési alapok még egyáltan nem foglalkoztak a megújulókkal, ma mindegyiknek külön részlege van rá és nagy mértékben áramoltatják a tőkét az új kapacitások építésébe. A BlackRock 2012-ben vetette meg magát a megújulók szférájában, s most 4 milliárd dollárnyi eszközt kezel e téren.
