Fontos a mai nap: mostantól figyelni kell a szennyező fűtésre

2018. szeptember 26. szerda - 19:07 / piacesprofit.hu
  •    

Az uniós rendelet szerint most lép életbe az új szabályozás: 2018 szeptemberétől az Európai Unió tagállamaiban, így nálunk is a gázüzemű kazánok, illetve kombinált fűtő- és vízmelegítő készülékek esetén csökkenteni kell a nitrogénoxid-kibocsátást.

Magyarországon a levegő minősége továbbra is aggasztó, a legfrissebb uniós számvevőszéki jelentés szerint a kétes rangsorban Kínát és Indiát is előzzük. Hazánkban az egyik legnagyobb szennyező a lakossági fűtés. A hagyományos energiahordozók kiváltása, a magasabb energiahatékonysági sztenderdek bevezetése, a fűtőkészülékek károsanyag-kibocsátásának csökkentése nem önmagában csak a véges erőforrásainkkal való takarékosság miatt fontos, hanem hozzájárul környezetünk védelmén keresztül egészségünk javításához is. 

Eregetünk, eregetünk (kép: freeimages.com)

Eregetünk, eregetünk
(kép: freeimages.com)

Még 2015 őszén lépett életbe az az európai uniós rendelet, melynek hatására a kazánokra, bojlerekre – a nagyobb háztartási eszközökről már jól ismert – energiacímke került. A címke használata egyszerű: minél energiatakarékosabb egy készülék, annál „zöldebb” a besorolása.

Akkor új fogalmakat is meg kellett tanulnia a fűtéskorszerűsítőknek, hiszen ma már csak olyan fűtőberendezések hozhatók forgalomba, melyek elérnek egy adott szezonális hatásfokot. Jellemzően az új energiacímke szerinti „B” energiaosztályú vagy annál jobb besorolású készülékek tudják teljesíteni az új elvárásokat.

Szeptember 26: fordulónap a fűtőkészülékek NOx határérték-csökkentésében
Az uniós rendelet által érintett másik területen most lép életbe az új szabályozás: 2018 szeptemberétől az Európai Unió tagállamaiban, így nálunk is a gázüzemű kazánok, illetve kombinált fűtő- és vízmelegítő készülékek esetén csökkenteni kell a nitrogénoxid-kibocsátást.

A határnaptól csak olyan fűtőkészülékek kerülhetnek forgalomba és helyezhetők üzembe, melyeknek NOx kibocsátása nem haladhatja meg az 56 mg/kWh értéket. A nitrogén-oxidok ugyanis károsak az emberi egészségre, és szerepet játszanak a savas esők kialakulásában is.

Energiapazarló épületek, old timer fűtőkészülékek
Ma csak a lakások mintegy harmadánál elégedettek a lakók az épületek állapotával, az energiahatékonyság javítása az elmúlt tíz évben központi kérdéssé vált a hazai ingatlanok megújítása során. Jól érzékelteti a magyar otthonok rossz épületenergetikai állapotát az a tény is, hogy a fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Ez nemcsak azért baj, mert az elavult készülékek nem hatékonyak, hanem azért is, mert a hagyományos készülékek jobban szennyezik a levegőt.

Így fűtünk mi: lehangoló eredmények
A WWF Magyarország ma publikált friss jelentéséből kiderül, hogy hazánkban a települések több mint felén közepes vagy súlyos a lakossági fűtésből származó légszennyezés, az energiaszegénység a települési önkormányzatok csaknem 80 százalékát érinti, ráadásul a helyi önkormányzatok középületeinek hőszigetelése és fűtési rendszere is rossz állapotban van.

Magyarországon a lakossági fűtés az egyik legnagyobb szennyező
Az Európai Bizottság 2017 végén publikálta azt az 
országjelentést, mely az energiauniós szakpolitikák végrehajtásával kapcsolatos előrehaladást összegzi az európai tagállamokra nézve. A jelentés amellett, hogy egy fontos összefoglalója a 2005-2015 közötti hazai energiapiaci trendeknek, foglalkozik az energiafelhasználás közvetett hatásaival, így a levegőminőséggel is.
Megállapítja, hogy Magyarországon a levegőminőség továbbra is komoly problémákat okoz. 2013-ban az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon mintegy 13 ezer olyan korai haláleset történt, amelyet a szállópor (PM2,5) és a nitrogén-dioxid koncentrációja váltott ki.

A jelentésben szereplő becslések szerint Magyarországon a légszennyezésből eredő egészségügyi költségek meghaladják az évi 5 milliárd Eurót. A közvetlen gazdasági költségek – a légszennyezéssel összefüggő megbetegedések miatt – az évente elvesztegetett munkanapokhoz, illetve társadalombiztosítási költségekhez kapcsolódnak.

Hazánkban a szállópor kibocsátásához a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 százalékkal

Az épületek felújítása, korszerűsítése, ezen belül az energiatakarékosság ösztönzése sokféle jótékony hatással jár. Az energiahatékonyság olyan láthatatlan erőforrás, amelynek fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül lehet csökkenteni a rezsiszámlákat.  Az egészségesebb lakókörnyezet megteremtése komoly nemzetgazdasági előnyökkel is jár, hiszen ennek köszönhetően javul egészségügyi állapotunk, így jelentősen csökkenthetők az egészségügyi, társadalombiztosítási kiadások is.” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet munkatársa.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.