Feldmár András: „Ha a szeretet vírus nem lesz járványszerű, kihalunk”

2016. november 16. szerda - 14:10 / Sebők Orsolya
  •    

A világ legnagyobb problémája a hanyagság, vagyis az, hogy nem arra figyelünk, ami fontos. Feldmár András, a Feldmár Intézet alapítója, pszichoterapeuta szerint az engedelmesség jelentheti fajunk végét.

Jiddu Krishnamurtinak egy vacsorán valaki azt mondta: mennyi embert segített az életében. Krisna erre azt felelte: remélem, soha nem direkt segítettem, hanem csak véletlenül, akarat nélkül. Ha azért vagyok itt, hogy segítsek valakinek, én vagyok fent és ti vagytok lent, és rosszabbul leszel, mint amikor elkezdtük. Az embernek arra van szüksége, hogy ne legyünk egyedül, együtt lehessünk. Manapság ritka a szolidaritás – kezdte előadását Feldmár András a Magyar Fenntarthatósági Csúcson.

Ma a legnagyobb virtus az engedelmesség és ez lehet, hogy a fajunk végét jelenti.

„Az igazság közöttünk van, nem valakiben, és nem bennem. Ma a legnagyobb virtus az engedelmesség és ez lehet, hogy a fajunk végét jelenti. Arthur Koestler attól félt, hogy olyanok vagyunk, mint a pókok, vagy a dinoszauruszok, amelyek kihaltak. Akármit csinálunk, rosszul jöttünk össze az evolúcióban, mert három agyunk van, amelyek nincsenek szinkronban egymással. A gyíkagyra – a legbelső agyunk – rátelepedett a lóagy, és a tetején van egy pici emberi agy.  A ló – vagy emlősagy olyan, hogy ha egyszer megijed, utána már nem megy oda, ahol megfélemlítették. Aki dühös lesz a gyerekére, ne csodálkozzon, hogy a gyereke el fogja kerülni. A lóagy büntetésnek érzi, ha valaki mérges rá. A három és féléves kislányom azt mondta, hogy volt egy álma, amelyben ő és a bátyja álltak előttem és én mérges lettem rájuk. Ő úgy érezte, hogy vissza akartam varázsolni az anyja méhébe. Vagyis, ha dühös vagyok rá, ő úgy érzi, hogy neki nem kellett volna megszületnie.”

Gregory Bateson beszélt a vajaskenyér-pillangóról – angolul itt olvashat bővebben erről –, aminek a szárnya két pirítós, a feje egy kockacukor. Ez az állat kávéval táplálkozik és semmi mással. Ez az állat ki fog halni, hiszen ha nem talál kávét, éhen hal, ha talál, elolvad a feje. Feldmár szerint, ha nem vigyázunk, azért fogunk kihalni, mert mást akar a három agyunk. A zsoké – az emberi agy – nem bír az emlősaggyal. Ez azt jelenti, hogy ha nem szeretjük egymást és nem határozzuk el, hogy nekünk kedvesnek kell lenni egymással. A szeretet nem szükség, hanem emberi lehetőség. Ha a szeretet vírus nem lesz járványszerű, kihalunk.

Feldmár András Kép:HatlaczkiBalázs

Feldmár András
Kép:HatlaczkiBalázs

Persze azt tudjuk, hogy mindenki meg fog halni. Csak nem tudjuk, hogy ki mikor. Nagyon fontos kérdés, hogy ezt hogyan reagáljuk le: együttérzéssel vagy önzéssel. A szeretet és a gyűlölet is lehet a reakció, de az emberiség szempontjából nem mindegy, hogy melyik lesz többségben.

Az agresszió

„Az agresszió akkor kezdődik, amikor a beszélgetésnek vége. Amíg beszélgetni tudunk migránsokkal, zsidókkal, cigányokkal, Orbánnal, nincs baj. De amikor a beszélgetésnek vége, a gyilkolás elkezdődik. És mi eltűrjük.” – fogalmazott Feldmár András.

Az agresszió akkor kezdődik, amikor a beszélgetésnek vége.

„Amikor Trump – veszélyes bohóc – megnyerte az amerikai elnökválasztást, voltak, akik meglepődtek. Az én definícióm szerint ők örültek: elvesztették a kapcsolatot a valósággal. Az ugyanis, hogy az Amerikai Egyesült Államokban megválasztották ezt az embert, az valóság. Aki ezen meglepődött, azt jelenti, nem volt kapcsolatban a valósággal. Jung, még mielőtt Hitler és Sztálin mindazt tette, amit, beszélt arról, hogy mi a pszichológiája annak, hogy egy gazembert milliók szeretik. Mert ha nem szeretnék, a gazembert nem választanák meg. Trumpot szeretik, máskülönben nem választották volna meg. Akik pedig eltűrik, amit tesznek, etikailag ugyanúgy bűnösök, mint azok, akik a bűnt elkövetik. Aki hallgat akkor, amikor valaki valakit bánt, felelős azért, ami történik. Nem lehet neutrálisnak lenni.”

Jung szerint a tömeg buta és minél többen vagyunk, annál butábbak vagyunk. Feldmár szerint ez azért van így, mert falkaállatok vagyunk. Az egyik legnagyobb szükségletünk, hogy érezzük a valahova tartozást. „Ha fontos, hogy idetartozz, nem szabad gondolkodni azon, amit én mondok, csak érezni. ha valaki kimondja, amit gondol, és az ezzel ellentétes, keresztre feszítik. Ha a Marsról idejönnék, és látnám a keresztre feszített félmeztelen embert, elfutnék. Hiszen a szeretet szimbólumát, Krisztust, mások keresztre feszítették. Ezen a bolygón az emberek bántják egymást. Nem szabad finnyásnak lenni, egyikünk se ülne itt, ha nem ülnénk mind egy véres hullakupac tetején. Az őseink a vérüket áldozták fel azért, hogy azok a nők és gyerekek, akik akkor éltek, élhessenek tovább. Nem új, ami most van. Kezdettől fogva véres csaták ára volt, hogy mi most erről itt beszélhetünk.”

Feldmár András szeretet definíciója nem romantikus: „Tudnálak bántani, de nem foglak”. Amire ez nem igaz, az nem szeretet – mondja hozzátéve, ahogy mi használjuk, az inkább hipnózis. „Ne nézd amit teszek, figyelj arra, amit mondok. Ha valakinek a szavai nem rezonálnak a tetteivel, akkor, ha vigyázni akarsz magadra, ne hallgasd a szavait. A szeretet bizonyítéka a szeretettben van, nem a szeretőben” – mondta.

Mohóság, hogy nem optimális dolgokat akarunk, hanem maximálisat.

Az is baj velünk, emberekkel Feldmár szerint, hogy „belepisilünk a tengerbe. Mert óriási a tenger, kicsi a pisi, hát miért ne. Sok évbe telik, mire valaki észreveszi, a tengerrel baj van. csakhogy én addigra hozzászoktam, hogy belepisilek a tengerbe.”

Rosszindulat

Rosszindulat nem más, mint mohóság, féltékenység és irigység. A mohóság, hogy nem optimális dolgokat akarunk, hanem maximálisat. Ezért is kihalunk, ha nem jövünk rá arra, hogy optimum kell – fogalmazott a pszichológus. „A féltékenység, hogy látom, hogy neked mással jó és én abból ki vagyok hagyva, hát inkább gyűlöllek. Az irigység az, hogy látom, hogy szárnyalsz, és úgy érzem, én ezt soha nem fogom, hát gyűlöllek. Te akarok lenni, de soha nem leszek te, hát megöllek.”

A pszichológiának semmi köze a pszichoterápiához – állítja Feldmár, aki szerint utóbbi etika és politika. Arisztotelész szerint az etika az, hogy hogyan bánunk egymással. „Senki nem lehet boldog, ha nem bánunk jól egymással. Ő nem jó, hanem boldog akart lenni. Etika. Ha megengeded, hogy rosszul bánjanak veled és te nem bánsz jól mással, nem leszel boldog. Nem pszichiáterhez kell menni, nincsenek őrültek. Őrült az, akivel rosszul bántak, de mindenki hazudik neki és nem szabad kimondani, hogy valaki bántotta. A politika annak a művészete, hogy hogyan szerezzek hatalmat, és hogyan tartsam azt meg. Hatalmat ahhoz, hogy azt csináljam, amit akarok. a boldogtalanság legnagyobb oka a hatalomnélküliség. Nem orvosság kell azoknak, akik boldogtalanok, hanem pénz.”

Ma is kőkorszak van, csak bekenjük cukorral, és úgy csinálunk, mintha nem tudnánk, hogy nincs igazságosság

Nincs olyan, hogy megérdemlem, vagy nem érdemlem meg. „Ez csak mese, gyerekek vagyunk” – mondja Feldmár. Nem azért nincs vagy van valakinek valamije, mert megérdemli. Akarom és megkapom, vagy nem kapom meg. „Ma is kőkorszak van, csak bekenjük cukorral, és úgy csinálunk, mintha nem tudnánk, hogy nincs igazságosság.”

Bizalom

Mindenki, akit valakik valaha bántottak, elveszti a bizalmát. Úgy érzi, nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól. Fél, hogy előbb-utóbb mindenki bántani fogja. Nincs csillag, ami jelzi, hogy ki jó és ki rossz.

„Mindenki, akit bántottak, küzd a bizalomhiánnyal. Félünk, hogy a mosolygó arc mögött van egy másik, aki majd bánt bennünket.  Pedig nem lehetetlen olyan embert találni, akiben lehet bízni, akire lehet számítani. Jó ötlet a messiást várni: nincs itt, de van remény arra, hogy létezik az igazságosság. Értelmet tudok adni az életemnek, ha hiszem, hogy egy picivel több igazságosság van miután meghaltam, mint mielőtt megszülettem. Munkálkodhatunk azon, hogy harcoljunk azért, hogy több legyen az igazságosság”.

Feldmár szerint az is baj, hogy hanyagok vagyunk. „Ma össze vagyunk zavarva. Nem tudjuk, hogy melyik a magasabb rendű, melyik a fontosabb követelés. Egyszer hallucináció közben egy erdőben találtam magam. Előttem lebegett a Naprendszer. Az isten hozzám szólt, hogy egy kicsit figyeljek a naprendszerre.  Büszke voltam, hogy az Isten így bízik bennem. De baloldalról jött egy vetkőző nő és én hozzáfordultam, megöleltem. Ez alatt a bolygók összeütköztek. Nagyon szégyelltem magam, mert hanyag voltam. ”

A hanyagság definíciója, hogy olyanra figyelünk, ami nem olyan fontos, mint más. Minden bajunknak, amiről a Magyar Fenntarthatósági Csúcs szól, ez az oka – véli Feldmár.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor