Januárban a pekingi kormány kitiltotta Kínából a külföldi szemetet, ami azért volt nagy érvágás a fejlett világnak, mert a nyugati országok Kínába exportálták műanyaghulladékukat, hogy azt ott dolgozzák fel. A tilalom következtében már tavaszra felgyülemlett az a műanyaghulladék, amit a gazdasági szereplők eddig rutinosan elküldtek a Távol-Keletre, mert az európai újrafeldolgozó üzemek zömében nem foglalkoztak a tisztítatlan PET-palackokkal és más plasztikhulladékokkal.

Mégis fogadják a nyugati szemetet

A háttérben azonban diplomaták és szakértők hada dolgozott azon, hogy megoldja a problémát. Ennek eredménye, hogy a politikusok bejelentették: szándéknyilatkozatot írnak alá az együttműködésre. Céljuk, hogy az unió és Kína harmonizálja jogszabályait a kérdésben, s a gazdasági értékek és a növekedés új forrásait aknázzák ki a körforgásos gazdaság fellendítésével, miközben a lakosságnak is javát szolgálja a hulladékok feldolgozása, mert a környezeti terhelés és szennyezés is csökken.

Kína és az EU összefogása azért is fontos, mert Donald Trump a füle botját sem mozgatja a környezetvédelemért, sőt az Obama-adminisztráció környezet- és klímavédelmi törvényeit készül fellazítani, vagyis minél inkább hatástalanítani. Dame Ellen MacArthur, a nevét viselő alapítvány vezetője, aki a körforgásos gazdaság élharcosa, üdvözölte Peking és Brüsszel együttműködését, hangsúlyozva, hogy a best practice-eket is meg kell osztani a két régió között.

Egy 2015-ös európai tanulmány szerint 900 milliárd eurót adhatna az unió GPD-jéhez a körforgásos gazdaság 2030-ig. A háztartásonkénti átlagjövedelem 3000 euróval (969 ezer forinttal) nőhetne, mert 16 százalékkal csökkenne a környezetszennyezés (aminek kezelése és orvoslása szintén költség), s újrafeldolgozás miatt kevesebb erőforrásból élhetnénk (nem kellene annyi műanyageszközt újonnan legyártani például), aminek révén 16 százalékkal csökkenhetne az unió üvegházgáz-kibocsátása.

(Sustainable Brands)