40 millió dollárnyi aranyat szed ki a megunt telefonokból az Apple

2016. április 18. hétfő - 14:20 / piacesprofit.hu
  •    

Nagy biznisz az infokommunikációs készülékek begyűjtése és alapanyagaik újrahasznosítása. Főleg hogy a hi-tech szektor szereplői mindig új modellek vásárlására bírják rá a vásárlót - és ezzel az előző típusok eldobására. Az Apple évente 40 millió dollár értékű fémre tesz szert újrahasznosítással.

Az Apple-t korábban sok kritika érte, amiért külsőre menő, trendi termékei nem elég környezetbarát módon vannak tervezve. Nehéz a különféle alapanyagaikat szétválasztani, a tervezők nem fordítottak gondot arra, az újrafelhasználás szempontjából is könnyen szétszedhetőek és anyagnemek szerint szélválaszhatóak legyenek a készülékek. Az Apple termékeit állítólag azért nehéz szétszedni, mert akkumulátorukat szó szerint beleragasztják.

Az új aranyforrás
Egy átlagos technológiai eszköznek vagy prototípusnak általában 3-5 év a piaci élethossza, mielőtt új típus váltja fel és az elterjed a fogyasztók többségének körében.
Egyes becslések szerint egy tonna elektronikus szemétben 12-szer több arany van, mint a természetben fellelhető aranyércben.

Lisa Jackson, az Apple környezeti ügyekért felelős alelnöke – aki 2009 és 2013 között az amerikai kormány Környezetvédelmi Hatóságát vezette – azt mondta a Business Insidernek, hogy az Apple nem fogja megváltoztatni termékei külső dizájnját és belső szerkezetét, de megpróbálnak olyan megoldásokat találni, melyek könnyebbé teszik a szétszerelést és szétválogatást.

Az Apple saját állítása szerint nagy előrelépéseket tett a megunt és kidobott termékeik begyűjtése és a bennük lévő nemesfémek újrahasznosítása érdekében – bár arról nem szólnak a vállalat nyilatkozatai, hogy ez inkább a módszeresebb begyűjtésnek vagy a termékek újratervezésének, illetve átalakításának köszönhető-e. (Alighanem “csak” az előbbiről van szó.) Évente 40 millió dollár értékű fém kerül így vissza az Apple termelési folyamatába, melyek egyébként a szemétdombon végeznék.

Amint a cég által közzétett éves környezeti jelentésből kiderül, 2,7 millió kilogramm fémet, üveget és más anyagokat vont be gyártási rendszerébe a vállalat a begyűjtött használt Apple-készülékekből. 991 kilogramm arany birtokába is került a kaliforniai tech-multi. Az arany jelenlegi árfolyamával számolva ez adja ki a majdnem 40 millió dolláros összeget.

Apple – újrahasznosítva
Ennyit gyűjtött be a régi készülékekből az Apple 2015-ben:
10,39 millió kg. acél
6,04 millió kg. műanyag
5,37 millió kg. üveg
2,03 millió kg. alumínium
1,32 millió kg. réz
85 294,8 kg. kobalt
17 852,4 kg. nikkel
19 836 kg. ólom
58 516,2 kg. cink
1983,6 kg. ón
2975,4 kg. ezüst
991,8 kg. arany

Az elektronikai szektor beszállítói hálózatának visszásságaival (pl. konfliktus ásványok, véres gyémántok) foglalkozó aktivista csoport, a Fairphone szerint egy okostelefonban általában 30 milligramm arany található.

A Business Insider azt sem tartja kizárhatónak, hogy az Apple beolvasztott tavaly néhány arany Apple karórát is! Ezek darabonként 50 gramm 18 karátos aranyat tartalmaznak. Ugyanakkor az üzleti honlap cikkírója is megjegyzi, eléggé valószínűtlen, hogy egy 10 000 dolláros óra tulajdonosa egy éven belül visszaadná az Apple-nak az órát újrahasznosításra.

A begyűjtött eszközök után az Apple pontokat oszt a fogyasztóknak, amik levásárolhatók az üzleteiben.

A világmárkák sűrű időközönként próbálják rábírni a fogyasztóközönséget, hogy vegyék meg a legújabb modelleket, legyen szó akár laptopról, okostelefonról vagy táblagépekről. A világ tele van már nem trendi, megunt elektronikus hulladékkal – ezek voltak a tegnap divatos termékei.

A legtöbb elektronikus szemetet az USA és Kína bocsátja ki, együttesen az éves mennyiség egyharmadát teszik ki. Az e-szemétnek mindössze egyhatoda (16,65%-a) kerül újrafelhasználásra, derült ki az ENSZ 2015 áprilisában publikált jelentéséből. Az Apple sem szellőzteti meg a sajtónak, hogy eladott termékeinek hány százalékát dolgozzák fel újra.

A projekt egyik meghökkentő eleme, hogy a szétszerelést és szétválogatást robot végzi, “aki” -amint az minden tisztességes robothoz illik- emberi névre hallgat: Liamnek hívják. A robot létezésének tényét márciusban közölték a nyilvánossággal.

Liam tör-zúz

Liam szorgoskodik (fotók: Apple/YouTube)

Liam szorgoskodik
(fotók: Apple/YouTube)

Liam tulajdonképpen egy rendszer, ami 29 robot modult tartalmaz a kaliforniai Cupertinóban, az Apple főhadiszállásához közel lévő helyen. Liam 2-t Európában helyezik majd üzembe. Liamet 3 évig fejlesztették és feladat az, hogy az iPhone 6-ot szétszerelje, darabjait pedig alapanyag szerint szétválogassa.

Az Apple megreformált újrafeldolgozó rendszere 2016 februárjában indult el. Liamnek 11 másodperc kell, hogy kiválassza a különféle fémeket a telefonból vagy a táblagépből.  Évente néhány millió darabot képes szétszedni, ami elenyésző hányada az Apple éves eladásainak. (2015-ben a cég 231 millió telefont értékesített.)

Liam ereiben nem vér csörgedezik, hanem szögek repülnek!

Liam ereiben nem vér csörgedezik, hanem szögek repülnek!

A zöldek közül nem mindenkinek tetszik, hogy az Apple házon belül próbálja megoldani az újrahasznosítást és az Apple-től független, fémeket válogató üzemek, melyek ma az iPhone-ok újrafeldolgozását végzik, nem kapnak hasonló robotokat.

A Greenpeace azt tanácsolta az Apple-nek, hogy nagyobb arányban építsen termékeibe már eleve újrahasznosításból nyert anyagokat és tervezze át az eszközöket, hogy könnyebb legyen őket szétbontani.

Tim Cook, az Apple első embere azt hangsúlyozta, hogy a vállalat pionírnak számít az iparágában a környezettudatos üzletvitel bevezetésében. Az Apple például arra kérte beszállítóit, hogy minél nagyobb arányban használjanak megújuló energiahordozókat.

(A Business Insider és a Reuters írásai nyomán.)

Ipari titkok
Amerikában vannak, akik arra szeretnék használni a szabadalmi jogot, hogy megakadályozzák az elektronikus termékek újrahasznosítását, mert az az eszköz szétszedésével jár és ez a kiindulópont a koppintáshoz.
A Lexmark azért perelte be az Impression Productst, mert az megvásárolja a Lexmark nyomtatóinak festéktonerét és eladja a fogyasztóknak. Újratöltve. E gyakorlat azért szúrja a Lexmark szemét, mert az újratöltött tonerek olcsóbbak, mint a Lexmark által árusított újak.
A Lexmarknak az adott jogalapot a pereskedésre, hogy termékeit gyakran azzal a feltétellel adja el vásárlóinak, hogy azokat visszaszolgáltatják a cégnek, amikor kiürültek. (Ha a vevők ezt az opciót választják az USA-ban, 20 %-kal alacsonyabb árat fizetnek az áruért, ha a teljes áron veszik meg, azt kezdenek a tonerrel, amit akarnak.)
A Lexmark azt is kifogásolta, miért árusítják újra a vállalat engedélye nélkül az USA-ban az eredetileg külföldre/külföldön eladott tonereket.
A perben egészségügyi-technológiai cégek nyújtottak be a Lexmarkot támogató állásfoglalásokat.
2016 februárjában a Lexmark megnyerte a pert. Megfigyelők ezt precedensértékűnek ítélték, mert a precedens-gyakorlatra alapuló amerikai jogrendben ezután a gyártóknak nagyobb befolyásuk lesz abban, mi történik termékeikkel. Ez pedig kevésbé demokratikussá teheti az újrafelhasználás ökoszisztémáját, melyben az üzemek javarészt függetlenek a gyártóktól, ezután mégis az ő döntéseik függvénye lesz a működésük, mert előállítókként megszabhatják, hol, mikor és hogyan szedik szét a termékeiket.
(Forrás: The New York Times, Bloomberg)