Jön az ökológiai trumpageddon, az armageddon új verziója? Ezzel riogathatnak azok a korábbi nyilatkozatok, amelyekből világosan kiderül, az Egyesült Államok következő elnöke nem viseli különösebben a szívén a klímaváltozás elleni küzdelmet. Donald Trump egyértelműen klímaszkeptikus. De mit tehet a világ legnagyobb hatalmának új birtokosa?
1. Az USA kihátrál a globális felmelegedést megfékező és emissziócsökkentést előíró párizsi klímaegyezmény alól. Előfordulhat, hogy Trump potenciális jogi kiskaput használva még 2017-ben kilépteti az USA-t, s nem vár a 3-4 éves kilépési tilalomra, amit éppen rá gondolva építettek be az egyezménybe. Itt olvashatja el, hogyan teheti meg ezt.
- Az amerikai lakosság 41 százaléka hiszi, hogy a klímaváltozás már súlyosan érinti őt és családját, valamint megélhetésüket, derült ki a Pew Research vizsgálatából.
- Az amerikaiak 64 százalékát aggasztja a globális felmelegedés, derült ki a Gallup 2016 márciusi közvélemény-kutatásából.
- Egy 40 országra kiterjedő felmérés szerint az emberiség 54 százaléka érzi úgy, hogy a klímaváltozás nagyon súlyos probléma.
2. Úgy is hatálytalaníthatja az USA részvételét az egyezményben, ha egyszerűen ignorálja az Obama-adminisztráció emissziócsökkentési ígéretét. Mivel a megállapodásba nem építettek bele elszámoltathatósági garanciákat és retorziókat arra az esetre, ha valamely ország nem tartaná be a vállalásait, Trump egyszerűen semmibe veheti az egészet anélkül, hogy kilépne a hatálya alól. Úgysem lesz szankció.
Ha viszont így tesz, számíthat rá, hogy az egész világon tüntetni fognak ellene, bárhová megy.
3. Megszünteti az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hatóságát (EPA), melyet törvény kötelez arra, hogy betartassa a piaci szereplőkkel többek között a Tiszta Víz Törvényt és más jogszabályokat. Az EPA írja elő például a nagy légszennyező üzemegységek vagy gépjárművek emissziójának csökkentését.
4. Ha nem is számolja fel az EPA-t, kinevezhet egy olajlobbi-barát és/vagy klímaszkeptikus vezetőt az élére, aki felhígítja és mérsékli az intézmény rendeleteinek és büntetéseinek szigorúságát. Az EPA adja ki a fosszilis készletek kitermelésére vonatkozó engedélyeket is, valamint dönt a környezetvédelmi törvényeket megszegő szennyezők megbüntetéséről. E döntéseket erősen befolyásolhatja az intézmény vezetőjének személye és elkötelezettségei.
Elvileg olyan gittegyletté is átformálhatja az EPA-t, mely inkább tanácsadó testületként funkcionál, mint felügyelőszervként. Alaposan megvághatja az intézmény költségvetését is, amivel belső működésképtelenséget idézhet elő. Nem lesz elég erőforrás az ökológiai szennyezések kivizsgálására stb. Ehhez azonban legalább 60 szavazatot kell kapnia a szenátusból.
(fotó: flickr/Matt Johnson)
5. Az Energiaügyi Minisztérium (Department of Energy) élére is kinevezhet egy klímaszkeptikust. Csapatába már beválasztotta Myron Ebellt, aki nyíltan alkotmányellenesnek nevezte azt, hogy Obamáék ratifikálták a párizsi klímaegyezményt.
6. Beszünteti országa pénzügyi támogatását az ENSZ globális felmelegedéssel kapcsolatos programjaihoz. Az ENSZ klímafelelőse, Patricia Espinosa a Reuters kérdésére nem volt hajlandó kommentálni Trump klímaváltozással kapcsolatos nézeteit és támogatásmegvonásra vonatkozó (kampány)ígéretét.
7. Beszünteti a megújuló energiák mindenféle szövetségi támogatását. Kalkulációja szerint ezzel 8 év alatt 100 milliárd dollárt spórolhatna meg az államkincstár. Egy az elnöki hatalomátvételben részt vevő bennfentes azonban nemrég azt mondta, Trump nem fogja bántani a megújulók adókedvezményét.
8. Hatályon kívül helyezi az erőművek és más nagy légszennyezők emisszióját szabályozó Tiszta Energia Tervet (Clean Power Plan), ami most egyébként is a legfelsőbb bíróságon parkol, mert megtámadták keresetekkel. Trump már beígérte, hogy eltörli az egész törvényt, de Ken Berlin, az Al Gore által alapított Climate Reality Project alapítója a Business Insidernek azt nyilatkozta, ez nehezebb lesz, mint a megválasztott elnök azt gondolja – bár a republikánus többségű szenátus minden bizonnyal segíteni fog neki ebben.
Vagy a bíróságon támadja meg a törvényt, vagy, ha életbe lép, újabb törvényt kell hoznia, amely alapvetően hatástalanítja, drasztikusan átírja az előzőt. De az új törvénynek is keresztül kell mennie a szokásos fórumokon: Amerikában az érintett szereplők és az állampolgárok véleményezhetik a törvényjavaslatot, és az EPA ilyenkor megvizsgálja, értékeli az észrevételeket. Ha ezt túl macerásnak találná, a kongresszusra – az alsóháznak számító képviselőházra és a felsőháznak számító szenátusra – kell hagyatkoznia, hogy módosítsák a Tiszta Levegő Törvényt, amelyhez tartozik a Tiszta Energia Terv.
9. Késlelteti a metánemisszió szabályozását. A metán hússzor erősebb üvegházgáz, mint a szén-dioxid. Míg az utóbbi kibocsátását már szabályozzák a törvények, a metán megregulázására égető szükség van. Míg a szén-dioxid-kibocsátás az USA-ban már nem nő, a metánkibocsátás igen – állítja Ken Ash, a Greenpeace USA jogi szakértője.
10. Egyre több területet nyit meg fosszilis energiahordozók kitermelésére. Egyik kampányígérete az volt, hogy prosperitást hoz Amerika lakosságának azzal, hogy az 50 000 milliárd dollárt értékű palagáz-, földgáz- és kőolaj-készleteket kitermelteti, s ezzel egyúttal orvosolja az USA OPEC-olajtól való függőségét. Obama már sáros abban, hogy a szövetségi kormány fennhatósága alá tartozó területeken megengedte az olajkitermelést. Trump várhatóan továbbmegy, már ami az engedélyek számát és a területek méretét illeti.
Forrás: Reuters, Business Insider, Pew Research, Gallup
