Van remény!

2012. április 04. szerda - 11:34 / piacprofit.hu
  •    

Az elmúlt negyedévhez képest kevésbé borúsan ítélik meg a gazdasági kilátásokat a kis-és középvállalkozók - derül ki az OTP KKV Konjunktúra Index második negyedéves értékéből, amelyet a Policy Agenda készített. A legfrissebb adatok alapján még nem lehet egyértelműen trendfordulóról beszélni, de az kétségtelen, hogy - miközben a mutató értéke továbbra is pesszimizmusra utal - az index zuhanása megállt. Az OTP KKV Konjunktúra index jelenlegi értéke 42 százalék, ami enyhe emelkedést mutat a negyedévvel korábban mért adatokhoz képest.

2011 második és harmadik negyedéves stagnálást követően a negyedik negyedévre jelentősen romlott az index értéke, amely 2012 elejére, 39,8 százalékos értékkel elérte a mélypontját. A legfrissebb kutatási adatok szerint az index kis mértékben javult, elérve a 42 százalékot.

A kkv-szektor cégvezetőinek 60 százaléka látja negatívan a magyar gazdaság következő fél évét. Negyedévvel ezelőtt ez az érték még 69 százalék volt. A mostani felmérésben a válaszadók 36 százaléka szerint kis mértékben, 24 százaléka szerint pedig jelentősen romlik a magyar gazdaság helyzete a következő félévben. Stagnálásra minden negyedik megkérdezett (26%) számít. Az optimisták aránya lényegesen kisebb: 14 százalék számít kisebb javulásra, míg érdemi pozitív változásra csak 1 százalék.

A megkérdezett cég vezetők mint általában, most is valamivel jobbnak tartják saját vállalkozásuk kilátásait, mint az országét. 32 százalékuk arra számít, hogy enyhe mértékben romlik vállalkozása gazdálkodási helyzete, míg 12 százalék erős visszaesést valószínűsít. A jelenlegi helyzet változatlanságával a válaszadók szűk egyharmada (32%) számol, míg pozitív változással csupán egyötödük.

Likviditási helyzet is javult
A vállalkozások 58 százaléka számít a következő évben olyan nehézségekre, amelyek alapvetően megingathatják gazdálkodási helyzetét (előző negyedévben 61% volt ez az érték). A cég likviditási helyzetében a vállalatvezetők többsége, 60 százaléka nem vár változást a következő 6 hónap során. Azok, akik a likviditási helyzetük változására számítanak, inkább annak romlásával számolnak (az összes megkérdezett 32%-a). A likviditási helyzet javulásra csupán a vállalkozások 8 százaléka lát esélyt.

Mi lesz a hitelekkel?

A megkérdezett vállalatvezetők többsége attól tart, hogy a vállalata számára elérhető banki hitelek kamatai a következő félév során növekedni fognak. 37 százalékuk számít arra, hogy a hitelkamatok több mint 2 százalékponttal nőnek, és további 36 százalékuk számol ennél szerényebb mértékű kamat-növekedéssel. A válaszadók szűk egynegyede, 23 százaléka nem számít arra, hogy a vállalata számára elérhető banki hitelek kamatai változni fognak, és csak 4 százalék bízik valamilyen mértékű kamatcsökkentésben.

Akik a banki hitelkamatok növekedésétől tartanak, elsősorban az IMF megállapodás elhúzódásában látják a számukra negatív változás magyarázatát (39%). További 28 százalék a bank(ok) döntése miatt számít kamatemelkedésre, míg 25 százalék a jegybanki alapkamat, illetve az infláció várt növekedése miatt tart a banki kölcsönök drágulásától. A kamatemelkedésre számító kkv-vezetők mindössze 5 százaléka számít arra, hogy saját vállalkozása pénzügyi mutatóinak romlása miatt jut majd drágábban hitelhez.

A cégvezetők kétharmada egyetért abban, hogy a kormánynak változtatnia kellene a bankokkal szemben folytatott politikáján – még ha különböző érvekkel támasztják is alá e véleményüket. A legnagyobb, 37 százalékos csoport szerint a kormánynak az eddigiektől eltérően segíteni kellene, hogy még több forrást helyezhessenek ki a bankok a gazdaságba. A válaszadók további közel háromtizede úgy véli, hogy a korábbi kormányzati gyakorlattól eltérően a kormánynak segítenie kellene, hogy csökkenjenek a banki veszteségek, ezáltal mérséklődjenek a kamatok és bővüljenek a vállalatok forráshoz jutási lehetőségei.