Van helyünk Kínában

2016. május 05. csütörtök - 13:30 / kfarkas
  •    

Kína óriási piac, csak a fővárosban, Pekingben és a környékén tízszer annyian laknak, mint Magyarországon. Ugyanakkor mégis van a távol-keleti országban keresnivalója a magyar kkv-knak – hangsúlyozták a IV. Kínai−Magyar Üzleti Fórum előadói.

kéz lájkol kínai színekkel

Kép: Pixabay

Nem véletlenül tartják a kínai gazdaságot a világ egyik legnagyobb piacának: 2015-ben Kína GDP-je 6,9 százalékkal nőtt, bár ez lassulást jelez, még így is messze magasabb az amerikai 2,5, vagy az európai 1,6 százalékos növekedésnél. Kína így elérte a világgazdaság összértékéhez adott hozzájárulásában a 25 százalékot. Az ország befektetőként is óriási számokat tud felmutatni: Kína helyezte tavaly ki a világon a harmadik legnagyobb összegű működő tőkét, összesen 120 milliárd dollárt. A fogyasztás is meredeken nőtt, immár tavaly a növekedés több mint hatvan százalékát adta.

Wang Hongliang Kínai Népköztársaság Magyarországi nagykövetségének kereskedelmi attaséja szerint ugyanakkor komoly átalakulás zajlik a kínai gazdaságban. „Idén indul a 13. ötéves terv, amely újradefiniálja a gazdaság és a társadalom céljait, fókuszban az innováció támogatásával és a zöld technológiák átvételével” – hangsúlyozta a szakember a ChinaCham Hungary és a Piac&Profit által szervezett a IV. Kínai−Magyar Üzleti Fórum nyitóelőadásában.

Mi keresnivalónk lehet ezen a piacon?

Magyarország gazdasága alapvetően kis-és középvállalkozásokon alapszik, így a két ország együttműködésében a következő lépés az lehet, ha az együttműködés a kínai kkv-k szintjén működik tovább.”Ennek érdekében mindkét kormány több kezdeményezést és stratégiát hirdetett meg, magyar részről ezeket a célokat a Széchenyi-és Irinyi tervet, ezen belül nagy hangsúlyt helyezve a gépgyártás, a távközlés, az egészségügyi ágazat illetve a zöld gazdasági ágazatok fejlesztésére” – vélekedett Wang Hongliang.

A legnagyobb előrelépés a mezőgazdasági termékek exportjában történt: 2015-ben exportunk meghaladta a 65 millió dollárt, a korábbi érték 240 százalékát. Ezen belül a hústermékek exportja elérte a 48 millió dollárt, főként sertéstermékekből, de immár az első marhahús szállítmány is a kínai piacra érkezett. „Jelenleg a tejtermékekkel kapcsolatos egyeztetések folynak, reményeink szerint idén év végén a kínai kormány jóváhagyja a magyar termékek kínai exportját. Tervezzük még a szárnyas-termékek exportját is, főként csirke és kacsahús terén. Ha a baromfihús export újra megindul Kína felé, a liba-és kacsamájtermékek exportjában látok komoly potenciált, de ezen kívül a magyar borok, és a nyers, illetve feldolgozott gyapjú számíthat nagy keresletre” – hangsúlyozta a kereskedelmi attasé. Kiemelte, hogy képviseletükhöz sok megkeresés érkezett Kínából, hogy vannak-e Magyarországon további disznóhús exportőrök. ”Sajnos az a tapasztalatom, hogy kevés cég rendelkezik az ehhez szükséges engedélyekkel. Minél többen lesznek, annál jobb. Jelen pillanatban a sertéstőkehúsok, illetve a disznófej, sertésfül, illetve áb kivitele engedélyezett, de kérelmezés alatt áll a belsőségek kivitele is” – mondta.

Erre ügyeljünk, ha Kínában üzletelnénk
Óriási piac, hatalmas lehetőségek, korrekt üzleti partnerek és komoly kockázatok jellemzik a kínai terjeszkedést, de megfelelő felkészüléssel a kockázatok jelentős része kivédhető – figyelmeztettek a szakemberek a ChinaCham által szervezett üzleti klubon.

A Keleti nyitásban Kína vezet

„A tavalyi eredmények alapján Kína Magyarország tizedik legfontosabb kereskedelmi partnere, a Keleti nyitás országai között pedig vezető helyen áll, megelőzve Oroszországot” – hangsúlyozta a kínai-magyar kapcsolatok fontosságát Piszter Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, Külkereskedelmi Főosztályának főosztályvezetője.

Jelentős előrelépésként említette, hogy az Air China légitársaság 2015 május elsejével megindította Budapest-Peking járatát, illetve, hogy október 2-án megnyílt Budapesten a Bank of China kelet-közép európai regionális RMB klíring fiókja, a luxemburgi, londoni, frankfurti és párizsi központ után.

A kínai-magyar együttműködés sikereként emelte ki, hogy 2015-ben a kínai Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint Magyarország lett a Népköztársaságba irányuló legnagyobb exporttal rendelkező ország. „Ezeket a sikereket jelentős részben az elmúlt években kiépített, exportálókat segítő intézményrendszer révén értük el” – vélekedett Piszter Csaba. Ezen belül külön kiemelte a Magyar Nemzeti Kereskedőház, az Exim és a Külgazdasági Attasék hálózatának szerepét.

Ügyeljünk a különbségekre
Tonnányi szakirodalom foglalkozik azzal, mennyire eltérőek az ázsiai üzleti szokások az Európában vagy épp a tengerentúlon megszokotthoz képest, milyen apró részletekre kell odafigyelni, ha sikeres üzletet szeretnénk kötni kínai partnereinkkel. Az eltérő üzleti kultúra, az elosztási csatornák és a fogyasztási szokások azok a jellemzők, amelyekre kiemelten figyeljünk a sikeres gazdasági kapcsolat érdekében. Hogy mire kell ügyelnünk a kulturális különbségek területén, arról itt olvashat részletesebben!

„Minden kkv-nak érdemes felkeresnie ezeket az intézményeket, mielőtt külpiaci terjeszkedésbe foghatna. Az MNKH az információk megszerzésében, a piac felmérésében, a helyi kulturális-üzleti sajátosságok felmérésében, a megfelelő üzleti partnerek megtalálásában nyújthat fontos szerepet. Az Exim a finanszírozásban adhat szerepet, köszönhetően többek között a kínai exportra tervező cégeknek nyújtható csaknem 370 millió eurós hitelkeretnek. A külgazdasági attasék ellenben a célország hivatalos szerveivel folytatott kapcsolattartásban illetve a cégek érdekeinek jogi és egyéb képviseletében, vagy a fogadó országban megrendezésre kerülő szakmai programok előkészítésében, lebonyolításában látnak el meghatározó szerepet” – mondta.

Felkészületlenül ne vágjunk bele

Látnunk kell a Kína és Magyarország közötti méretbeli különbségeket, hogy el tudjuk helyezni magunkat, de nem szabad elkedvetlenedni tőlük, inkább arra kell koncentrálni, hogy hogyan tudunk fejlődni – hangsúlyozta Pető Ernő, a Magyar-Kínai Gazdasági Kamara elnöke. A szakértő a különbségek érzékeltetéseként elmondta: csak Peking, illetve környékének lakossága tízszeresen haladja meg Magyarországét. „Egyetlen magyar kkv-sem láthatja el az Európai Unió 20 százalékát kitevő piacot termékekkel” – mondta, ugyanakkor kiemelte, hogy az, hogy kicsik vagyunk, nem azt jelenti, hogy meg is kell ijednünk.

Hiszen a kínai gazdasági környezet lehetőségeket is kínál. Viszonylag könnyűvé teszi a tervezést, hogy a kínai gazdaságpolitika változatlanul az ötéves tervek rendszerére épül, 2016. január elsején kezdődik a 13. A sarokszámokat már évekkel ezelőtt meghatározták, az együttműködések tehát jól előre tervezhetők. Emellett fontos trend, hogy az urbanizáció megváltoztatta a kínai fogyasztási szokásokat, lehetővé tett apró lazításokat a kormányzat részéről és Kína megjelent mint fogyasztói piac. A Made in China mellett megjelent a Made for China. Ez átalakította a belső termelést is, de jelentős hatása van a Kínába irányuló exportot is.

„Ám felkészületlenül, a szükséges tudás és eszközök hiányában senki se vágjon bele” – figyelmeztetett Pető Ernő. Mindenképpen figyelembe kell venni a piac nagyságát és azt, hogy minden világcég jelen van, így meg kell találnunk azt a piaci rést, ahova a magyar áruk beférnek, meg kell találni a megfelelő árut, amivel meg lehet jelenni.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek