Újra kell gondolni az innovációs támogatásokat

2019. február 06. szerda - 15:31 / piacesprofit.hu
  •    

Mérsékelt innovátorok vagyunk az Európai Unióban, ezért újra kell gondolni az innovációs támogatási rendszert - hangzott el a JVSZ Innovációs támogatások 2019-ben című konferenciáján, ahol az innovációs győztes projektek projektfejlesztési és menedzsment tapasztalatairól, illetve az innovációs törvény módosításáról is hasznos információkhoz juthattak a résztvevő cégek, egyetemek képviselői.

A hazai forrású innovációs támogatásokról, azok 2019-es átalakításáról tartott előadást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. „Az NKFI Hivatalhoz 2018-ban 2267 támogatási kérelmet nyújtottak be, összesen 194 milliárd forint értékben, amelyből 78 milliárd forintot ítélt meg a hivatal – közölte Dr. Birkner Zoltán. Magyarország 2020-ra a GDP 1,8%-át kívánja K+F-re fordítani. „Jelenleg az első 50 vállalat adja a K+F hozzájárulások döntő többségét, amibe a kkv-kat is be kellene vonni” – jelezte az NKFI Hivatal elnöke.

„Mivel az innováció-vezérelt társadalmak viszik előre a világot, így hazánknak is fel kell zárkóznia. Jelenleg az EU-ban innovációs szinten az alsó harmadba tartozunk, a 21. helyen állunk, ami évek óta nem változik. Változtatni kell tehát a finanszírozási rendszeren, és új szolgáltatási és ösztönzési formákat kell bevezetni” – mondta Dr. Birkner Zoltán.

tudás ötlet

Kép: Pixabay

2021-től különösen fontossá válik az innovációs fejlesztések támogatása az EU-ban, a Horizont Európa Programnak köszönhetően. A Program három pillére alapján hazánk is újragondolta a támogatási struktúrát. A Kutatási Alap újdonsága a mecenatúra, vagyis annak támogatása, hogy magyar kutatók is hozzáférjenek, megjelenjenek európai konferenciákon, folyóiratokban, valamit a tudományos utánpótlás nevelésre is hangsúlyt helyez. Emellett az Innovációs Alap pedig nagyságrendileg 70 milliárd forint, ami a vállalati innovációs K+F tevékenységet támogatja, az egyetemeket pedig partnerként kérhetik fel a cégek.

Házhoz megy az innováció: országos innovációs konzultációsorozat indul
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2019. február 5. és március 6. között, összesen 25 helyszínen Országos Innovációs Fórumot szervez. Az összes megyét érintő, széles körű összefogással létrejövő rendezvénysorozat célja Magyarország újjászerveződő innovációs környezetének megalapozása és a megújuló KFI rendszerrel, pályázatokkal kapcsolatban felmerülő javaslatok, igények országos felmérése. A szervezők az Országos Innovációs Fórum megyei eseményeire a kutatás-fejlesztésben és innovációban érintett minden helyi és térségi szereplőt várnak.

A vállalati innovációk támogatásáról a hivatal az érintettekkel is egyeztet; a korábbi nyertesek és elutasítottak kérdőíves megkeresést kaptak, a piac szereplői pedig az Országos Innovációs Fórum keretében személyesen is elmondhatják véleményüket a támogatási rendszerről. A konzultáció célja növelni az együttműködő partnerek számát, illetve a közöttük lévő kommunikáció fokozása. Arra is keresik a választ például, hogy meddig legyen támogatható egy kisvállalkozás, mi legyen az elbírálási szempont: a vállalat pénzügyi teljesítménye, vagy hogy mennyire újszerű az ötlet. “A tapasztalatok alapján új konstrukciókat alakít ki a hivatal, aminek része a pályázati értékelés megújítása is” – mondta az elnök.

A sikeres innovációs projektek projektfejlesztési és menedzsment tapasztalatait osztotta meg a közönséggel az egyik legnagyobb hazai tanácsadóvállalat, az MKB Consulting értékesítési igazgatója. Szőcs Árpád szerint a hazai vállalkozások évről évre nyitottabbak az innovációs és K+F fejlesztési lehetőségekre, és folyamatosan keresik az ehhez kapcsolódó pályázati forrásokat. Az MKBC az innovációs projektek menedzselése során a projektek generálásától, a megvalósításon keresztül egészen a projekt zárásig jelen van. Egyre több vállalkozás látja azt is, hogy a K+F projektek esetében kiemelt fontossága van az előírt adminisztrációs lépések betartásának, hiszen ezzel biztosítható a megszületett eredmények jogi, adóügyi és könyvelési dokumentációja. Az elmúlt évek tapasztalata volt az is, hogy sikeres K+F projekteket olyan cégek tudnak megvalósítani, melyek stabil létszámmal, eredménytermelő képességgel és az innovációra nyitott céges kultúrával rendelkeznek.

Az idei évben várhatóan jelentős szerepe lesz a hazai innovációs és K+F pályázati forrásoknak, illetve szerepet kaphatnak még a „visszacsorgó” forrásokból elérhető uniós támogatási lehetőségek is.

Új lehetőségek és kihívások az innovációs törvény módosítása alapján

Január 1-jével módosult az innovációs törvény és a felsőoktatási törvény, ami új kihívásokat és egyben lehetőségeket jelent a költségvetési kutatóhelyek, az egyetemek és a cégek számára – mondta Dr. Lukácsi Péter ügyvéd, az SBGK Ügyvédi Iroda partnere; egyetemi adjunktus az ELTE Polgári Jogi Tanszékén, a Magyar Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Egyesület (MIE) alelnöke.

Január 1-je előtt a felsőoktatási törvény szerint, ha a felsőoktatási intézmény vagyont szerzett, annak tulajdonjoga, jogosultsága az államot illette meg, az egyetemmel vagyonkezelői szerződést kötött az állam. Ezzel egyező szabályt tartalmazott az innovációs törvény a szellemi alkotáshoz fűződő jogok tekintetében a központi költségvetési kutatóhelyekkel kapcsolatban. Ez adott esetben jogi bizonytalanságot jelentett, a hasznosítani kívánó ipari partnerekkel való együttműködést is nehezítette, akadályozta. A törvény módosítását indokolta az is, hogy a kutatási eredmények hasznosítása nagyobb prioritás, mint a szellemi alkotások állami vagyonkörben tartása. Január elsejétől a szellemi alkotásokhoz kapcsolódó jogosultság az adott, kutatóhelynek minősülő központi költségvetési szervet illeti meg. Azonban továbbra is szellemitulajdon-kezelési szabályzatot kell létrehozniuk, azzal, hogy a költségvetési kutatóhely a szellemi alkotást a szellemitulajdon-kezelési szabályzatában foglaltak szerint hasznosíthatja vagy értékesítheti. A kutatóhelyeknek éves jelentéstételi kötelezettségük áll fenn az innovációs törvény szerint.

A hasznosító (spin-off) vállalkozás fogalma is megváltozott, bővült: továbbra is hasznosítás céljából létrehozott vállalkozást jelent, azonban már nem csak apport címén szerezheti meg a szellemi alkotáshoz fűződő vagy hasznosítási jogokat, hanem átruházás, vagy licencjog révén is.  Remélhetőleg az új törvény az ipari szféra és a költségvetési kutatóintézetek, egyetemek hatékonyabb együttműködését teremti meg – összegezte Dr. Lukácsi Péter.

Kitekintés a jövőre: így lehet javítani az innováció finanszírozásán
Bécsben került megrendezésre az „Innovative Enterprise Vienna 2018” két napos konferencia, melynek fő célkitűzése az innovatív vállalkozások EU-s támogatási lehetőségeinek áttekintése volt. Az eseményen a dr Pintér Attila Ügyvédi Iroda szakemberei vettek részt, akikkel a konferencián szerzett tapasztalataikról beszélgettünk.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek