Ügyvezető kontra tulajdonos – kié az információ?

2019. július 12. péntek - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

A cégek tagjai, tulajdonosai és az ügyvezetés gyakran elválik egymástól. Hogyan juthatnak információhoz a cég tagjai, a tulajdonosok?

Míg a cég ügyeiről a vezető tisztségviselők mindenféle információval rendelkeznek, hiszen e nélkül nem tudnák megfelelően ellátni feladataikat, addig ugyanez már nem biztos, hogy elmondható a cég tulajdonosairól. Hogyan juthatnak információhoz a cég tagjai, a tulajdonosok? Ez kiderül az Érthető Jog mostani blogjából. 

Miért szükséges a tagok részére az információ?

Először is felmerülhet a kérdés, még ha elsőre „kissé butának” is tűnhet, hogy egyáltalán miért szükséges és milyen adatok szükségesek a tagok részére? Hiszen ott az ügyvezető, a vezető tisztségviselő, akinek pont az a feladata, hogy irányítsa a vállalkozást. (Természetesen most nem azt az esetet vizsgáljuk, amikor a tag maga is tevékenyen részt vesz a mindennapi működésben, irányításban.)

depositphotos.com

depositphotos.com

Az ügyvezetés a cég irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatala, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, ugyanakkor a cég irányításával kapcsolatosak.

Az ügyvezetésre a vezető tisztségviselő jogosult. Vagyis a napi, operatív működéssel kapcsolatosan a tagok nem feltétlenül rendelkeznek információval.

Ezzel szemben a tagok kezében vannak a legfontosabb, stratégiai jelentőségű döntések és az ügyvezetés ellenőrzése. Így természetes, hogy az ehhez szükséges információkra szükségük van.

Mi az a franchise és mik a szerződés jellemzői?
A magyar jog hosszú időn keresztül nem szabályozta külön, átfogóan a franchise – más néven jogbérleti – szerződést, bár széles körben alkalmazott megoldásról van szó. Franchise rendszerben működnek például a legnagyobb nemzetközi gyorsétterem-láncok és több ingatlan-közvetítő hálózat is.

Kötelező a felvilágosítás?

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy

A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani.”

Az általános válasz tehát az, hogy az ügyvezető kötelessége a kért és szükséges mértékű információkról tájékoztatni a cég tulajdonosát. Az információk megadására vonatkozó kötelezettségnek azonban korlátai is vannak.

A kötelező felvilágosítás korlátai

  • A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.
  • Megtagadható a felvilágosítás megadása abban az esetben, ha ez a cég üzleti titkát sértené. Ilyen eset lehet például, ha az információt olyan kisebbségi tulajdonos kéri, aki egyben a társaság versenytársa is, és az így megszerzett információt a saját javára kívánja felhasználni.
  • Szintén megtagadható az információk kiadása, ha a tag visszaél a felvilágosítás kérésére vonatkozó jogával.

Egy 2004-ben született bírósági döntés például kimondta, hogy „A társaság tagjának iratbetekintési joga nem terjed ki arra, hogy a társaságtól a beszámoló tervezetét alátámasztó okiratok megküldését kérhesse.”

  • Ugyancsak nem köteles az ügyvezető a tájékoztatás megadására, ha a tag felhívás ellenére sem tesz titoktartási nyilatkozatot.

Mit tehet a tulajdonos, ha az ügyvezető nem ad felvilágosítást?

Mint láthatjuk a fenti kivételek fennállása nem minden esetben dönthető el egyértelműen. Az is lehetséges, hogy a vezető tisztségviselő nem jogszerűen jár el, amikor megtagadja a felvilágosítást, az iratokba való betekintést.

Ilyen esetben a tag a céget nyilvántartó bírósághoz fordulhat és kérheti a felvilágosítás megadására való kötelezést.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor