Még mindig sok dolga van az ellenőröknek - Kép: SXC

Az e-kereskedelem az adóellenőrzések alkalmával tapasztalt visszaélések nagy száma miatt áll az adórevizorok figyelmének középpontjában. Ugyanakkor a piac tisztességesen adózó szereplőiben is megfogalmazódott egy jogos igény arra, hogy a hatóság szűrje ki a nyugta, számla nélkül árusító, alkalmazottaikat feketén foglalkoztató vállalkozásokat. Ez utóbbiak ugyanis bevételeiket eltitkolva kivonják magukat a közterhek alól, és az így szerzett jogtalan adóelőnnyel versenyhátrányba sodorják a jogkövető kereskedőket. Az internetes kereskedelem folyamatosan bővülő piaci szegmens, 2008-ban 60 milliárd Ft értékű áru mozgott a magyar elektronikus piacon, 2012-re ez elérte a 160-180 milliárd Ft-ot. Előrejelzések szerint a továbbiakban is évente legalább 10százalékkal nő majd a forgalom. Az EU nyugati országaiban az e-kereskedelem aránya a teljes kereskedelemben eléri a 10 százalékot,

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal budapesti és Pest megyei adórevizorai ezen a területen közel kétszer annyi visszaélést tapasztalnak, mint a régióban vizsgált egyéb értékesítési formák esetén, ahol a megállapítási arány általában 30-33 százalék között mozog.

A bizonylat-kiállítás elmaradását sokszor azzal magyarázzák a kereskedők, hogy csak viszonteladók, a nyugtaadás nem az ő dolguk. Így tett egy speciális vizet forgalmazó vállalkozás is, amelytől az adórevizorok interneten rendelték meg az árut, és számlaigényüket előre jelezték. A termék személyes átvételekor azonban semmilyen bizonylatot nem kaptak a kifizetett ellenértékről. Egy másik esetben szintén a világhálón rendelt, műkörömépítésre vonatkozó kedvezményes kupont vásároltak az ellenőrök, nyugtára, számlára azonban annak beváltásakor is hiába vártak. A manikűrös hosszas keresgélés után végül egy közhasznú alapítvány bélyegzőjét és nyugtatömbjét vette elő, mondván, ő az alapítvány alkalmazottja és annak nevében végzi a szolgáltatást. Az ellenőrzés során a bevétel eltitkolásán túl az is kiderült, hogy a hölgy valójában nem volt bejelentve.

Fontos kiemelni, hogy annak a vállalkozásnak is, amely gazdasági tevékenységét az interneten keresztül bonyolítja, értékesítéseit az Áfa törvénynek megfelelő bizonylattal kell igazolnia. A legtöbb ügylet esetében megfelelő forma lehet az Áfa törvény 169. § szerinti számla. A számlakiállításnak általában egyébként sincs akadálya, mivel a megrendelés következtében a szükséges adatok (vevő neve, címe) általában hiánytalanul az eladó rendelkezésére állnak. Az értékesítő a számlakibocsátás alól akkor mentesülhet, ha a vevő nem minősül sem az áfa alanyának, sem nem adóalany jogi személynek, az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 000 forintnak megfelelő pénzösszeget, és annak megfizetése legkésőbb a teljesítésig maradéktalanul megtörténik. Ilyen esetben viszont – ha a vevő számlát nem kér – nyugta adása kötelező (kivéve sajtótermék értékesítését vagy kezelőszemélyzet nélküli automata-berendezés útján történő értékesítést). Az a tény tehát, hogy egy vállalkozás az interneten keresztül végzi tevékenységét, nem mentesíti az adójogszabályok betartása alól.

Bőven van még mit javítani

2012-ben a webshopok forgalma 177 milliárd forint volt az eNET előzetes adatai szerint, ami a teljes kiskereskedelmi forgalom 3 százaléka. Egy év alatt mintegy 1,6 millió ember vásárolt az interneten, azaz nagyjából minden ötödik 14 év feletti magyarországi lakos. Az e-kereskedelem egyik neuralgikus pontja a szabályozásnak, ezen belül a fogyasztóvédelmi szabályoknak való megfelelés. Ezen belül a legtöbb probléma az elállás jogával, az adatvédelemmel, a szerzői és reklámjogokkal, illetve az ár- és garancia jelölésekkel van – emelte ki Kis Ervin Egon a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SzEK.org) elnöke korábban, a Piac&profit által szervezett Kkv Akadémián.