Tizenkét fontos változás a társasági adóban

2019. január 09. szerda - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Folytatjuk a 2019-es adóváltozásokat bemutató sorozatunkat. Érdemes ügyelnie a következő cikkre a vállalkozásoknak, mert fontos újdonságok vannak a társasági adózásban és az itt igénybe vehető adókedvezmények területén – emelték ki az Írisz Office adótervezői.

Január negyedikén indult sorozatunkban törvényekre lebontva foglalkozunk az idén életbe lépett adótörvény-változásokkal. A sorozat első részében a cafeteriát érintő változásokat mutattuk be, míg a második részben a személyi jövedelemadót érintő módosításokkal foglalkoztunk. A harmadik részben a SZOCHÓ, a KATA és az EVA változásait mutattuk be, sorozatunk most következő részében pedig a társasági adót érintő tizenkét legfontosabb újdonságra hívták fel a figyelmet az Írisz Office adótervezői.

2019 kihívásai – Adó, Cafeteria, Munkajog
Módosultak az adószabályok, megnyirbálták a cafeteriát, emelkedett a minimálbér. A csak tisztességesen alkalmazható túlóráztatáson kívül „érdekes” változtatások vannak a gazdaságot érintő jogszabályokban is.
Időpont: 2019. január 17. ,
Helyszín: Budapest, The Experience Center, Szentmihályi út 171. Konferenciaterem, 3. em.

A tao-csoport egy új lehetőség a cégcsoportos adótervezésre, mely több társasági adóalany tagból álló olyan társasági adóalany, aki az egyéni adóbevallások helyett egyetlen csoportbevallást köteles benyújtani.

A tagok a csoportban cserébe megoszthatják egymás nyereségét/veszteségét, illetve a különböző adókedvezmények előnyeit. Ily módon olyan adózási lehetőségeket is kihasználhatnak, amiket egyedül nem tudnának igénybe venni. Ennek megfelelően a tao-csoportra speciális szabályok vonatkoznak a veszteségelhatárolás felhasználására, az alultőkésítésre, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal kötött ügyletek korrekciós tételeire is.

Tao-csoportot csak olyan adóalanyok hozhatnak létre,

  • akik között közvetlenül vagy közvetve legalább 75% szavazati jogot megtestesítő részesedés van,
  • akik azonos mérlegfordulónappal és pénznemmel rendelkeznek, és
  • akik ugyanazt a számviteli szabályrendszert alkalmazzák (a számviteli törvény szerinti éves beszámolót vagy IFRS szerinti beszámolót készítenek).

Alultőkésítési szabály helyett a kamatlevonás korlátozása.

Az eddigiekben akkor beszéltünk alultőkésítésről, amikor a kötelezettségeink (éves átlagban) meghaladták a saját tőke háromszorosát. Ha az adózónak a kötelezettségei kétszer akkorák voltak, mint a saját tőkéjének a háromszorosa, tehát a saját tőke összege az elvárt szint fele volt, úgy az éves kamatráfordítás is csak 50%-ban volt számolható, a fennmaradó 50% pedig adóalap növelő tétel lett.

Növelő tétel = (kamat  x [kötelezettségek – (3 x saját tőke)])/ kötelezettségek

A kalkulációnál nem kellett figyelembe venni a hitelintézetnek fizetett kamatot.

2019-től merőben eltérő számítás korlátozza a túlzott kamatköltség elszámolást, amivel a nemzetközi adótervezés EU-s tagállamokra gyakorolt negatív hatását szándékozik kiküszöbölni a jogalkotó.

A számítás az EBITDA-ból (nettó kamatfizetés és értékcsökkenés nélkül számított adózás előtti eredmény) indul ki, mely összegnek a 30%-át kell venni, és ha ez az érték kevesebb, mint a vállalkozás nettó finanszírozási összege (kamatfizetés mínusz kamatbevétel), akkor a meghaladó rész társasági adóalapot növelő tétel lesz.

Ugyanakkor ez a rendelkezés rendkívüli módon támogatja a KKV-t, mivel 939,81 millió Ft alatt nem kell adóalap növelést alkalmazni.

tao_írisz

A példa szerinti „A” esetben nincs adóalap növelő tétel, mert bár a C sor magasabb a G sorban megjelölt korlátnál, de alacsonyabb a H sorban megjelölt (törvényileg meghatározott) második korlátnál.

A példánál maradva a „B” esetben az összegeket a százszorosára emeltük, és látható, hogy azonos arányok mellett komoly adófizetési kötelezettség keletkezik. A mintaszámításban a C sor magasabb a G és a H soroknál is, viszont ebben az esetben is a két korlát közül a magasabb vehető figyelembe, ami feletti összeg (C – G) már adóalapot növelő tétel.

Összegezve, ez a KKV számára kedvező változás hivatott biztosítani a nagyvállalatok finanszírozási költséggel történő adómentes jövedelemelvonását az érintett tagállamokból.

A látványcsapatsport támogatás a jövőben sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire is felajánlható.

A támogatások összértéke nem haladhatja meg a sportcélú ingatlan működési veszteségének 50 %-át, de maximum ingatlanonként a 300 millió forintot.

Vannak lehetőségek az adózásban, ha valaki gondolkozik
A gazdálkodók törvényes lehetősége és alapvető érdeke, hogy legális, a jogszabályoknak megfelelő keretek között a lehető legalacsonyabb mértékű adót fizessék. A cél azonban nem lehet az adóelkerülés, minden lépésnek valós gazdasági tartalommal kell rendelkeznie.

Megszűnik az előadó-művészeti szervezetek támogatásának lehetősége.

Abban az esetben, ha az aktuális felajánlás magasabb, mint a ténylegesen felajánlható összeg, úgy a többletet az adózó a felajánlást követő 8. év végéig érvényesítheti adócsökkentő tételként.

A filmalkotások támogathatósága 25%-ról 30%-ra emelkedik, vagyis a filmkészítők a közvetlen filmgyártási költségek 30%-át fedezhetik társasági adó felajánlásból.

Évközi változás 2018. július 26.-tól, hogy az energetikai beruházások mellett már az energiahatékonyságot növelő felújításokra is adókedvezmény vehető igénybe.

Az adókedvezmény a beruházás-felújítás üzembe helyezésének évében és az azt követő öt évben érvényesíthető. Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a beruházás-felújítás elszámolható költségének:

  • Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékát,
  • Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékát,
  • Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékát,

de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozások esetén 20, középvállalkozások esetén 10 százalékponttal növelhető.

Az adókedvezmény igénybevételének a feltétele a 176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet szerinti igazolás, mely alátámasztja a beruházás-felújítás energiahatékonysági mivoltját. Fontos, hogy a beruházás előtti állapotot energetikai auditorral igazoltatni kell.

Vezethetem devizában a könyvelést?
Mind több magyar cégnél merül fel – főként, akik a külpiacok iránt érdeklődnek –, hogy a könyvelésüket nem forintban, hanem valamilyen más devizában vezessék. Megtehetik ezt?

2019-től a társasági adó önellenőrzéssel is lehet utólagosan adókedvezményt érvényesíteni. Eddig, ha valaki ezt elfelejtette alkalmazni, utólag már nem tehette meg.

2019-től évente akár 10 milliárd forintot is fejlesztési tartalékba helyezhetünk az eddigi 500 millió Ft helyett.

A fejlesztési tartalék összege után nem fizetünk társasági adót, de ez a lehetőség csak adózási halasztást jelent, hiszen a beruházás megvalósulása után ennyivel csökkenni fog az elszámolható értékcsökkenés. A témáról itt olvashat részletesebben!

Már 2018-ra vonatozóan is lehetőség van a kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás adóalap-csökkentési lehetőségének megosztására.

Ehhez az érintett feleknek a társasági adóbevallást megelőzően írásban kell megállapodniuk egymással. A megosztott összeg nem lehet magasabb, mint a szolgáltatás nyújtója által érvényesíthető adóalap kedvezmény.

A munkahelyi bölcsőde mellé belép a munkahelyi óvoda fogalma is, melyek fenntartási költségei a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek.

Növekszik a korai fázisú (startup) vállalkozásokba történő befektetés adóalap kedvezménye. Eddig 20 millió Ft volt az éves korlát, míg ezután 20 millió Ft / befektetés. A témáról itt olasvhat részletesebben!

A kérész életű lakhatási támogatás nem csak cafeteria elemként szűnt meg, de a társasági adóalap csökkentési kedvezményét is eltörölték.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek