Szokások, amelyekért kedvelni fogják a munkatársai

2014. január 02. csütörtök - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Közhellyé vált már a Buckingham–Coffman-féle mondás:„Az emberek a vezetőket hagyják ott, nem pedig a vállalatot.” Minden vezető tudja, hogy ebben a gondolatban bizony sok az igazság. A lojalitást kikényszeríteni nem, csak kiérdemelni lehet. Szakértőnk néhány apró, de annál fontosabb dologra hívja fel a figyelmet, ami segíthet!

Kép: Flickr

Egy jól működő cég egyik alappillére a lojalitás és az a tény, hogy a munkatársak nemcsak a munkájukat szeretik, hanem a kollégáikkal, vezetőjükkel is harmonikus a kapcsolatuk. Ezt a lojalitást és a vezetők által oly gyakran vágyott tiszteletet nem lehet kikényszeríteni, csak kiérdemelni. Ehhez pedig elengedhetetlen a munkatársak iránt tanúsított figyelmesség, udvarias magatartás, hétköznapi, természetes gesztusok, amelyek a mindennapok észrevétlen részei. Egy vezetőnek ezekről sosem szabad megfeledkeznie, különösen akkor nem, ha nagy a nyomás a cégen, illetve a munkatársakon.

  • Az egyik legfontosabb és oly sok sértődést okozó kérdés a köszönés. Banálisnak tűnik az említése, azonban egy-egy feszült napon vagy gondolatainkba temetkezve sem feledkezhetünk meg arról, hogy munkatársainkat üdvözöljük, illetve fogadjuk a köszönésüket. Noha az üzleti etikett egyik alapszabálya, hogy az alacsonyabb beosztásúnak illik előbb üdvözölnie a magasabb beosztásút, egy jó férfi vezető egyik ismérve, hogy köszönésben nem lehet megelőzni. Egy női vezető pedig mindig megajándékozhatja egy kedves mosollyal férfikollégáit, miközben viszonozza az üdvözlésüket.
  • Olyan, gyermekkorunkban belénk plántált varázsszavak, mint a „kérem”, a „köszönöm” hatékonyabbá teszik a munkát is. Stresszhelyzetben pedig különösen nagy jelentősége van annak, hogy ne vesszenek el ezek a fordulatok.
  • Szorosan összefügg ezzel (különösen, mert nagy rá a kísértés), hogy vezetőként természetesnek vegyük, ha a munkatársaink nap-nap után remekül végzik a feladataikat, és csak akkor szóljunk, ha valami gond van. A kollégákban így azonban könnyen kialakulhat az az érzés, hogy nem becsüljük meg őket, illetve a teljesítményüket, hiszen – számukra úgy tűnik – csak a hibát látjuk. Hiába a prémiumok vagy a jutalmak, ezt a kellemetlen érzést nem mulasztják el – ne fukarkodjunk hát az elismeréssel!
  • Még egy fontos dolog: ne a munkatársat dicsérjük vagy kritizáljuk, hanem a munkáját (tényekkel alátámasztva). Ez objektivitást és átgondoltságot sugároz a kollégák számára, és lehetőséget ad arra, hogy azt lássák: a negatív visszajelzésnek is jobbító szándéka van. Kövessük Leonardo da Vinci intelmét vezetőként is: „Szemrehányást csak titokban tegyél a barátodnak, dicsérni viszont nyilvánosan dicsérd.” (Pedig vezetőként különösen fontos, hogy szükség esetén képesek legyünk építő módon elmarasztalni, de dicsérni is. Itt olvashatja tréner szakértőnk konkrét tanácsait az eredményes kommunikáció ezen típusához!)
  • Rendszeresen szánjunk egy-két percet arra, hogy a munkatársakkal beszélgessünk, kicsit jobban megismerjük őket. A liftben utazva, a teakonyhában vagy a parkolóból befelé sétálva bátran kezdeményezzünk beszélgetést, mert nem biztos, hogy a munkatársunk – noha nyitott lenne egy kis csevegésre – meg meri szólítani a „főnököt”.

Az, hogy ily módon kialakul egy informálisabb kapcsolat a kollégákkal, azt is eredményezi, hogy ha bármilyen ötletük vagy észrevételük van, bátrabban megosztják, és ez a cég fejlődését is szolgálja.

Ha ezt a pár dolgot megszívleljük, lehet, hogy remek ajánlatokkal fogják csábítani a munkatársainkat, de kevésbé fognak kísérésbe esni, hogy el is fogadják azokat.

dr. Erdős Zsuzsanna
etikett tanácsadó és coach
www.erdosetikett.hu

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek