Reng Zoltán: az elnéptelenedés már a kisvárosokat is fenyegeti

2018. október 06. szombat - 07:30 / Kriston László
  •    

A KSH adatai szerint a magyar gazdák átlagéletkora 59 év. Mivel a fiatalokat nem érdekli a föld, a vidéki lét, hosszú távon a vidéki életforma kérdőjeleződik meg. Az elnéptelenedés már a kisvárosokat is fenyegeti.    A magyar és európai szinten is erősödő szabályozói beavatkozás egyre inkább részletekbe menően megköti az agráriumban és az élelmiszeriparban működő vállalkozások kezét. Reng Zoltán, a Hungrana vezérigazgatója szerint ez tulajdonképpen a világban fellelhető hatalmas kereskedelmi viták és vámháborúk következménye.

– Amerika és Kína egymásnak feszül, az Európai Unió keresi a helyét, új piacokra nyitna, Dél-Amerikával kezdeményez kereskedelmi tárgyalásokat, hogy az orosz embargót ne is említsem. Ezek hihetetlen módon visszacsatornázódnak egészen a termőföldünkig. Ha vámmentesen beengedjük Európába a sokkal olcsóbb dél-amerikai bioetanolt, a magyar fogyasztó néhány százalékkal olcsóbban tankolhat, de csökken az európai mezőgazdák piaca, s ezzel sok millió család megélhetése lesz nehezebb. El kell dönteni, hogy melyik a fontosabb.

Ezek szerint szükség van védővámokra?

– Azt gondolom, hogy igen. Rengeteg időt töltök gazdákkal és hihetetlen módon néptelenedik el a vidék, a falvak, a kisvárosok. A fiatalok nagy számban jönnek el, és akik ott maradnak, csak kis részük helyezkedik el a mezőgazdaságban. Pedig az ország területének a felén, 4,5 millió hektáron mezőgazdasági termelést folytatunk. Nem sok ország van Európában, ahol ilyen magas ez az arány. Tetszik vagy nem, ez egy mezőgazdasági ország. Lehet, hogy az ágazat csak 4 – 5 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, de a körülbelül 1,5 százalék időjárásfüggő hányada billenti át a gazdasági teljesítményt éppen pozitív vagy negatív irányba. Vagyis ettől függ, hogy nő a GDP vagy sem.

Reng Zoltán: sok millió család megélhetése lesz nehezebb - Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

Reng Zoltán: sok millió család megélhetése lesz nehezebb – Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

Mit termelünk a 4,5 millió hektáron?

– 4,2 – 4,3 millió hektáron szántóföldi gazdálkodás folyik, a maradékon kertészeti növénytermesztés.  A szántóföldek 25 százalékát minden évben búzával, 25 százalékát kukoricával vetik be. Egymillió hektáron átlagosan hétmillió tonna kukoricát termel Magyarország. Ez persze takarmánykukoricát jelent, a fogyasztók a csemegekukoricát eszik, ami alig egy százaléka a termésnek. A terméshozam időjárásfüggő, 6 – 9 millió tonna körül mozog, 2017-ben például 7 millió tonna termett. A hazai felhasználás 4,5 millió tonna, a maradék 2,5 tonnát exportáljuk, hozzáadott érték nélkül, akár egy afrikai ország, mert Magyarországon nincs elég feldolgozó kapacitás.

A Föld termőterületének 75 százaléka sivatagasodik
Műholdas felvételek alapján állította össze a Sivatagosodás Világatlaszát az Európai Bizottság kutatási központja, mely Navracsics Tibor alá tartozik. Évente az EU területének felével felérő területen kezdődik meg a sivatagosodás! 2050-re a talaj 90 százaléka érintett lesz.

Ha elnéptelenedik a vidék, akkor Ön egy olyan ágazatban tevékenykedik, ami voltaképpen zsákutca, nem?

– Termőföld mindig lesz, amit vétek lenne nem megművelni. De öregszik a mezőgazdaság, a KSH adatai szerint a magyar gazdák átlagéletkora 59 év, és nem tudtuk a vidéki létet vonzóvá tenni a fiatalok számára. Ez hatalmas probléma. Azt látom, hogy nagyon sokan küzdenek azzal, hogy az utódot nem érdekli a föld. Már a kisvárosok esetében is fennáll az elnéptelenedés veszélye. Szemléletváltásra van szükség. A feldolgozóipart kellene erősíteni. Ha Magyarországon dolgoznánk fel a terményeket – akár védővámokkal és támogatási politikával segítve –, akkor a külföldi tulajdonban lévő cégek nem vinnék ki a termést, és nem más országban keletkezne a hozzáadott érték. Egy gazdálkodó azért gazdálkodik, mert van piaca, meg tud élni a munkájából, nyereséget tud termelni minden egyes hektáron. Ez jelen pillanatban még így van, de már egyre nehezebb. Az már látszik, hogy koncentrálódik a termőföldtulajdon. A termelékenységnek egyébként nem árt, ha a méretgazdaságosság elve érvényesül.

Az okos technológiák jelentősen növelhetik a hatékonyságot a mezőgazdaságban, ami javítja a nyereségességet. Segít ez a magyar gazdákon?

– A precíziós gazdálkodás segítségével csökkenthető a mezőgazdaság időjárásnak való kitettsége. De hiába figyeljük a körülményeket a drónokkal, ha nincsen öntözés. Évtizedek óta szó van arról, hogy kellene egy országos lefedettségű öntözési stratégia. A rendszerváltás óta minden kormány elhatározta, hogy foglalkozik a témával, de semmi nem történt. Százmilliárd forintból már komoly előrelépést lehetne tenni. Rengeteg víz folyik át az országon, s ha el tudnánk érni, hogy egymillió hektárt öntözzünk, stabilizálhatnánk a termelésünket. Nem mindegy ugyanis, hogy hat vagy kilenc millió tonna kukorica terem egy évben. Ha megoldjuk az öntözést, azzal vonzóbbá tennék az agráriumot, mint megélhetési lehetőséget az emberek számára, mert jelentősen csökkenne az aszálykárok kockázata.

Reng Zoltán - Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

Reng Zoltán – Kép: PP, Fotó: Bánkuti András

Mekkora terület áll öntözés alatt jelenleg?

– Hatvanezer hektár. Vagyis a termőterület másfél százaléka.

Reng Zoltán
A Szent István Egyetem építész karán szerzett építészmérnöki diplomát, később a CEU Business School MBA-képzésén végzett. 2004-ben Írországba ment, ahol nagy ingatlanberuházásokat irányított, magánkórházat, rendőrségi épületeket, nyomdát épített. 2009-ben megszületett a kislányuk, és hazaköltöztek, éppen akkor, mikor Magyarországon egy éppen beruházni készülő ír befektető – bioetanol- és takarmányüzemet épített Dunaföldváron. 2012-ben a tulajdonos kinevezte a Pannónia Etanol Zrt. vezérigazgatójának. 2016-ban a Hungrana, az EU legjelentősebb kukorica-feldolgozó vállalatának vezérigezgatója.

Nem lenne érdemes inkább szárazságtűrő növényeket termeszteni?

– Itt jönnek képbe a GMO-növények. A génmódosított növényeknek elsősorban nem az a lényege, hogy többet teremjen, hanem hogy ellenállóbb legyen, betegségeknek vagy a szárazságnak. Hiszem, hogy az éghajlatváltozás valós folyamat. Szakértők azt mondják, hogy ma Magyarországon olyan az éghajlat, mint Bulgáriában volt 20 – 30 évvel ezelőtt. Északra tolódik az átlaghőmérséklet. Magyarországon is egyre inkább kezdenek szárazságtűrőbb növényeket termeszteni.

Hogyan hatott a piacra, hogy 2017. október 1-től megszűnt az európai cukorkvóta-rendszer és a verseny szabaddá vált?

– Eddig rengeteg kapacitás volt, amiket vagy nem tudtak kihasználni a piaci szereplők a kvóta miatt, vagy már készültek előre a kvótarendszer eltűnésére és fejlesztettek. A német és a francia cukorgyártó vállalatok több tucat gyárral rendelkeznek, és meggyőzték a termelőket, hogy sokkal nagyobb területen vessenek cukorrépát. Ezért most harminc százalékkal több alapanyag van a piacon, mint amennyire szükség lenne. Ez nagyon sok.

A túlkínálat pedig nyilván levitte a termény árát.

– Igen, de a cukor világpiaci ára is csökkent, vagyis az export sem igazán tudta felszívni ezt a harminc százalékot az elmúlt fél évben. A nagy kérdés az, hogy ez egy, kettő, vagy három évig fog tartani. Előbb-utóbb beáll a kereslet-kínálat egyensúlya, de vajon hogyan? Tudjuk-e bővíteni az exportpiacunkat? Találunk-e hosszabb távon új felhasználási területeket? Vagy a kis gyártók becsukják a kapuikat, mert nem bírják a nyomott árakat? A nagy gyártók szükség esetén képesek megfinanszírozni és áthidalni néhány veszteséges évet. A kristálycukorgyártók nyereségessége minimum kérdőjeles.

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor