Mint minden, a társadalom széles körét érintő jelenség, úgy a Munka Törvénykönyvének módosításáról folyó párbeszéd is átgyűrűzött az online közösségi térbe. Az a fajta demokratikus platform, amelyet a véleménymegosztás pulzáló vágya hajt, és teret kínál bárkinek, hogy bárhol és bármiről véleményt mondjon, olyan erővel formálja magát az értelmezést, amely nem csupán legitimálja a közösségi szerzőiség erejét (túlóratörvényből rabszolgatörvény), de hosszútávon tudatformáló szerepe is lehet.
Időpont: 2019. február 14. (csütörtök), 9.00–16.00
Helyszín: Budapest, Sugár Üzletközpont Rendezvénykomplexum, Örs vezér tere 24.
Ezért a Piac & Profit kérésére a SentiOne social és online listening ügynökség a rabszolga- és túlóratörvénnyel kapcsolatos hírek online visszhangját vizsgálta meg. A teljes magyar közösségi és online szféra minden publikus tartalmát a témaspecifikus kulcsszavak és kulcskifejezések megadása mentén összehúzó digitális technológia valós idejű vagy múltba visszanyúló (akár 3 évre visszamenőleg) azonnali adatvizualizációja különböző fókuszpontok mentén strukturálta a kutatott téma teljes online valóságát.
Az csak az egyik oldala az érmének, hogy a rabszolgatörvényről, túlóratörvényról folyó online párbeszéd platformjai-nak összehasonlítása adatalapon igazolja, hogy a hírportálok csak a Facebook után kapnak helyet. Míg a közösségi oldalon közel 640 000 egyedi bejegyzést tettek közzé a felhasználók az elmúlt 3 hónapban (2018. október 31. - 2019. január 31.) a témával kapcsolatban, mindaddig a portálokon (a cikkek alatt megjelenő kommenteket is beleértve) ezen tartalmak száma épp csak eléri a 253 000-et. A felhasználók közötti független és direkt párbeszéd erejét, valamint az emberek témában való masszív érdekeltségét igazolja az is, hogy a Facebook és a portálok után rögtön a fórumok következnek, több mint 14 000 bejegyzéssel.
Ezen belül a 3 legnépszerűbb csatorna (a vizsgált időszakban közzétett téma szempontból releváns felhasználói tartalmak mennyisége alapján):
- az Index ‘Rabszolgatörvény - tüntetés’ című fóruma, amelyet 2018. december 6-án hoztak létre, de már most közel 40 000 egyedi bejegyzést tartalmaz,
- a gyakorikerdesek.hu felület több mint 1000 bejegyezéssel (pl. Mi a helyzet a “rabszolgatörvényel”? Eddig voltak, akiket köteleztek vagy nem adták meg a pénzt? Az új “rabszolgatörvény” hogyan érinti a hiányszakmákat? (IT, mérnök.),
- portfolio.hu, ahol a portálon megjelent cikkekhez létrehozott fórum thread-eken beszélgetnek az olvasók.
Az elmúlt három hónap a törvénnyel kapcsolatos online tartalmainak megoszlása - időben és platform szinten is - alátámasztja, hogy amikor egy a társadalom széles körét érintő témáról van szó, akkor a közösség vezérelte média fűzi folyamba az adott jelenségről kialakuló egyéni véleményeket és álláspontokat. Bár a portálok (lila görbe) tartalmi íve harmonizál a Facebook (sötétkék) dinamikájával, a tartalommennyiséget tekintve utóbbi social média felülettől egyrészt bőven elmarad, másrészt időben is csúszik.
A törvénnyel kapcsolatos vélemények már az első pillanattól kezdve a közösségi médiában kaptak erőre, és a portálokon közzétett cikkek, kommentek (amennyiben adott portál engedélyezi az utóbbiakat…) csupán ezek visszhangját, esetenként gyújtópontját képviselik.
Izgalmas azt is megfigyelni, hogy milyen arányban jelentek meg azok a cikkek, amik a ‘túlóratörvény’, és, amelyek a ‘rabszolgatörvény’ kifejezést használták a vizsgált 3 hónapban.
A lenti ábrán vizualizált tartalmak szűrési feltételeit a social listening kutatást végző elemzők úgy finomhangolták, hogy a SentiOne jelen esetben kizárólag a vizsgált időintervallumban, a portálokon megjelent cikkeket húzza le az netről, és azok közül is csak azokat, amelyekben kizárólag csak az egyik kulcsszó jelent meg (vagy annak ragozott, különírt, elírt formája). Azaz VAGY a ‘rabszolgatörvény’ VAGY a túlóratörvény kifejezés.
Az eredmények azt mutatják, hogy a portálok dominánsan több olyan cikket publikáltak online az elmúlt 3 hónapban, amely ‘rabszolgatörvényként’ hivatkozott a témára, a szóválasztással már alapvetően formálva a törvény értelmezését, a jelenség befogadását a közösségi és online médiában.
Mindezt, ha időben vizsgáljuk is jól látszik a ‘rabszolgatörvény’ kifejezést előnyben részesítő cikkek túlsúlya.
A 2018. december 12. fölött kitörő tartalmi csúcs mögött a törvény aznapi megszavazása körül kialakult masszív cikkfolyam mennyisége áll. Ugyanakkor az is látszik, hogy bár azóta semmilyen témához kapcsolódó cikk nem tudott ilyen volumenű online visszhangot generálni, a téma továbbra is a web felszínén hullámzik, épp csak új és új kontextusban jelenik meg az idő előrehaladtával.
A legnagyobb híroldalakon kívül a téma toplistása (csak portálok) a nemzeti.net, a mandiner.hu, a merce.hu és a hir-ozon.hu is, azaz ezeken a domain címeken jelent meg a legtöbb, a ‘rabszolgatörvényhez’, ‘túlóratörvényhez’ kapcsolódó, és ezeket említő cikk.
Mindeközben, Mindenegyben
Mivel a SentiOne saját fejlesztésű algoritmusa igény szerint akár platformra szűrve is rangsorolja adott kutatási téma legnagyobb interakciót kiváltó egyedi online oldalait, ezért megkértük az elemzőket, hogy adják meg számunkra a súlyozva az adott oldalon közzétett kapcsoló tartalmak mennyiségét, az ezekre érkezett interakciók (lájkok, megosztások és kommentek) számával, valamint jelen esetben a Facebook oldal követőbázisának nagyságával is.
Ugyanakkor, ha arra fókuszálunk, hogy mely Facebook oldalak (felhasználók) generálták a legnagyobb interakciót, a rabszolgatörvényhez/túlóratörvényhez kapcsolódóan közzétett tartalmaikkal (szó szerint említve a posztban a törvény legalább egyik megnevezését), akkor a listát már más vezeti.
A Facebookon a Mérce, a Jobbik Magyarországért, az MSZP, az ATV.hu és a HVG.hu oldala kap helyet az “influencer-listája” első helyein, a 2018. október 31. és 2019. január 31. közötti időintervallumban. Ezeket azonban szorosan követi a Mindenegyben Blog, a Gondolkodó és az Alfahír. Olyan típusú kattintásvadász és tabloid-filtered tartalmakkal, mint a „Nyomj egy lájkot, és oszd meg, ha te sem akarod a rabszolgatörvényt”. Az önmagában beszédes adat, hogy csak a Mindenegyben blog Facebook oldalán a témában közzétett 23 adminposztot (amelynek egyike volt a fent beidézett tartalom) több mint 6500-an osztották tovább.
Ha visszamegyünk az időben - egészen 2017 elejéig -, a ‘túlóratörvénynek’, mint kifejezésnek nyoma sincs a közösségi és online médiában, ilyen formában legalábbis. Ugyanakkor a ‘rabszolgatörvény’ már 2017. április 19-én megjelent a weben — bár akkor még „csupán” a Munka Törvénykönyv módosításának lehetősége kapcsán, amire ’rabszolgamunka törvénykönyvként’ hivatkoztak az újságírók. A ‘lehetőség’ nem tudta átütni a közösségi média falát.
„Az, hogy ‘egyszer majd mi lehet…’ hosszú távon nem tud érzelemalapon összekapcsolni, és amúgy egymás számára közömbös, idegen emberekből álló közösségeket fenntartani - valamint egy cél/hír felé fordítani. A közösségi média ösztönösen - ahogy az ember is - az azonnali ingerek, élmények benyomása alatt áll (főleg okostelefonnal a kézben), és ezeknek képes utána gigantikus erőt adni. Tette ezt ezzel a törvénnyel is. Nem véletlen, hogy az Index sem kommentálta túl a Facebook oldalukon megosztott hír mellett. “Eldőlt.” - állt a kép mellett, és ennyi bőven elég (volt)” tette hozzá Vida Eszter a SentiOne magyaroszági ügynökségének kommunikációs igazgatója.
