Online vagy offline hirdessünk?

Adódik a kérdés, vajon online vagy offline marketing eszközöket használjunk? Vajon milyen jellegű célcsoportok mentén kell ezen döntést meghozni? Vajon mi szolgálja a hatékonyságot? A Marketing Döntések blog erre kérdésekre kereste a választ.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Az online és az offline marketing eszközök tekintetében az egyik legfontosabb feladatunk a következő: a célcsoportunknak, annak viselkedésének, illetve médiafogyasztási szokásainak megítélése. A Marketing Döntések blog cikkében példákat mutatott be arra, hogy milyen célcsoportok esetén érdemes az online marketing eszközökhöz nyúlni, és mikor ajánlott – hatékonyság szempontjából – az offline eszközöket alkalmazni.

Spotify vs Rádió

A célcsoport meghatározásnál természetesen az egyik legegyszerűbb a korosztály szerinti szegmentálás, mivel ez az egyik legkönnyebben kinyerhető adat. Mindössze a születési dátum kell hozzá, mivel az életkori sajátosságok nagyban meghatározzák az egyes személyek érdeklődését, viselkedését. Például azt is, hogy melyik Beatles számokat hallgatják a legtöbbet.

A Music Business és a LOOP kutatása alapján a fiatalok például inkább az on-demand streaming zenehallgatást részesítik előnyben (pl. Spotify, Apple Music), ,,Az on-demand vagy „egyedi lehívásos” szolgáltatás azt jelenti, hogy a felhasználó egyedileg kiválaszthatja, mit akar nézni, hallgatni, letölteni. Az iTunes, a Spotify, a YouTube a Deezer vagy a Google Play Music jellemzően ilyen szolgáltatások.” (forrás: Artisjus Egyesület)

A fiatalok 51%-a naponta hallgat zenét ilyen szolgáltatások segítségével, ha pedig a teljes kutatás mintáját nézzük, ez a szám rögtön 24%-ra esik vissza. A rádióra ennek éppen az ellenkezője igaz:, a teljes népesség 35%-a hallgatja naponta a rádiót, viszont csupán a fiataloknak 12%-a használja ezt a médiumot. Vagyis az idősebbeket egy rádiós, a fiatalokat pedig egy Spotifyos reklámmal lehet hatékonyabban elérni, míg az idősebb korosztálynál a rádiós reklámok lesznek hatékonyabbak.

Youtube vs TV

A TV és az online videó nézés között is hasonló az összefüggés, legalábbis a Defy Media kutatása alapján. A 13-24 évesek átlagosan 12,1 órát néznek online videókat (Youtube-ra, közösségi média oldalakra vagy egyéb ingyenes online felületre feltöltött videókat), és hetente további 8,8 órát töltenek előfizetéses videó szolgáltatások megtekintésével (pl. Netflix).

A fiatal válaszadók 67%-a mondta azt, hogy nem tudna Youtube nélkül élni, a náluk idősebbek viszont csak 36%-a ragaszkodik a TV-hez. A fiatalok 56%-a mondta azt, hogy ha elköltözne otthonról, várhatóan előfizetne a TV szolgáltatásra, a NetFlixhez viszont ennél többen ragaszkodnak: 86%-uk tervez előfizetni rá. Viszont itt is fontos, hogy pontosan hány éves a célcsoportunk, mert például a szingapúri 46-65 évesek az offline eszközöket részesítik előnyben.

Kép:FreeDigitalPhotos.net

Tematikus TV csatornák

Vegyük kicsit szemügyre a különböző tematikus csatornákat, és vizsgáljuk meg őket a KKV hirdetések szempontjából!

Ahogy az az alábbi diagramon is látszik, az RTL klub és Tv2 nézettsége a teljes lakosság körében 2015-ben 25, 9%-ot tett ki. A két nagy kereskedelmiadó nézettsége 2016-ban már csak 23,0% volt, így jól látszik a diagramon, hogy a tévénézők inkább a kisebb, tematikus csatornák felé fordulnak. Elsősorban az általános szórakoztató, és a közszolgálati csatornákat választották, illetve a filmcsatornákat, melyek nézettsége szemmel láthatóan nagyobb arányban növekedett.

7 sikeres reklámkampány – miért működnek?
Vajon mi ösztönöz inkább vásárlásra: a humor, vagy az adott termék használatából adódó exkluzivitás-érzet?
Piackutató cégek vs. az Adblock sötét oldala

A TV esetében a Nielsen Közönségméréséből tájékozódunk, online pedig a különböző mérőeszközök – Magyarországon elsősorban a Google Analytics – adataira támaszkodunk, amikor a marketing kampányaink hatékonyságát elemezzük. A hiedelmek szerint az online felületek tökéletes mérhetőek, az offline eszközöknél pedig a piackutatókra kell támaszkodnunk, holott, ha jobban belegondolunk, mindenhol szükség van a munkájukra.

Mindenki, aki már használta a Google Analytics-et, tisztában van vele, hogy az adatok egy része az AdBlockot használó felhasználók miatt elveszik. Magyarországon a PageFair kutatása alapján a felhasználók 26%-a használ AdBlockot számítógépén, vagyis az adatok negyede el sem jut hozzánk! Ráadásul ez szektoronként nagyon változó; az IT szektorban 70-80%-os arányról is terjengenek rémhírek.

Ezekből a felvetésekből jól látszik, hogy sem az online, sem az offline marketing eszközök nem rendelkeznek egy 100%-osan biztos, mérhető háttérrel, így az online területen éppúgy szükséges a piackutatás, mint az offline eszközök világában.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo