Bizonyára akad olyan vásárló, aki emlékszik a régi szép időkre, amikor a pénztáros csak a pénztárban, a csemegepultos eladó csak a csemegepultban dolgozott. Ma már más világ van, és bizony a nagyáruházak többségében a pénztáros, vagy a csemegepultos bizony árut is feltölt, ha a szükség úgy hozza. A Magyar Idők hétfőn írta meg, hogy átszervezi az árufeltöltői munkákat a Tesco: a jelenlegi három árufeltöltői (élelmiszer, nem élelmiszer és szárazáru) pozíció helyett csak egyetlen lesz, az „árufeltöltő munkatárs”. A cikk szerint attól lehetett tartani, hogy emiatt majd otthagyja a dolgozók egy része az áruházláncot.

A Tesco már cáfolta, hogy felforgatná a már ott dolgozó árufeltöltőinek a világát és a jelenlegi több élelmiszeres áruterületre épített munkaköröket összevonná. Decemberig ugyanis az árufeltöltők frissáru, szárazáru és zöldségáru megosztásban dolgoztak (de láttunk a honlapon tej szakterületet is), és akik ott tevékenykednek már, azok úgy is fognak a cég közlése szerint. A december 3-tól belépőket viszont már egy átfogó munkakörben foglalkoztatják. De a változás mindössze annyi, hogy az áruterületekre bontott munkarend megmarad, csak kiegészül egy ponttal, ami az átirányítás lehetőségét jelenti más áruterületre.

A Tescohoz leginkább hasonló Auchannál nincs az élelmiszeres árufeltöltőknél áruterületes megosztás. Az Aldinál sincs ilyen, az árufeltöltő mindent mozgathat. A Lidlnél pedig csak bolti dolgozó munkakör van, aki mindent csinál, még kasszázik is.

A nagyáruházak a boltos fizikai dolgozók országos átlagánál, ami most 221 ezer forint, azért jobban fizetnek. Mindegyiknél van olyan munkakör, ahol ennél sokkal jobban keresni. Egyedül az Aldi árufeltöltője kivétel, de az a gyanúnk, hogy követheti is a Lidl példáját, ahol a bolti dolgozó mindent csinál. A blokkk.com adatgyűjtése alapján éppen ez a kép rajzolódik ki:

A korszerű munkaszervezés iránya egyébként pontosan ez: a nagyáruházakban egyre összetettebb munkaköröket szerveznek, ami lehetővé teszi az árufeltöltők, vagy az eladók, pénztárosok átirányítását, pontosan arra a munkaterületre, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Ezt a vásárló is hallhatja, láthatja, például a diszkontokban, de hogy mást is mondjunk, ruházati nagyáruházban is van rá példa, amikor hangosbeszélőn irányítják az eladókat az eladótéren belül például az árufeltöltésről a pénztárba.

Ezek a munkaerőszervezési megoldások egyébként - igaz, csak szerény mértékben -, de enyhítik is a munkaerőhiányt, no meg persze némi költségmegtakarítást is eredményeznek, hiszen ha jobban mozgatható, szervezhető a munkaerő, adott nagyságú forgalom mellett valamivel kevesebb munkáskézre van szükség. És van már elektronikus polccímke a nagyáruházakban, így a papírfecnik ideje lejáróban. A magyar boltok is egyre több önkiszolgáló pénztárt állítanak be, ami persze munkaerőt takarít meg. Át is lehet őket irányítani, nem csak a digitalizációs technikák miatt, hanem mert a boltos forgalom napközben is folyamatosan hullámzik. Minek könyököljön a pénztáros, ha nincs sok vásárló a boltban, el is küldik időnként árut feltölteni.

Így igazából a Tesco semmi mást nem csinál, mint a többiek, sőt, az árufeltöltők munkaszervezésében le is van maradva tőlük.