Milyen kezdeti problémákkal szembesül egy átlagos vállalkozás az indulásakor?
Munkánk során számos startup vállalkozás működésébe látunk bele. Sok esetben azt tapasztaljuk, hogy kezdetekben nehezen találják meg a vállalkozások a számukra megfelelő piacot, ahol értékesíteni kívánják a terméket. Többen hajlamosak abba a hibába is esni, hogy azt gondolják, a termékükre mindenkinek szüksége van. Még ha ez néha evidensnek is tűnik, soha nincs így. Ez esetben azt szoktuk javasolni, hogy igyekezzenek megtalálni egy olyan piaci területet, amelyben a többi versenytárssal ellentétben kiválóak, viszont a nagyvállalatoknak meg nem éri azzal foglalkozni. Így ezzel redukálni tudják a versenytársak számát.
Így gondolkodnak egyébként a finntech startupok is: az esetükben a bankoknak egyelőre nem éri meg fejleszteni és lehajolni azokért az összegekért, amelyeket a finntech startupok a szolgáltatásaik során megszereznek. Én nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy lesz-e ebben lényeges változás.
Lát-e olyan területet, amelyre kisebb hangsúlyt fektetnek a startup-ok?
Azt látjuk, hogy a kezdeti szakaszban a vállalkozók a sokrétű operatív teendő mellett nem fordítanak vagy nem is tudnak fordítani elég időt a marketingre. Pedig a tapasztalatok azt mutatják, hogy már a termék piacra kerülése előtt szükség van arra, hogy a célcsoport tudomást szerezzen a termékről. Sok esetben a sales koncepció hiánya abból fakad, mert a vezető túlterhelt ahhoz, hogy mindent maga oldjon meg. Ezekben az esetekben a vezetők ki vannak zsigerelve, mivel ők töltik be a fejlesztői-, csapat vezetői-, asszisztensi feladatokat és még ezen kívül a befektetővel is ők tartják a kapcsolatot. Ekkor érdemesnek tartjuk megfontolni azt, hogy nem vagyunk-e a saját vállalkozásunk fejlődési korlátai és nem lenne-e jobb egy további csapattaggal bővíteni az együttműködés keretét.
A másokkal való együttműködés, a munkamegosztás, egy kreatív és innovatív csapat alappillérei egy jól működő vállalkozásnak. Egy jól működő csapatnak ugyanis nagy előnye az, hogy abban senki sem pótolhatatlan, így nem az összes feladat és felelősség egy ember vállán, azaz a vezetőn nyugszik. Így a befektetők egy tőkebefektetés során nagy hangsúlyt fordítanak arra, hogy a csapat az kompakt legyen vagy a csapatba kerülési szelekcióra a vállalkozásnak már van kialakult stratégiája.
Ha a csapat még nem állt össze és kibővítésben gondolkodnak, úgy a vezetők számára két szempontot érdemes mérlegelni: meg kell határozniuk, hogy személyiségre vagy pozícióra keresnek munkatársat. Utóbbi esetkörtől általában idegenkednek a vezetők, pedig számos példával igazolható ezen kiválasztási szempont szerinti metódus létjogosultsága. A sport világából jól mutatja ennek alkalmazhatóságát az amerikai fociban a New England Patriots koncepciója is. Pozícióra való keresés esetében ugyanis ezen csapat csupán a puzzle-ből a hiányzó darabot keresi, amivel feltölti a nagy egészet.
Tapasztalatunk azt mutatja, hogy folyamatosan érdemes saját bevételeinket, üzleti tervünket tanulmányozni, hogy tényleg piacképes-e az a termék, amelyet fejlesztünk vagy értékesítünk. Egy példával szemléltetve: jogi átvilágításunk során fény derült arra, hogy a céltársaság felmondta a legjelentősebb ügyfelével fennálló szerződését, amely bevételének 60%-át adta. Az ügyvezető ugyanis rájött, hogy a termékének előállítása olyan költséges, hogy végeredményben nem érdemes a termelést tovább folytatnia. Tehát érdemes mindig a számokat vizsgálni, mert a siker záloga mindig az, hogy az elvárt és megtervezett számokat lehet-e hozni. Ebben az esetben a céltársaság úgy döntött, hogy más termék fejlesztése felé veszi az irányt, mely koncepcióváltást a szakzsargon pivot-nak nevez.
Milyen kihívásokat lát a hazai vállalkozások előtt?
Bár hazánk 2008 óta GDP-je egyre nagyobb hányadát fordítja K+F tevékenységre, európai összehasonlításban még mindig nem állunk jól. Több kutatás is rámutat arra, hogy legnagyobb mértékben a hazai kkv-szektor innovációs teljesítménye marad el az uniós átlagtól. Az innováció terén úgy gondolom a technika gyors fejlődése mellett mindig lehet találni jobb és korszerűbb megoldásokat, amelyek egyes folyamatok automatizálását hivatottak biztosítani. Ezeket a folyamatokat azonban nem szabad elkerülni. Számos olyan példát látunk, ahol a társaságok belső fejlesztések útján oldanak meg HR problémákat, amellyel időt és pénzt takarítanak meg.
