Az eredetvédelemre vonatkozó igényt a szaktárcával történt egyeztetést követően várhatóan szeptemberben vagy  októberben nyújtják be - hangsúlyozta Lukács László, a Tej Szakmaközi Szervezet és Tej Terméktanács ügyvezetője. Az eljárás hosszú bürokratikus folyamat, de végigviszik, mert tapasztalatok szerint az európai uniós oltalommal rendelkező termékek piaci pozíciója jelentősen javul - mondta a szakember. Az egyre inkább globálissá váló élelmiszer piacokon a fogyasztó olyan árubőséggel szembesül, amiből egyre nehezebben tudja kiválasztani a terméket, amire szüksége van. Az árubőséggel a verseny is egyre élesebbé válik, az olyan termék pedig, amelyet valamilyen különleges tulajdonsága alapján egyértelműen meg lehet különböztetni a többitől, előnybe kerülhet.

Előny a jelölés

Bizonyos élelmiszerek azért kaphatnak közösségi oltalmat, mert rendelkeznek egy részletes leírással, amelyből a fogyasztó pontosan tájékozódhat a termék összetevőiről és elkészítési módjáról. A közhiedelem ellenére tehát elsősorban nem a hatóságoknak, hanem a potenciális vásárlóknak szólnak.  Ez, az EU Bizottsága által elfogadott és nyilvántartásba vett leírás és az általa nyújtott átláthatóság teremti meg azt a fogyasztói bizalmat, amitől az eredetvédett termékek Franciaországban, Olaszországban, vagy Spanyolországban annyira népszerűek.  Aki az áruját az EU oltalom alá helyezett termék részeként szeretné feltüntetni, és annak neve alatt értékesíteni, annak számos követelménynek kell megfelelnie. A védjegy bejelentőit viszont a későbbiekben ellenőrzési jog is megilleti: így biztosíthatják a megfelelő minőséget és ezzel érhetnek el a hasonló termékekénél magasabb árat.

Az első tejtermék

A terméktanács adatai szerint a hazai tejtermelés egyötödéből, mintegy 300 millió liter tejből készül túró, és ennek mintegy fele rögös túró. Lukács László hangsúlyozta: Magyarországon a különleges technológiával előállított rögös túrónak történelmi hagyománya, hogy csak itt készítik. A hazai oltalomra vonatkozó kérést már benyújtották a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához. Az ügyvezető igazgató utalt arra, hogy a rögös túró lenne az első olyan magyar tejtermék, amely uniós eredetvédelmi oltalmat kapna.

A magyar rögös túró az európai uniós eredetvédelem során oltalom alatt álló földrajzi jelzésű termék (OFJ), vagy hagyományos különleges termék (HKT) kategóriába kerülhetne- válaszolta az MTI kérdésére Lukács László. Az előbbi kategóriában már több magyar termék kapott védjegyet, hazánk eddig egyetlen HKT terméke azonban egyelőre a szikvíz. Ezen termékek jellegzetessége, hogy egyediségük összetételükben vagy előállítási módjukban rejlik, nincsenek elválaszthatatlan kapcsolatban a termelés helyével. Ezen kategória iránt alacsonyabb az érdeklődés, az ide tartozó termékek kevésbé exkluzívak a földrajzi kötődés hiánya miatt. Ide tartozik például a mozzarella vagy épp a pozsonyi kifli. Az OFJ megjelölés olyan termékekre vonatkozik, aminek termelése, előállítása meghatározott földrajzi területhez tartozik, ezen alapul a többiektől megkülönböztethető tulajdonsága. A hazai termékek közül ide tartozik például a Gyulai kolbász, a Gönci kajszibarack vagy a magyar szürkemarha hús.

A terméktanács ügyvezetője utalt arra, hogy támogatják az Agrármarketing Centrum (AMC) által valamennyi  tejtermékek fogyasztására ösztönző  "Utánpótlás kampányt", de a rögös túró népszerűsítése a terméktanács saját őszi kampányában főszerephez jut. A tejágazat helyzetével kapcsolatban Lukács László elmondta, hogy az elmúlt időszak kedvező volt, ami a tehénállomány növekedésében és a tejtermelés bővülésében nyilvánult meg, de az idén a második negyedévtől piaci árzuhanás kezdődött, a mostani aszályos időjárás pedig kilátástalan helyzetbe hozhatja a takarmányozás alakulását a tejágazat szempontjából. A terméktanács adatai szerint Magyarországon a túrófogyasztás személyenként évi 4 kilógramm, az itthon megtermelt tej egyötödéből, azaz 300 millió literből állítják elő.