Bár kevésszer gondolják ezt végig azok, akik a kiskereskedelmi szektorban vállalkoznak, de valójában ők is minden vásárlójukkal megállapodást, adásvételi szerződést kötnek. Az adásvételi szerződés ebben az esetben az ajánlat vásárló általi elfogadásával jön létre. Egy bolt esetén az ajánlat alatt a polcra eladás céljából kihelyezett árukat kell érteni, amelyekhez a vételárat is feltüntették. Ezt az ajánlatot fogadja el a vásárló ráutaló magatartással, amikor a megvásárolni kívánt árut a pénztárhoz viszi, és a kasszaszalagra helyezi. Tehát például a termék bevásárlókocsiba való elhelyezése önmagában még nem eredményez adásvételt – magyarázza dr. Szabó Gergely, a Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda ügyvédje.
Melyik az igazi ár?
Bármikor előfordulhat olyan hiba, hogy egy üzletben valamilyen okból egy adott termék több áron is fellelhető, vagy egy bizonyos ár került feltüntetésre a polcon, de például a pénztárnál már más áron „húzza le” a pénztáros a terméket. Előfordulhat ez a helyzet például úgy, hogy egy korábbi akciónk lejár, de nem elég körültekintően cserélik ki az üzletben az árakat az eredetire, vagy éppen a pénztárgép beállításait nem változtatják meg megfelelően, amikor elindul az árleszállítás, így a termék a rendszerben továbbra is az eredeti áron szerepel.
Abban az esetben pedig, ha az adott termékre a boltban több ár is szerepel, akkor a legalacsonyabb feltüntetett vételáron adhatja el az árut a kereskedő, mindegy, melyik polcról vette le a vevő a terméket.
A nem reális ár esete
Előfordulhat, hogy a megvételre felkínált termék mellett feltűnően alacsony, nem reális ár szerepel. Például egy normálisan 50 ezer forintba kerülő terméknél 5 forintos ár kerül feltüntetésre. Ebben az esetben az ésszerűen gondolkodó vásárlónak ez az irreális eltérés fel kell, hogy tűnjön, különösen, ha sem különleges akció nincsen feltüntetve, sem más ismert oka nincsen a feltűnő olcsóságnak. Ilyenkor jó esély van arra, hogy a kereskedő elírta az árcédulát, ezért a vásárlónak meg kell győződnie arról, hogy az ár tényleg valódi-e. Természetesen a kereskedő sem köteles az árut a tévesen feltüntetett áron eladni, amennyiben az feltüntetett ár nyilvánvalóan tévedésen (pl. elíráson) alapul, és a vásárló sem hivatkozhat eredményesen arra, hogy ő feltüntetett áron szeretne vásárolni.