Mikor lehet vitatni a végrehajtást?

2017. február 26. vasárnap - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Végrehajtási eljárásban szűk lehetőségek állnak az adós rendelkezésére, hogy a tartozását vitássá tegye. A már jogerős fizetési meghagyással szemben rendszerint nem lehet élni ellentmondással. Egy kivétel mégis van ez alól, jogi szakértőnk segítségével lássuk, mi is ez!

Mivel a végrehajtási eljárás sok esetben olyan döntésen vagy okiraton alapul, amelyet megelőző eljárásban az adósnak már volt lehetősége előadni a követeléssel szembeni ellenvetéseit (pl. peres eljárás, fizetési meghagyás),már jóval szűkebb lehetőségek állnak az adós rendelkezésére, hogy a tartozását vitássá tegye. Kivétel ez alól például a közjegyzői okiratba foglalt követelés végrehajtása, amikor alapesetben nem kerül sor bírósági eljárásra. A közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyást viszont van lehetőség vitatni ellentmondás formájában. A már jogerős fizetési meghagyással szemben viszont rendszerint nem lehet élni ellentmondással. Egy kivétel mégis van ez alól, nézzük meg most ezt.

Milyen okiratok alapján indítható végrehajtás?
A szolgáltatók olykor azt a látszatot kelthetik az ügyfélben, hogy minden további eljárás nélkül végrehajtást indíthatnak, akár közvetlenül tilthatnak le például az adós fizetéséből. Ez azonban nincs így. Milyen okiratok alapján kerülhet sor végrehajtásra? Ki jogosult a végrehajtás lefolytatására? Szakértőnk segít!

A fizetési meghagyásos eljárás

A fizetési meghagyásos eljárás egy olyan közjegyzői eljárás, amelyben a közjegyző egy olyan okiratot (fizetési meghagyást) bocsát ki, amely tartalmazza a követelés jogosultjának és kötelezettjének adatait, valamint a követelést beazonosító adatokat (összeg, ill. a tartozás oka). A fizetési meghagyást pénzkövetelések esetén lehet igénybe venni, 400 millió forintos felső határig.

A fizetési meghagyást a közjegyző a kötelezettnek kézbesíti, aki – ha nem ért egyet a meghagyásban foglalt követeléssel – a kézhezvételtől számított 15 napon belül ellentmondással élhet. Ellenmondás esetén az eljárás perré alakul, ahol a jogosultnak kell bizonyítani követelése megalapozottságát. Ha viszont a kötelezett a fizetési meghagyásban foglaltakat nem vitatja (nem terjeszt elő ellenmondást) vagy elismeri, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik. A jogerős fizetési meghagyás pedig lényegében ugyanolyan, mint a jogerős bírósági ítélet, azaz ennek alapján végrehajtás indítható az adóssal szemben.

egy lefelé tartó nyíl alatt ülő szomorú ember

Kép:FreeDigitalPhotos.net/ratch00131

A kézbesítési vélelem

Felmerülhet a kérdés, hogy mi történik, ha a közjegyző által kiküldött fizetési meghagyást a címzett nem veszi át. Ilyen esetben az úgynevezett kézbesítési vélelem szabályai irányadóak. Eszerint ha kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át („nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a közjegyzőhöz), a fizetési meghagyást – az ellenkező bizonyításáig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Nem kereste jelzéssel akkor küldi vissza a posta a levelet a feladónak, ha a címzettet a megjelölt címen megtalálta és a küldeményről értesítőt hagyott, azonban a címzett a levelet nem vette fel a postán. Ha a címzett az átvételt megtagadta, akkor az iratot a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

A kézbesítési vélelem szabályai miatt tehát nem megoldás, ha valaki nem veszi át a fizetési meghagyást tartalmazó levelet, mivel a kézbesítés vélelmezett időpontjáról ekkor is elindul az ellentmondásra nyitva álló 15 napos határidő.

Vélelmezett kézbesítés esetén a címzett a kézbesítési vélelmet megdöntheti. Erre akkor van lehetőség, ha a küldeményt önhibáján kívüli okból nem vehette át. Ilyen önhibán kívüli ok például, ha a kézbesítés nem felelt meg a postai kézbesítés szabályainak, vagy a címzettet kórházban kezelték, ezért nem értesült a küldeményről. Ha a kézbesítési vélelmet a címzett megdönti, akkor a közjegyző megismétli a kézbesítést, és akkor az ismételten kiküldött fizetési meghagyás ellen ismét van lehetőség ellentmondással élni. (Részletesebben itt olvashat erről.)

Rendkívüli ellentmondás végrehajtás során

Előfordulhat, hogy kézbesítési vélelmet nem tudja megdönteni a kötelezett, mivel nem állt fenn olyan önhibáján kívüli ok, amely miatt a fizetés meghagyást nem vette át. Az is lehet, hogy ilyen kérelemmel a kötelezett egyáltalán nem él.

Vajon ebben az esetben már nincs is más lehetősége, mint kifizetni a követelt összeget? Nem így van, mivel a törvény még ad egy utolsó lehetőséget. Az adós a végrehajtás során rendkívüli ellentmondást terjeszthet elő a közjegyzőnél. Erre a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított 15 napon belül van lehetősége. A végrehajtandó okirat alatt ebben az esetben rendszerint a végrehajtó által megküldött végrehajtási lapot kell érteni. Fontos, hogy rendkívüli ellentmondásra csak akkor van lehetőség, ha a kötelezett a fizetési meghagyást nem vette át. Ha átvette, de nem élt ellenmondással, akkor rendkívüli ellenmondással már nem élhet.

Azonban a rendkívüli ellenmondásnak ára van. Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg ugyanis a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni, és a megfizetés tényét a közjegyzőnél okirattal igazolni. A jogosult által előlegezett végrehajtási költség jelentős összeg is lehet, ha a követelés nagyobb összegű-

Ha a kötelezett a költségek megfizetését nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. Utóbbi esetben az ellenmondás következtében az eljárás perré alakul.

Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Kocsis & Szabó Ügyvédi Iroda

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek