Melyik közösségi oldal való nekem?

2014. január 28. kedd - 07:30 / Sebők Orsolya
  •    

Ha jól használjuk, a közösségi oldalakon való megjelenés tökéletes eszköz arra, hogy gyakrabban érintkezzünk üzleti partnereinkkel, ügyfeleinkkel és megerősítsük az egymás közötti bizalmat, tegyünk egy lépést a személyes hitelesség kialakulása érdekében. A már meglévő partnereink mellett számtalan új ügyfélhez is eljuthatunk a Twitteren, LinkedInen, Facebookon, a Google+-on, vagy éppen a Foresquare-en át. De vajon melyik a számunkra legmegfelelőbb eszköz és hogyan érdemes ott jelen lennünk?

Kép:Pixabay

A sikeres üzlethez eddig is elengedhetetlen volt, hogy rendszeresen ápoljuk a viszonyt partnereinkkel, ügyfeleinkkel, érintettjeinkkel. Ma sincs ez másképp, ám az interneten töltött idő növekedésével az eszköz megváltozott. A közösségi oldalak váltak a kapcsolattartás legfontosabb helyszínévé. A felhasználók háromnegyede napi szinten használja valamelyiket, és nőtt azok aránya is, akik akár 4–6 ilyen oldalra is regisztrálnak. Lassan már nincs olyan iparág, ahol a vállalatvezető számára ne lenne nélkülözhetetlen üzleti eszköz a közösségi oldalakon folyó marketingkommunikáció.

Ha nem vagyunk elég körültekintőek, az online jelenlét eredménye lehet életre szóló összeveszés, rágalmazás, kártérítési per is. Tehát azért csak óvatosan az önkifejezéssel!

Közösségi marketing tippek

A nekünk legjobbat válasszuk

Lehetetlen mindenhol – a Wikipedia felsorolása 200 „jól ismert” oldalt tartalmaz – jelen lenni, és nem is szükséges. Döntsük el, hogy mi a célunk az adott oldalon való jelenléttel, hogyan akarunk megjelenni, valamint, hogy mennyi időt és erőforrást szánunk erre. Kevesebbel kezdjük, újabb oldalakat bármikor hozzáadhatunk a listánkhoz. A Twitter hiába népszerű Amerikában, ha nálunk még kevesen „csipognak”, míg a LinkedIn-en lassan minden szakembernek jelen kell lennie. A céges Facebook-profil pedig már-már átveszi a weboldal szerepét, különösen a lakosságot célzó szolgáltatók, kereskedők esetében.

Ütemezzük a mondanivalónkat

Mindenegyes platformon, ahol jelen vagyunk, tervezzük meg legalább egy hétre előre, hogy mikor és mit posztolunk (az sem mindegy, hogy egy napon belül mikor helyezzük ki a megjegyzésünket). A tervezéssel elkerülhető, hogy rögtönöznünk kelljen, és az is, hogy kényszernek érezzük, hogy már megint valami érdekessel rukkoljunk elő. Győződjünk meg róla, hogy izgalmasan variáljuk a témákat, és jól szerkesztett szövegeket rakunk ki. Ha valami egyedi és izgalmas történik, ne hezitáljunk, posztoljuk! Általában a spontán posztok a leghatásosabbak, de ne feledjük el, hogy a spontán nem azt jelenti, hogy nincs megszerkesztve.

Válaszoljunk a kommentekre

Az egyik legnagyszerűbb a közösségi szájtokban, hogy lényegesen egyszerűbbé teszik az érintkezést köztünk és követőink között. Olyannyira, hogy sok cég a közösségi oldalra tereli a támogatást és a vevőszolgálatot is. Az egyszerűbb és költséghatékony kommunikációnak azonban ára van: az American Express felmérése szerint a Facebookon vagy a Twitteren panasszal élő vásárlók 25 százaléka egy órán belüli választ vár. A folyamatos reakció – akár a bíráló vagy éljenző megjegyzésekre – elégedett ügyfeleket eredményez. A követőknek szánt megjegyzések, a termékük kommentálása, vagy a köszönetmondás a támogatásukért mind olyan „befektetés”, amely hosszú távon egy céget vagy közösséget barátságosabbnak és megközelíthetőnek láttat. Ez akár a márkaépítés eszköze is lehet.

Tájékoztassunk és legyünk megnyerők
Úgy hirdessük a szolgáltatásunkat és úgy osszunk meg a vállalkozásunkra vonatkozó információkat a közösségi oldalon, hogy közben az oldalunk vagy profilunk szórakoztató és szimpatikus. A látogatók gyorsan odébbállnak vagy a jövőben figyelmen kívül hagyják a posztjainkat, ha úgy érzik, hogy csak reklámcélra szolgál az aktivitásunk. Próbáljuk megtalálni az egyensúlyt a tájékoztatás és termékünk vagy szolgáltatásunk hirdetése között.

Közösségi oldalakról pro és kontra

Twitter

A Twitteren rövid, legfeljebb 140 karakteres ( körülbelül két mondatos) üzeneteket helyezhetünk el, csatolhatunk képet, dokumentumot vagy videót. A felhasználók követhetik azokat, akiknek az üzenete számukra érdekes lehet és saját követőtábort is építhetnek. Megtehetjük, hogy védjük a posztjainkat és csak azok lesznek a követőink, akiket elfogadunk, de arra is van lehetőség, hogy nyitva hagyjuk a profilunka, amelyet így bárki olvashat.

Mellette: A rövid, velős üzenetek remek platformja. A twitteresek általában rendszeresen nézik a profiljukat. Két mondatot viszonylag gyorsan megfogalmazhatunk, így napjában többször is tudunk csipogni még a legelfoglaltabb időszakban is.

Ellene: A felhasználók mindig a legutóbbi üzenetet látják a falukon, így ha reggel csipogtunk és a követőink zöme csak délután néz rá a profiljára, előfordulhat, hogy a semmibe veszik az üzenetünk. Nehéz marketingcélokra használni a rövid üzenetet.

Facebook

A klasszikus közösségi oldalak között az első a Facebook világszerte. Online profil, amelyen annyi hírt, posztot közölhetünk a cégünkről, amennyit csak szeretnénk. Felrakhatunk képet, eseményt linkelhetünk, vagy bármi mást kommunikálhatunk, ami összefügg a szervezetünkkel.

Mellette: Más közösségi oldalakkal ellentétben megadhatjuk a földrajzi helyünket, a kapcsolat felvételi lehetőségeket, feltüntethetünk eseménynaptárat és szinte bármit, ami a vállalkozásunkkal kapcsolatos információ. Elemzéseket készíthetünk arról, hogy milyen gyakran olvassák a bejegyzéseinket. Rajongókat gyűjthetünk, akik a vállalat működését, eseményeit és üzeneteit figyelemmel kísérik.

Ellene: Mindenki maga dönti el, hogy egy adott oldal követőjévé válik-e vagy sem. A kezdeményezés nem a mi kezünkben van, így nehéz új lájkolókat vonzani.

LinkedIn

A LinkedInt kifejezetten az üzleti világ számára fejlesztették. A vállalatoknak, illetve közösségeknek lehetőséget ad, hogy megjelenítsék termékeiket, cikkeket posztoljanak. A munkavállalóink is kapcsolódhatnak hozzánk és bárki ajánlhatja a profilunkat, bejegyzéseinket.

Mellette: A közösségi oldalak közül ez az, ami leginkább „szakmai”. A LinkedInen szokás megadni a jelenlegi és a korábbi munkahelyeinket és a pozíciót, amit betöltöttünk, betöltünk jelenleg. Szakmai kapcsolatba léphetünk azokkal, akikkel cégen belül, vagy azon kívül szeretnénk. Lehetővé teszi, hogy nagyon sokak, akár tőlünk távol élők szakmai aktivitását, munkáját folyamatosan nyomon kövessük.

Ellene: Miután a LinkedIn arra van, hogy segítse a szakmai kapcsolatokat, nem éppen a legalkalmasabb marketing eszköz. A már meglévő ügyfeleink figyelemmel kísérhetik a szervezetünk vagy cégünk oldalát, de nehéz új vásárlókat megszólítani ezen a platformon. Azért sem ideális marketing célokra, mivel hogy a LinkedInen más oldalakkal összehasonlítva kevés interakcióra nyílik lehetőség. Jóllehet a LinkedIn nagyon hasznos eszköz, hogy új munkaerőt találjunk, éppígy a mi alkalmazottainkra is könnyedén vadászhatnak más cégek.

Blogok

Ez a fajta internetes jelenlét arra jó, hogy hosszabb, jól megfogalmazott cikkeket írjunk a cégünkről, annak újdonságairól, törekvéseiről. A szakértelmünkről, véleményünkről, a jövőről való elképzeléseinkről  is árulkodnak ezek a bejegyzések. Számtalan hazai és külföldi – WordPress®, Blogger®, TypePad®, Squarespace® – blogoldal van, ahol elindíthatjuk saját blogunkat, szinte valamennyi működési elve megegyezik. Általában különböző struktúrák közül választhatunk és attól függően, hogy mennyire vagyunk otthon a webfejlesztésben, az oldalt testre tudjuk szabni a saját ízlésünk szerint. Annyira hasznos dolog, hogy szakemberek szerint minden vezetőnek blogolnia kellene. Itt elmondjuk, miért.

Mellette: Szabadon leírhatjuk a gondolatainkat, terjedelmi korlát nélkül és ezek a cikkek később is kereshetők, olvashatók. Megfelelő felület, amelyen keresztül nemcsak az ügyfeleinket vagy szűkebb ismerettségünket érhetjük el. Fontos információkat oszthatunk meg kötetlen és barátságos módon. Olyan információkat is megoszthatunk itt, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a cégünkhöz és semmi keresnivalójuk nem lenne a vállalat weboldalán, mégis úgy érezzük, hogy az ügyfeleinket érdekelheti. A blogger sokkal szabadabban fogalmazhat, mint egy sajtóközleményben tenné azt a cég. Ily módon személyesebb képet festhet a vállalatról, illetve a cégvezetés elköteleződéseiről.

Ellene: Miközben a legtöbb oldalon van lehetőség kommentelésre, általában mégis inkább egyirányú kommunikáció jön létre a blogon. Az olvasó adhat visszajelzést, de a nyitott párbeszédeknek nem ez az ideális platformja. A blog általában hosszabb, mint a bármely más típusú oldalon elhelyezett bejegyzés és mivel a ma embere inkább a rövid, lényegre törő cikkeket olvassa el, lehet hogy az üzenetünk így kevesebbekhez jut el. Komoly elkötelezettséget igényel, hiszen rendszeresen izgalmas témákkal, jól megírt, megfelelő terjedelmű cikkekkel kell előrukkolnunk. Ha egy oldalon sokáig nincs új bejegyzés, a rendszeres látogatók elszoknak onnan.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek