Már a hitelezésbe is beleszól a klímaváltozás

2015. szeptember 07. hétfő - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

A klímaváltozás hatásaival is számoló projektek számíthatnak inkább banki támogatásra, de az életképes hazai agrárium fenntartásához muszáj, hogy a hazai cégek növeljék termelési kapacitásaikat - véli Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztályának vezetője.

A klímaváltozás mielőbbi változásokat jelent globális szinten és a hazai mezőgazdaság számára egyaránt. Ennek legszembetűnőbb, legmeghatározóbb jelei az átlaghőmérséklet növekedése és a csapadékmennyiség erőteljes ingadozása, mindezek hatásaként pedig a gyengébb terméshozam.

A növekvő számú népesség élelmiszer-ellátását tehát a klímaváltozás hatásaihoz alkalmazkodva kell biztosítani. “Nem lehet kétségünk afelől, hogy a változások Magyarországra is negatívan hatnak. Az előrejelzések alapján a mi régiónkban főként a heves téli és nyári esőzések és áradások, az aszály, a talajerózió fokozódása, mindezek hatására pedig a terméshozamok csökkenése és a mezőgazdasági termelésben alkalmazható növényfajták körének csökkenése jelentheti a fő problémát. Amennyiben ezeknek a változásoknak, elvárásoknak meg akarunk felelni, az az állami és a magánszféra számára is feladatokat jelöl ki” – hívta fel a figyelmet Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a Gazdag Gazda Konferencián. (Csak júliusban egymilliárdot vert el az agráriumban a jég.)

Kép: SXC

A finanszírozásra is hat a klímaváltozás

„Míg a változásokat elviselni képes, illetve az új körülmények között is a népesség hatékony ellátását biztosító növényi kultúrák, termelési eljárások, technológiák kutatásának támogatása elsősorban állami feladat, addig a kutatási eredmények mihamarabbi termelésbe állításának elősegítése a pénzügyi szektor tipikus tevékenysége. A klímaváltozás előrejelzett hatásait azonban a finanszírozás szempontjából is figyelembe kell venni. Ez azt jelenti, hogy olyan projektek támogatása élvezhet előnyt, amelyek számolnak a hosszú távú hatásokkal is. Így például a fajtaválasztás, a technológiai fejlesztések, az öntözőrendszerek kiépítése kiemelt támogatási területet jelent számunkra. Emellett a fokozott kockázat miatt különösen figyelünk arra, hogy megfelelő biztosítás védje a gazdák tevékenységének, beruházásának megtérülését” – tájékoztatott Tresó István.

A termelőknek is jut bőven forrás
Még mindig alulfinanszírozottnak számít a több mint félmillió mezőgazdasági vállalkozás és cég, dacára az állami támogatásoknak és az uniós forrásoknak. Pedig a mezőgazdaságban érdekeltek jó adósnak számítanak, de az ágazat sajátosságaiból fakadóan sokan küzdenek forráshiánnyal. Összegyűjtöttünk néhányat a lehetőségek közül, amelyek segítségével a termelők átvészelhetik a nehéz időszakokat.

A megtérülő hatékonyságnövelő fejlesztések, illetve termelési ciklusok finanszírozásában tehát a bankszektor kulcsszerepet játszik, ugyanakkor kérdés, hogy a piac, az agrárcégek igénylik-e, hasznosítani tudják-e a forrásokat” – mondta el a szakember.

Nem használjuk ki a lehetőségeket

Ha a mezőgazdasági termelés jelenlegi szintjét, így például a műtrágya-felhasználás gyakorlatát, a terméshozamok nagyságát, vagy akár az állattenyésztés hatékonyságát nemzetközi összehasonlításban megvizsgáljuk, egyértelműen az látható, hogy nincs olyan szektor, ahol a termelés átlagszintje elérné a jelenlegi adottságok melletti lehetőséget. Ez tehát azt jelenti, hogy még a jelenlegi kapacitásainkat sem használjuk ki. “Az életképes, hosszú távon fenntartható hazai agráriumnak tehát olyan vállalkozásokra van szükség, és azok a cégek válnak finanszírozhatóvá akár uniós, akár saját banki forrás bevonásával, amelyek növelni tudják termelési hatékonyságukat” – mondta el Tresó István.

Pont azon spórolnak, amin nem kéne

A klímaváltozás nemcsak az átlaghőmérséklet emelkedésében mutatkozik meg, hanem az időjárási szélsőségek intenzitásában is. A csapadékos éveket egyre gyakrabban követik extrém aszályos időszakok, és ez a tendencia a prognózisok szerint tovább fokozódik. A gazdálkodóknak ezért fel kell készülniük a károkra – de nem teszik. A legnagyobb károkat az ilyen időjárási szélsőségek elsősorban a mezőgazdaságban okozzák: a szélsőséges hazai időjárás következtében évről-évre nehéz helyzetbe kerül a növénytermesztők egy része. Egyik évben az aszály miatt a kukorica-, máskor a jég miatt a gyümölcstermesztők. Ilyenkor aztán általában kiderül, hogy az érintettek közül sokan végzetes károkat szenvednek. Ugyanis, ma Magyarországon a mezőgazdasági területeknek körülbelül 40 százaléka biztosított és a gazdák kevesebb, mint fele köt biztosítást. Egy nemrégiben befejeződött reprezentatív felmérés ennek okait járta körbe, illetve azt vizsgálta, mi a gazdák véleménye a jelenlegi agrárbiztosítási piacról.

Az eredmények meglepőek és elgondolkodtatóak: bár a növénytermesztők 57 százaléka tart valamilyen növénykár bekövetkezésétől, 51 százalékuk mégsem tesz semmit a kárveszély csökkentése érdekében.  Ennek oka pedig azon túl, hogy általában a biztosítási díjak nagyságát magasnak találják az, hogy nem rendelkeznek elegendő információval sem a biztosítások megkötéséhez szükséges tennivalókról, sem a lehetőségeikről. Mivel az ágazat a kelleténél jobban függ az időjárástól, így időről időre sok cég találja magát nehéz helyzetben.

Nem kell, hogy a csődöt jelentse egy jégeső
A mezőgazdasági termelőket ért vihar és jégeső károk kezelése a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszeren belül oldható meg, amelynek I. pillére az agrár-kárenyhítési rendszer – figyelmeztet a Nemzeti Agrárkamara.