Magyar lehetőségek arab befektetőknek

2012. november 12. hétfő - 17:03 / kfarkas
  •    

Szélesre tártuk a kapukat az arab országokból érkezett befektetők előtt – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az első Arab-Magyar Üzleti Fórum megnyitóján. A HITA által szervezett esemény keretében a külföldi befektetők összesen 87 magyar projekttel ismerkedhetnek meg. Dobos Erzsébet, a HITA elnökasszonya szerint a Fórum következtében áttörés várható az arab-magyar üzleti kapcsolatokban.

Orbán Viktor miniszterelnök, Szijjártó Péter külügyi államtitkár, valamint Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara elnökének megnyitójával vette kezdetét az első Arab-Magyar Gazdasági Fórum Budapesten. A kétnapos rendezvényen – amelyet a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) és az Egyesült Arab Kamara rendezett – a magyar befektetési környezet bemutatása az arab világból érkezett üzletemberek számára. A kétnapos fórumra 16 országból csaknem kétszáz arab üzletember és potenciális befektető érkezett Budapestre.

“Szélesre tártuk a kapukat” – mondta Orbán Viktor – Kép: HITA

„A magyar gazdaság számára kiemelten fontos új exportpiacok megnyitása, amelyekkel a szoros együttműködés támogatni tudja hazánk magas külkereskedelmi többletének fennmaradását. Többek között ezt célozza a magyar kormány „keleti nyitás” politikája, amelynek értelmében a kormányzat erősítené gazdasági kapcsolatainkat Kínával a volt FÁK-országokkal és az arab világgal.

A keleti piacokban rejlő lehetőségekről részletesen olvashat a Piac&Profit magazin aktuális számában is!

A most megrendezésre került, nemzetközi szinten is jelentős fórumon olyan országok képviselői érkeztek hazánkba, mint Algéria, Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Irak, Libanon, Líbia, Jemen, Jordánia, Katar, Kuvait, a Palesztin Nemzeti Hatóság, Szaúd-Arábia, Szíria, Szudán és Tunézia. Ezekkel az országokkal hagyományosan jó a kapcsolatunk, hazánk magas presztízsű kiváló színvonalú mérnöki képességekkel bíró országnak számít, részben a hetvenes-nyolcvanas években tömegesen nálunk tanuló, azóta döntéshozói szerepbe került arab üzletembereknek köszönhetően.

„Az arab világ egyszerre jelent Magyarországnak piacot, az optimális együttműködéssel pedig egyszerre jelenthet tőkeerős befektetéseket is” – mondta megnyitójában Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint jól alakulnak az üzleti kapcsolatok az energiaszektorban, a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén, valamint az egészségiparban, ám az arab világgal fenntartott kereskedelmi forgalom mértéke – amely 2011-ben hárommilliárd amerikai dollár volt – ma még messze elmarad az együttműködésben rejlő lehetőségektől. (Orbán Viktor megnyitójáról részletesen itt olvashat!)

Magyar-arab kereskedelmi kapcsolatok, ágazatok:
export: élelmiszer műszaki berendezések járművek és alkatrészek mobiltelefonok, fénycsövek (Kuvaitba)
import: déli gyümölcs, zöldség (észak-afrikai arab országokból) feldolgozott termékek gépek, szállítóeszközök

„A mai fórumnak különösen nagy jelentősége van, mint ahogy a magyar kormány is nagy jelentőséget biztosít a keleti nyitás politikáján belül az arab országoknak. Magyarországnak több lábon kell állnia, főként akkor, ha világgazdaság egy jelentős részét komoly pénzügyi-gazdasági válság sújtja” – mondta Szijjártó Péter.

Az államtitkár szerint a két napos fórum keretein belül az arab üzletemberek összesen 87 beruházási lehetőséggel, illetve a projektek gazdáival ismerkednek meg. Ezen belül 35 turisztikai, 17 megújuló energia és zöld energia, 14 kommunikáció és elektronika, 11 élettudományi és informatikai, valamint 9 mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari projekttel. Szijjártó Péter szerint a projektek összértéke 1,947 milliárd euró. Az államtitkár szerint az arab országokba irányuló exportunk megduplázódott, elérte a 3 milliárd dolláros volument 2010 és 2011 között.

A legnagyob arab befektetések Magyarországon:
Mellow Mood – ingatlan (Four Seasons szállodalánc) – Jordánia
Kőröstej Kft. – élelmiszeripar (Kőrösi Tejfeldolgozó Üzem 64% tulajdon) – Libanon
MOL – részvény 7% – Omán

Az arab térséggel folytatott gazdasági tevékenységünk igen összetett, több szegmensű – köszönhetően a történelmi tényezőknek, a földrajzi elhelyezkedésnek. Ebből adódóan több részre érdemes bontani ezekkel az országokkal való kapcsolatainkat is: Észak-Afrika (Egyiptom, Szudán), Arab-félsziget (Arab Emírségek, Bahrein, Irak, Jordánia, Kuvait, Omán, Katar, Szaúd-Arábia, Jemen), Maghreb országok (Marokkó, Tunézia, Algéria).

Ezekkel az országokkal hazánk hagyományosan jó kereskedelmi kapcsolatban áll, mint precíz, magas színvonalú mérnöki képességekkel rendelkező ország. Célravezető módszer a 70-es és 80-as években tömegesen hazánkban tanult, azóta döntéshozói pozícióba került üzletemberek kettős kapcsolatrendszerének kiaknázása.

Dobos Erzsébet, a HITA elnökasszonya a fórum keretében rendezett panelbeszélgetésen – KÉP: HITA

Mint azt Dobos Erzsébet, a HITA elnökasszonya elmondta, a rendezvény célja a magyar befektetési és üzleti környezet, a kiemelt ágazatok, illetve a befektetésre alkalmas magyar projektek bemutatása. A fórum szakmai programja ágazatok szerint épül fel, a bank és pénzügyek, a zöld energiák és megújuló energiaforrások, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az élettudományok és az informatika, valamint a turizmus szegmenseibe, illetőleg az itt készülő kiemelte projektekbe nyerhetnek bepillantást az arab üzletemberek. A panelbeszélgetéseken túl a bemutatott projektek képviselőivel közvetlenül is kapcsolatba léphetnek a potenciális beszélgetők, a panelbeszélgetések keretében.

A rendezvény illeszkedik mind a kormány „keleti nyitás” politikájába, mint a HITA exportfejlesztésre irányuló törekvéseibe. A 2011. január elsejével létrejött HITA harmadik negyedéves adatai alapján az idén eddig sikerrel lezáruló 15 darab projekt összességében mintegy kétezer új munkahelyet teremt és 320 millió euró (mintegy 90 milliárd forintnyi) összértékben megvalósuló beruházást eredményez. 2012-ben a HITA eddig kilenc magas szintű delegációhoz kapcsolódóan, mintegy 260 magyar vállalat részvételével szervezett üzleti fórumokat, míg a nemzetközi kiállításokon, üzletember találkozókon, vagy beutazó delegáció és céglátogatással egybekötött tárgyalások keretében 2200 magyar vállalkozást segített a hivatal nemzetközi kapcsolatokhoz.

A közvetlen kapcsolatteremtés keretében a fenti eseményekhez kötődően a magyar cégek 3 éven belül várható exportbővülése meghaladja a 190 millió eurót (53 milliárd forintot), az egy éven belül várható exportbővülés eléri a 65 millió eurót (mintegy 18,5 milliárd forintot). A szakértők szerint az orosz piac is nagy lehetőségeket tartogat a magyar kkv-k számára. A lehetőségekről és szabályokról részletesen beszéltek a Piac&Profit és a BKIK közös konferenciáján, melyről itt olvashat részletesen.

Új lendület az arab-magyar üzleti kapcsolatokban
Az arab-magyar üzleti kapcsolatok 2010 óta kaptak új lendületet. Orbán Viktor miniszterelnök maga is szorgalmazta az arab-magyar üzleti kapcsolatok erősítését, egyebek mellett a mostani üzleti fórum megrendezését – mondta Adnan Kassar, az Egyesült Arab Kamara (GUCCIAAC) elnöke az I. Arab-magyar gazdasági fórumon, Budapesten. Az első kísérlet még a 1970-es évek elején történt arra, hogy a magyar és arab gazdaság szereplői szorosra fűzzék kapcsolataikat, ez azonban gyengének bizonyult. Később, 2000-től fogalmazódott meg az igény az arab és magyar üzleti világ, köztük a kamarák kapcsolatainak erősítésére, de 2010-től bontakozott ki valójában ez a folyamat – emlékeztetett az arab kamarai vezető. Adnan Kassar jelezte: a történelem során több olyan időszak volt, amikor Magyarország élelmiszert, ipari termékeket exportált az arab világba, a mostani helyzetben számos lehetőség van a gazdasági kapcsolatok bővítésére. Kifejtette: az arab üzletemberek lehetőséget látnak az együttműködésre, a vízgazdálkodás, az öntözés, a wellness-turizmus, illetve az egészségügyhöz kapcsolódó turizmus és az ezekhez kötődő befektetések területén. Kiemelte: az arab országokban is széleskörű lehetőség van a gazdasági együttműködésre, igen erőteljes az arab világban a likviditás, lehetőség van a bankszektorban, illetve például az informatikában is a kapcsolatok szorosabbra fűzésére, emellett az építőiparban is lehetségesek fejlesztések.