Külföldre vándorolnak a reklámpénzek

2016. szeptember 28. szerda - 08:06 / piacesprofit.hu
  •    

A kis- és középvállalatok által leggyakrabban alkalmazott 10 marketingeszközből 9 online. A Facebook jelentősége tovább erősödött a hirdetők körében. A kis cégek már átlagban kétmillió forint felett költenek marketingre, de sajnos még „importra”: a pénz jobbára a Facebookhoz és a Google-hoz kerül.

A vállalatok körében tovább erősödött a Facebook dominanciája: a tíz leggyakrabban használt marketingeszköz közül négy a legnépszerűbb közösségi oldalhoz kapcsolódik. Az először nyolc éve elvégzett felmérés történetében első alkalommal fordult elő, hogy a toplista élére nem a céges honlap (már akinek van), hanem a saját Facebook-oldal került. A Facebook kifinomultabb hirdetési megoldásait, mint az egyedi célcsoportok képzése vagy az applikációk, ugyanakkor még tízből csak egy válaszadó alkalmazza – derült ki a Marketing Commando felméréséből.

Csökken a Google fontossága

A népszerű keresőmotorhoz köthető megoldások évek óta stabilan az élmezőnyben szerepelnek, idén azonban valamelyest visszaestek. Egyrészt csökken a Google AdWords népszerűsége: tavaly a válaszadók 45 százaléka használta, míg idén már csak 36 százalékuk. Mindez annak ellenére figyelhető meg, hogy a megoldást ténylegesen használók a személyes ajánlás után a második leghatékonyabb eszköznek tartják.

idén sem költenek többet marketingre a cégek

Kép: Pixabay

A keresőoptimalizálás (SEO) pedig, amely tavaly még a lista 4. helyén állt, idén már nem fért be az első tízbe sem. „Amíg a kisvállalkozásoknak nem volt pénze, de ideje igen, addig megérte blogbejegyzésekkel, tartalommarketinggel keresőoptimalizálni. Ma viszont drágább lett az idő, mint az pénz: elérhető számos alacsony költségű, de hatékony marketingeszköz, demokratizálódott a marketing” – magyarázza a jelenséget Wolf Gábor kisvállalati marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója.

Reklámpiaci tényezővé váltak a kkv-k

A felmérésben részt vevő cégek éves átlagban 2,3 millió forintot költenek marketingre. Szignifikáns az összefüggés a marketingköltés és a várható bevétel között is: míg az éves szinten százezer forint alatt költő vállalkozásoknak 65 százaléka számít magasabb bevételre 2016-ban, 1 millió forintos költés felett már 84 százalék a pozitív várakozások aránya. Wolf Gábor véleménye szerint „kezdenek piaci tényezővé válni a kkv-k. Viszont sajnos még „importálják” a marketingeszközöket, hiszen ennek a pénznek a jelentős része a Facebookhoz és a Google-hoz kerül.”

Ne csak a NAV keressen a reklámon
Nem mindig világos, hogy a kereskedőre vagy a gyártóra hárul a reklámadó megfizetése, egy rosszul megkötött marketingszerződés miatt pedig többszörös adófizetési kötelezettség keletkezhet – derül ki a Mazars legújabb összefoglalójából. A nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat szerint a közkedvelt „marketingmix” keretszerződések esetén az egyébként nem adóköteles tételek után is adóznia kell a kereskedőnek, ha nem pontos a szerződés megfogalmazása. A szakértők szerint a már aláírt marketingszerződéseket is megéri felülvizsgálni.

Mivel a kkv-k az online eszközök kapcsán hozzászoktak, hogy azonnal látják egy kampány megtérülését, a legnépszerűbb marketingeszközök húszas listájára csupán négy offline megoldás (ajánlás, névjegy, kiállításon való megjelenés és szórólap) került fel. A klasszikus médiamegoldások használata nem jellemző a kkv-kra. Ebben a tekintetben a magasabb, 250 millió forint feletti árbevételű vállalkozások egyértelműen elkülönülnek a mezőny többi szereplőjétől: az ő körükben fordul elő érdemi arányban a televízió, rádió, sajtó, óriásplakát, de még a fizetett PR és a bannerhirdetések alkalmazása is.

Wolf Gábor ezzel kapcsolatban egy lehetőségre is felhívja a figyelmet: „Az offline eszközök óriási előnye, hogy most azok váltak exkluzívvá. Csak gondoljunk bele, hogy mi kelti fel jobban a figyelmünket? Egy újabb levél az inboxban, vagy egy nevünkre szóló levél a postaládánkban? Az első online aranyláz után be kell állnia egy egészséges aránynak, hogy a költés legalább 10-15 százaléka offline eszközökre jusson.”

Sokat változott 2009 óta

Magyarország első kkv-marketing kutatását 2009-ben a Marketing Commando készítette, az Ipsosszal együttműködve. Akkor a mikro-, kis- és közepes vállalkozások mindössze egyharmada folytatott tudatos marketingtevékenységet, éves szinten átlagosan a forgalmuk 4 százalékát fordítva rá. Mára megfordultak az arányok: csupán a kkv-k egyharmadáról mondható el, hogy nem vagy keveset költ marketingre. Az eszközök terén is sokat változott a vállalkozások gyakorlata: az első felmérés idején a válaszadók legkedveltebb reklámeszközei az internet (54%, amely ekkor szinte kizárólag a saját honlapot jelentette), a nyomtatott média (35%) és a szórólap (26%) voltak, melyeket – a honlap kivételével – szinte teljesen háttérbe szorítottak a kifinomultabb digitális marketingmegoldások.

Wolf Gábor ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy „nem a legdivatosabb eszköz a leghatékonyabb. Minden cégnek meg kell találni, ami számára optimális, de ehhez folyamatosan kísérletezni kell”.

A süti a legjobb marketingeszköz
A sütik (cookie-k) segíthetnek abban, hogy újból és újból megtaláljuk azokat a felhasználókat, akik már érdeklődtek a termékünk, szolgáltatásunk iránt. Mivel a statisztikák szerint 100-ból 67 ember kiválaszt egy terméket egy webáruházban, majd vásárlás nélkül távozik, elég vonzó lehetőség, hogy elérjük azokat, akik a kosárban hagytak valamit.

Feliratkozom a(z) Piac & marketing téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek