Komoly kihívás az Airbnb

2015. szeptember 02. szerda - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Nagyon jól ment tavaly a turizmusnak, a Balatonnál idén nyáron is sokszor ki kellett tenni a „megtelt” táblát. Ennek ellenére az iparágban tevékenykedő cégek többsége komoly kihívásokkal küzd. Komoly konkurenciát jelent az Airbnb és egyre nehezebben lehet alkalmazottat találni és megtartani. A cégek 10 százaléka le is húzhatja a rolót.

Meleg nyáron vagyunk túl, ami a vízparti területeken lévő szálláshely-szolgáltatóknak különösen kedvezett. Egy-egy forróbb hétvége előtt gyakorlatilag kitették a Balatonra a „megtelt táblát”, ami remélhetőleg jót tesz az iparágnak, mivel a vendéglátás a legnagyobb bedőlési arányú szektor Magyarországon.

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének adatai alapján a hazai turizmus GDP-hez való hozzájárulása 9 százalék, a turizmusban foglalkoztatottak száma 318 ezer fő, ami egy igen jelentős nagyságú szektort jelez. Több mint 27 ezer működő társas vállalkozás tevékenykedik az iparágban, bár számuk az országos tendenciához hasonlóan az elmúlt időszakban csökkent. A szövetség legutóbbi elemzéséből az is kiderül, hogy a magyar szállodaipar számára a forgalom növekedése szempontjából 2014 nagyon sikeres év volt. A szállodákban 18.372 ezer vendégéjszakát töltöttek, ami rekord magas szám, a szobafoglaltság is kiemelkedő, 51,8 százalékos volt. Az idei meleg nyár remélhetőleg 2015-re is hasonlóan szép számokat eredményez majd, azonban sok szálláshely-szolgáltatónak számolni kell az idén megjelent Airbnb szolgáltatással is, mint konkurenciával.

Kép: Pixabayy

Szálláshely-szolgáltatással főtevékenységként jelenleg több mint 4000 társas vállalkozás foglalkozik Magyarországon. Erre a piacra lépett be az Airbnb, melyen keresztül a legfrissebb becslések szerint  nagyjából 8000 lakást – melyből kb. 3500 budapesti – lehet kivenni Magyarországon. Ilyen mennyiségű kiadásra váró ingatlan mellett nem csoda, hogy a szállodaipar szereplői súlyos fenyegetést látnak a közösségi szállásszolgáltatásban – áll a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzésében

Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke szerint  ezek a szolgáltatók a vendégek 5-10 százalékát csábítják el a szállodáktól. A helyzetet fokozza, hogy jelenleg úgy látszik, nem lesz külön hatósági szabályozás az Airbnb keretein belül szállást nyújtó szolgáltatókra, csupán a NAV igyekszik jobban figyelni az ilyen módon kiadott ingatlanokra. A magánszállások egyre erőteljesebb turisztikai hasznosítása világjelenség, jelentős turisztikai trend. Ez a szálláskiadási forma ugyanakkor az árnyékgazdaság része, azaz nem világos, milyen szabályok, rendeletek vonatkoznak erre a területre, az adóztatási rend eltérő-e más szállásadási tevékenységtől, vagy megfelelő-e az adózási morál.

Megdobja az árakat az Airbnb

A csökkenő lakáskínálat áremelkedést okoz az albérletek piacán: az ingatlan.com adatai szerint Budapesten és több egyetemi városban – például Pécsen, Debrecenben, Szegeden – 4-33 százalékkal nőttek tavalyhoz képest a lakásbérleti díjak, Győrben viszont csökkent a kiadó lakások átlagos díja. Az idén Budapesten “nagyon felkúsztak az árak”, a 40-59 négyzetméteres kategóriában az átlagos havi bérleti díj 140 ezer forint, szemben a tavaly szeptemberi 126 ezer forinttal. A nagyobb, 60-79 négyzetméteres kategóriában 187 ezer forint a kínálati átlagár, ami 4 százalékos emelkedés tavalyhoz képest.

Az osztrák adóhivatal a napokban adatokat kért az Airbnb-től, és további magánszállásokat kínáló oldalak üzemeltetőitől, amely a begyűjtött adatokból a keletkezett bevétel összegére kíváncsi, valamint majd arra, hogy a szállást hirdetők fizetnek-e adót a bérbeadás után. Egy legutóbb nyilvánosságra hozott tanulmány szerint a 9flats, a Wimdu vagy az Airbnb oldalakon kínált szállások miatt az osztrák állam 2016-ban több mint 9 millió euró adótól esik el, további 4,5 millió euró idegenforgalmi adót a települések nem kapnak meg.

Tisztességtelen előny?

A szállodákra, kereskedelmi szálláshelyekre több, rendeletekben meghatározott előírás vonatkozik, amelyek betartása jelentős költséggel jár. Az egészségügyi, fogyasztóvédelmi, tűzvédelmi, munkavédelmi szabályok mellett meg kell felelni egy sor jogi, adózási előírásnak is. Ezek betartása nem kötelező a magánszállásoknak, így jóval olcsóbban tudják kiadni a szobájukat, lakásukat. Ezzel pedig valóban el tudják csábítani a szállodai vendégeket, továbbá jelentős adóbevételtől is elesik az állam és az önkormányzat is. (Bár nem csak az Airbnb-sek trükközgetnek az adóval, ezért jöhet online kassza a szálláshelyekre.)

Niklai Ákos szerint a területről, a piac méretéről nincsenek hiteles adatok. A statisztikák szerint a budapesti hotelszobák átlagára 70-120 euró éjszakánként, ezzel szemben egy magánlakásban 40 euróért megszállhat egy külföldi turista. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a szálláshely szolgáltatók egyelőre nincsenek óriási veszélyben, mivel ezen a területen csak 1-2 százalékkal csökkent évente a cégek száma, és a bedőlés arány is jóval alacsonyabb, mint az éttermi vendéglátás, italszolgáltatás területén.

Súlyos a szakemberhiány

Végelszámolások tekintetében kevésbé kedvező a kép. Az első féléves adatok alapján úgy tűnik, hogy a szálláshely-szolgáltatók és éttermi vendéglátók közül a tavalyi évhez képest az idén többen fognak a bezárás mellett dönteni. A végelszámolások számában év végére minden területen közel 10 százalékos növekedés várható. Ennek az sem kedvez, hogy a jó szakemberek külföldre vándorolnak. Kovács László, a Vendéglátó Ipartestület elnöke szerint ez már tart egy ideje, de csak most fogyott el az itthoni tartalék. Már ősszel és decemberben is érezhető volt a szakemberhiány a partiszervizzel, cateringgel foglalkozó cégeknél. A testület szerint béremelések szükségesek a szektorban, hogy visszatérjen a munkaerő, ami azonban az árak emelkedésével fog járni. (Egy korábban nyilatkozó vendéglátós vállalkozó szerint egy jobb nyári napon akár 15-20 ezer forintot is megkereshet egy szakács vagy egy pincér, mégsem könnyű a megfelelő színvonalú munkát nyújtó személyzet összeverbuválása.)

A magyarországi vállalkozásokat egyaránt sújtja a szakemberhiány: a cégek 47 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a szakemberhiány miatt vannak betöltetlen pozíciói, ez a szám 2 százalékponttal magasabb a 2014-es eredménynél. 2010 óta ez az eddig mért legmagasabb érték – derül ki a Manpower Munkaerő-szervezési Kft. felmérésének eredményeiből. Az üres munkahelyek betöltésének problémáját 2014-ben a válaszadók több mint fele a szaktudás hiányában látta és csupán 37 százaléka hivatkozott a jelentkezők hiányára. Idén ez a tendencia megfordult és a vállalatok 62 százaléka már a jelentkezők hiányában látta a betöltetlen állások problémáját, és mindössze 39 százalékuk említette a hiányzó szaktudást.

A jó melós a kkv-knak is aranyat ér
A hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fele stabil működésre számít a következő egy évben, egyharmaduk bízik abban, hogy növekedni is tud, minden ötödik cég pedig létszámbővülést is tervez. A vállalatvezetők szerint az üzleti kérdések mellett a szakképzett munkaerő megtalálása, a munkavállalók motiválása és a versenyképes bérek biztosítása jelenthetik a legnagyobb kihívást.