Járulékcsökkentés: ennyivel több marad a zsebünkben jövőre

2016. november 11. péntek - 16:09 / kfarkas
  •    

Tizenöt százalékkal emelkedne jövőre a minimálbér, huszonöt százalékkal a garantált bérminimum, míg a munkáltatói járulékok négy százalékkal csökkennének - ezt az ajánlatot tette le a kormány a munkáltatók és a munkavállalók asztalára.

Kép:MTI

Kép:MTI

Tizenöt százalékkal emelkedhet jövőre a bruttó minimálbér, a munkaadóknak pedig négy százalékos járulékcsökkentést adnának: a ma délután folytatott tárgyalásokon ezt az ajánlatot tette a kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek. Ez azt jelenti, hogy a most bruttó 111 ezer forintos minimálbér (ami nettóban 73 815 forint) jövőre csaknem 130 ezer forintra emelkedik.

“A héten megkezdtük az egyeztetéseket amelyek a következő évi béremelések alapját képezhetik” – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. “A következő években abban gondolkodunk,hogy az elmúlt évek bérnövekedésének az elkövetkezőévekben folytatódnia kell. A béremelések mértéke a következő hat évben elérheti reálértéken a negyven százalékot is” – vélekedett a miniszter. Ennek érdekében a kormányzat jelentős mértékben, négy százalékkal csökkentené a munkáltatói járulékokat jövőre, míg 2018-ban további 2,8 százalékkal és a továbbiakban évente két százalékkal mérséklődnének a bérterhek. A minimálbér összege 2016-ban 15 százalékkal, míg a garantált bérminimum 25 százalékkal növekedhet jövőre, 2018-ban pedig minimálbér újabb nyolc, a garantált bérminimum 12 százalékkal emelkedhet. A kormány javaslatáról pozitívan nyilatkoztak a szakszervezetek, ugyanakkor a munkáltatói képviseletek felhívták a figyelmet arra is,hogy a béremelési kényszer komoly terhet ró a vállalkozásokra, ezért további egyeztetést kérnek, az ajánlott négy százalékos járulékcsökkentésnél nagyobb mértékű kedvezményt kérnek. (Korábban Orbán Viktor a társasági adó csökkentését ígérte meg!)

Mindenki csökkentené a járulékokat, csak nem ugyanúgy
Sokáig halogatta a kormány a döntést az egyre égetőbb járulékcsökkentés ügyében, pedig a munkaerőhiány miatt emelkedő béreket egyre nehezebben tudják kigazdálkodni a vállalatok. A szakértők között sincs egyetértés azonban abban, hogyan is kellene kivitelezni ezt a lépést. A vállalkozók a munkáltatói terheket csökkentenék, annak ellenére is, hogy az elmúlt évtizedekben inkább a munkavállalókat sújtó adóterhek nőttek.

Egyre komolyabb gond a munkaerőhiány

A munkanélküliségi ráta idén várhatóan 5% körülire csökken a 2015-ös 6,8%-ról, a dunántúli régióban ez már csupán 2-3%, vagyis gyakorlatilag nincs felvehető munkavállaló ott, ahol többségében a munkalehetőségek képződnek. Ez a területi feszültség – hogy a felvehető munkaerő nem ott van, ahol az alkalmazni képes munkáltatók működnek – erősen meghatározó és egyelőre nincs rá megoldás.

Az adatok azt is bizonyítják, hogy a cég nagyságától függetlenül komoly gondot okoz az üzleti teljesítményben a munkaerőhiány és az alkalmazottak fluktuációja is. A munkaerő megtartása alig kisebb gond a válaszadók szerint, mint maga a toborzás. Némi különbség érezhető a cégmérettől függően, ebből a szempontból a kisebb cégek vannak előnyben. A személyes kapcsolat, a családias hangulat, a kisebb cégek cégkultúrája még mindig sokat számít a munkaerő megtartásában még akkor is, ha a kkv-k bérezésben alacsonyabb szintet tudnak tartani.

Tény viszont, hogy már nincs olyan régió az országban, ahol hátra lehetne dőlni. Egyes városokban már települési szinten folyik a marketing, hogy odacsábítsák a munkavállalókat, de valójában nincs honnan elcsábítani az embereket. A legsúlyosabb a dunántúli helyzet – még Budapestnél is nagyobb a gond – ott a munkaerőhiány már direkt módon jelentkezik az üzleti eredményekben.

Nem csak a fizetésen múlik

Bőven lenne tennivaló, az OHE és a Nexon kutatásának eredményei szerint a munkáltatók mindössze 11%-a tartja magát vonzó munkáltatónak, ami a szakember szerint megdöbbentő. Ha magukat nem tartják vonzónak, miért várják, hogy bárki is a cégnél akarjon dolgozni? Ráadásul a cégeknek kevés adata van arról, hogy valójában mit gondolnak róla a munkavállalók. Próbálnak belépési és kilépési interjúkat csinálni, de ezek őszintesége kérdéses, így a cégeknek kevés és bizonytalan információ van arról, hogy a belépők és az elmenők milyen képet alakítani ki a vállalatról.

Kevés és bizonytalan információja van a cégeknek arról is, hogy mivel lehetne a vállaltnál tartani az egyes dolgozókat. A kutatásban a legtöbben a magasabb bért jelölik meg a lelépés elsődleges okaként – vidéki tapasztalatok szerint 10.000 forint is számít, ez is mutatja, hogy egy bizonyos fizetési szintet muszáj lesz elérni ahhoz, hogy egyáltalán lehetőség legyen a sikeres toborzásra. Emellett viszont fontos a családi, magánéleti okok szerepe és az is, hogy a munkavállalók abban bíznak, az új munkahelyen jobban tudnak fejlődni, karriert építeni. Ez utóbbi szempontból nehéz helyzetben vannak az 50 fő alatti cégek, az Y generáció tagjai sokszor azért hagyják el ezeket, mert nem látnak megfelelő karrierutat, előrelépési lehetőséget. Itt láthatóan erősödik az elvándorlás, a multik könnyen elszipkázzák a fiatalokat.

 

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek