A tavaly július elsején hatályba lépett új Munka törvénykönyve (Mt.) bizonyos szakaszait csak az idei év első napjától kell alkalmazni, praktikus okokból. Olyan folyamatban lévő dolgokra vonatkoztak ugyanis, amelyek év közbeni változtatása indokolatlanul nagy adminisztrációs többletet jelentett volna. A vállalkozások egy része a munkaszerződések módosításával is megvárta, amíg a törvény valamennyi rendelkezése hatályba lép – most eljött az ideje a szerződések áttekintésének. A jelenleg teljes, vagy részmunkaidőben dolgozók több mint háromnegyede december elejéig nem érzékelt változást az új Munka törvénykönyve (Mt.) júliusi hatályba lépése óta, de a munkavállalók 13 százalékának - 400 ezer munkavállalónak - már módosították ennek kapcsán munkaszerződését, vagy a munkáltató már jelezte ez irányú szándékát - derül ki a Policy Agenda felméréséből.
Átlagkereset helyett távolléti díj
Megszűnt az átlagkereset fogalma, helyette a távolléti díj került bevezetésre. A távolléti díjat az alapbérből számítják figyelembe véve a műszakpótlékot, éjszakai pótlékot, készenléti pótlékot és ügyeleti pótlékot. Ez lesz a felmondási időre járó juttatás, végkielégítés alapja. Ha a munkaszerződésben a végkielégítés alapjául az átlagbért határozták meg, akkor ez a része a szerződének érvénytelenné válik, és a távolléti díj alapján kell majd kiszámítani az összeget – hívja fel a figyelmet a Profession. A változás a pótlékrendszert érintő elemek miatt lépett csak most hatályba.
A szabadság szabályai 2013-tól
Mivel a munkavállalóknak éves szabadságkerete van, a szabadságokat még az előző szabályozás szerint kellett kiadni 2012-ben. A most életbe lépett változásokkal a szabadság továbbra is alap- és pótszabadságból áll. A 2012-ben hatályos szabályozás szerint az alapszabadság a munkavállaló életkorát követve, sávosan növekedik. Január 1-jétől az alapszabadság minden munkavállaló esetében 20 munkanap, mely mellé az Mt. bevezeti a munkavállalót életkora alapján megillető pótszabadság intézményét. Azaz e körben változás csak az elnevezésben történik majd.
A gyermekek (saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek) után járó pótszabadság körében újdonság, hogy az mindkét szülőt külön-külön megilleti. Azaz mostantól nem kell nyilatkozni arról, hogy melyik szülő vállal nagyobb szerepet a gyermek nevelésében, gondozásában. Évenként további öt munkanap pótszabadság jár annak a munkavállalónak, akinek a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította. Ez előrelépés, ugyanis a tavalyi szabályok szerint csak a vak munkavállalónak járt ez a fajta pótszabadság, írja Dr.. Hajdu-Dudás Mária az adózóna szakértője.
Kell módosítani a munkaszerződéseket?
Az új Munka törvénykönyvében (Mt.) nincs olyan kikötés, ami arra kötelezné a munkaadókat, hogy új munkaszerződéseket készítsenek a meglévő dolgozóiknak, vagy módosítsák ezeket, de természetesen nem árt átnézni őket mind jogszerűségi, mind célszerűségi szempontból. Főszabályként minden munkaszerződés esetében mögöttes szabályként azonnal alkalmazandó az új Mt. Az újonnan megkötött munkaszerződéseknek természetesen a hatályos törvényhez kell igazodnia, a meglévő munkaszerződések azonban módosítás nélkül sem érvénytelenek. Ha azonban van olyan rendelkezésük, amely ellentmond a jelenleg hatályos törvénynek, akkor az a rendelkezés érvénytelennek tekintendő, olyan, mintha nem lenne. A megállapodás a törvénytől a munkavállaló javára változatlanul eltérhet. Ha azonban az új Mt. szerint ez a megállapodás jogszabályba ütközik, azaz valami olyan szerepel a munkaszerződésben, amit az új Mt. kifejezetten tilt, akkor az azonnal hatályát veszti és az új törvényt kell alkalmazni. Ebből pedig az következik, hogy korábbi megállapodások vagy ezek egy része hatályát vesztheti – magyarázta dr. Berke Gyula a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékánja az adó.hu-nak.
