A hazai vállalkozások sokszínűsége a számlázási kultúrában is megmutatkozik. Vannak cégek, amelyek a leginkább költségtakarékos megoldást részesítik előnyben, mások az adminisztráció egyszerűségét tekintik fő célnak, s vannak, amelyek az egyre bővülő informatikai bővülő lehetőségek kihasználására fogékonyak. Mindemellett hosszú ideje érezhető a szürke és a feketegazdaság visszaszorítására irányuló kormányzati szándék, miközben a digitalizáció folyamatos fejlődése egyre több lehetőséget kínál az államigazgatás és a cégvezetők információs igényének kielégítésére.
Egy kis módszertan
A GKI és a Billingo közös januári felmérése a hazai (nem mikró) kkv-k számlázási kultúrájának megismerésére irányult. (Ez a cégcsoport állítja elő a hazai GDP közel felét.) A felmérés sajátosságai miatt a megkérdezettek között nem szerepeltek mezőgazdasági, pénzügyi és közszolgáltató vállalkozások. A kiküldött kérdőívekre 1068 cég válaszolt. A válaszadó cégek mintegy 4 százaléka KATÁ-s, 12 százalékuk a KIVÁ-s volt, a többi pedig a számviteli törvény hatálya alatt működött.
A szabályozási környezet változása (azaz a NAV egyre növekvő adatigénye), illetve a technikai fejlődés miatt a hagyományos offline módszerek, különösen a számlatömbök használata visszaszorulóban van. A kkv-k csaknem egyharmada (31 százaléka) azonban továbbra is számlatömböt használ. Az alkalmazott létszám emelkedésével párhuzamosan egyre csökken ezek használatának aránya: a 11 fő alatti cégek körében ez az arány 42 százalék, a 11-20 fő közöttiek körében 26, a 20-50 fő közöttiek körében 20, míg az 50 fő feletti cégek körében csak 16 százalék.
A számlatömb-használók aránya a külföldi többségi tulajdonban lévő vállalkozások körében viszonylag alacsony (17 százalék), míg az állami-önkormányzati szféra illetve a hazai magáncégek körében jóval magasabb, 34 illetve 31 százalék. A számlatömbök alkalmazása kirívóan alacsony az ipar területén (alig 14 százalék), ennél jóval gyakoribb a kereskedelem és az üzleti szolgáltatások esetében (37-37 százalék). Némileg kisebb arányban fordul elő a fővárosban és környékén (28 százalék), mint vidéken (32 százalék), de a különbség nem drámai.
A speciális adózási módokat alkalmazók közül a KATÁ-s vállalkozások csaknem kétharmada használ „régimódi” számlatömböt. A számítógépes technológiákat igénybe vevők körében az online megoldásokat használók aránya (45 százalék) csaknem kétszer akkora, mint az offline megoldásokat előnyben részesítőké (24 százalék).
Az online számlázással általában kifejezetten elégedettek az ügyfelek. Teljes elégedettségről tudósított az ezt használók 87 százaléka, alapvetően elégedettek, de azért olykor előfordulnak problémák 12 százalék szerint, vagyis az elégedetlenek száma 1 százalék alatti. A problémás esetekről beszámolók aránya a mintaátlagnál jóval magasabb az iparban (18 százalék), a külföldi többségű cégkörben (ugyancsak 18 százalék), illetve az 51 és 150 fő között foglalkoztató vállalatok esetében (24 százalék). Ez a széles körben tapasztalható elégedettség a jövőben egyfajta katalizátora lehet a további terjedésnek.
Az adatszolgáltatási kötelezettségek a jövőben is növekednek. Ez év július 1-étől minden cégek között kibocsátott (B2B) számlát regisztrálni kell az adóhatóságnál. E majdan életbe lépő kötelezettségről a válaszadók 86 százaléka hallott, 14 százalékuk azonban még nem. A kereskedők 22 százaléka, a KATÁ-sok 38 százaléka nem hallott erről. Azaz a tájékozottság e téren korántsem teljes körű.
A jelenleg nem online számlázást választó cégek egyharmada tervezi ennek alkalmazását 2020-ban, míg kétharmaduk – a nyilvánvaló előnyök ellenére - sem. Az akadályok között az új módszerektől való idegenkedés mellett fontos szerepe lehet a számlakönyvi visszadátumozás lehetőségének. Az online számlázás piaca azonban várhatóan így is erőteljesen nő majd idén. Elsősorban az állami, önkormányzati szférában magas az erre való a késztetés, az itt tevékenykedők nagyobbik fele tervezi ezt az újítást, s a 151-250 fő között foglalkoztató cégeknek is csaknem a fele erre készül.
A KATÁ-t és KIVÁ-t alkalmazó cégek körében továbbra sem túlzottan népszerű az online számlázásra való átállás, ennek bevezetésére e cégkör csupán minden ötödik cége készül. Azon vállalkozások körében, amelyek hallottak a számla-regisztrációs kötelezettség idén július 1-étől esedékes kiterjesztéséről, az online számlázásra idén áttérni kívánók aránya 36 százalék, míg az erről nem hallók körében 15 százalék. Ha ez utóbbi csoport is tudomást szerez e szabályozás-változásról, úgy az online számlázásra áttérők száma valószínűleg körükben is emelkedni fog.
