Feldarabolni a Facebookot?

2018. július 18. szerda - 07:30 / Zubor Zalán
  •    

A Facebook veszélyes monopóliummá vált, ezért a céget fel kellene darabolni – érvelnek a közelmúltban kampányt indító civil szervezetek. A Freedom from Facebook-kampány bírálja a közösségi háló adatkezelési politikáját és azt, hogy teret engednek a megtévesztő tartalmaknak, azonban kevés látszik arra, hogy az amerikai trösztellenes törvényt alkalmazzák Mark Zuckerberg cégével szemben.

A Szabadság a Facebooktól (Freedom from Facebook) kampányt, még májusban indította el több adatvédelemmel foglalkozó és monopólium-ellenes civil szervezet. A kampányt olyan szervezetek támogatják, mint a Demokrata Párthoz kötődő MoveOn, az internetes művészeket tömörítő Content Creators Coalition, valamint a szabadkereskedelmet támogató Open Markets Institute. Utóbbi vezetője, Barry C. Lynn nem először került összeütközésbe a techóriásokkal: korábban azért rúgták ki New America alapítványból, mert kritizálta a Google üzletpolitikáját, akik történetesen a New America egyik fő finanszírozója volt.

Ijesztő túlhatalom

Ha nem vigyázol az online térben nyitott könyv az életed
Online aktivitásunk növekedésével és a digitalizáció térhódításával egyre inkább nyitott könyv az életünk. Tíz másodpercenként éri hekkertámadás számítógépeinket, nő a bankkártyás visszaélések és az adatlopások száma, a zsarolóvírusos támadások pedig még korántsem értek a csúcsra.

A mostani kampány elindítói úgy vélik, a Facebook több gazdasági területen is monopóliumra tett szert: egyeduralkodóvá vált a közösségi oldalak piacán, de híraggregátorként, reklámfelületként, adatkereskedőként és azonnali üzenetküldőként is domináns pozíciót szerzett. Ez a mozgalom szerint már önmagában korlátozza a versenyt, és olyan túlhatalmat ad a cég kezébe, ami miatt az amerikai kereskedelmi szervezetnek (FTC) kellene közbe lépnie. Emellett azért is bírálják Mark Zuckerberg cégét, mert az domináns helyzete mellett felelőtlen üzletpolitikát is folytat. Itt elsősorban a már jól ismert aggodalmakat vetik fel: a Facebook nem megfelelően kezeli a felhasználók adatait, azok nem egyszer kerülnek illetéktelenek kezébe. Ennek a legismertebb példája az év elején kirobbant Cambridge Analytica-ügy volt, ahol mintegy 87 millió ember adatai, köztük érzékeny személyes adatok kerültek különböző politikai kampánystábok kezébe. A Facebookot azért is bírálják, mert nem lép fel elég határozottan az álhírek terjedése ellen.

„A Facebook és Mark Zuckerberg ijesztő mennyiségű hatalmat gyűjtött össze. A Facebook egyoldalúan dönt arról, hogy emberek milliárdjai milyen hírekhez jutnak hozzá nap mint nap. Felvásárolja és csődbe viszi a vetélytársait, hogy megvédje a monopóliumát, ezzel elfojtja az innovációt és a választás lehetőségét. Csaknem mindent rögzít rólunk, akárhova lépünk az interneten, az okostelefonjainkon keresztül pedig a való világban is követnek. Ezeket a személyes adatokat arra használja, hogy kitalálja, hogyan tegyen minket és a gyermekeinket függővé. Ezután a Facebook minden rólunk gyűjtött információt elad a valódi ügyfeleinek – lényegében bárkinek, aki hajlandó fizetni, és el akarna nekünk adni valami terméket vagy nézetet” – olvasható a kampány weboldalán.

Külön Instagram, Messenger és WhatsApp

A Freedom from Facebook célja, hogy az FTC Zuckerberg konglomerátumát több kisebb céggé darabolja fel. Ez alapján külön tulajdonosi kör és vezetés alá kéne, hogy kerüljön az Instagram, a WhatsApp és a Messenger. A kampány elindítói azt is el szeretnék érni, hogy ezeket az alkalmazásokat más közösségi hálókkal is össze lehessen kötni, ne csak a Facebookkal, valamint hogy az amerikai szervek vezessenek be szigorúbb adatvédelmi szabályokat.

Kezünkben a (kép)világ (fotó: wikipedia)

Az Instagram fotómegosztót 2012-ben mintegy egymilliárd dollárért (275 milliárd forint) vette meg a Facebook
(fotó: wikipedia)

Civil szervezetek mellett a kampányhoz júliusban csatlakozott a legnagyobb amerikai távközlési szakszervezet, a 700 ezres taglétszámú Communications Workers of America (CWA) is. A CWA vezetője a Bloombergnek azt mondta, a Facebook információs monopóliuma a demokratikus rendet is fenyegeti, valamint, hogy a vállalat egy eddig teljesen ismeretlen üzleti modellt képvisel, amelyre ma még nem létezik megfelelő jogi szabályozás, ezért a jogalkalmazók nem tudnak vele mit kezdeni.

A kezdeményezésről szóló híradások megemlítik, hogy a Facebook ezzel politikailag két tűz közé került: korábban az amerikai jobboldal kritizálta az oldalt, ami szerintük a megosztott tartalmak kezelésében részlehajló módon jár el, esetenként cenzúrázza a jobboldali hírforrásokat, véleményeket. Mark Zuckerberg áprilisi, kongresszusbeli meghallgatását még elsősorban a republikánus képviselők kezdeményezték. A Cambridge Analytica-ügy után (ahol kiderült, éppen a Trump-kampányba segítettek be felhasználói adatokkal) azonban Zuckerberg a másik oldalt és magára haragította. A Freedom from Facebook nagyrészt liberális és baloldali szervezeteket tömörít – a mozgalom egyik közleménye szerint „a Facebook nem áll egyik politikai oldalon sem, csak a nagyobb profit oldalán.”

„Előzmények törlése” – új adatvédelmi alkalmazással nyugtatná meg a felhasználókat a Facebook
Új adatvédelmi intézkedést jelentett be Mark Zuckerberg, beletekinthetünk a rólunk készült titkos adatbázisba, és törölhetjük az abban tárolt adatokat. Azonban nem biztos, hogy a Facebook új funkciója a GDPR-határidő előtt kész lesz, és az sem világos, mit tehetnek azok, akiket regisztráció nélkül is követ az oldal.

Hajlandók rá?

A Facebook egyelőre szűkszavúan reagált a kampányra. Az Axios.com-nak nyilatkozva a cég egyik szóvivője rámutatott, hogy az amerikai versenyellenőrző szervek megvizsgálták a Facebook korábbi akvizícióit, és nem találtak ezekkel kapcsolatban semmilyen versenyjogi problémát. Mint mondta, a Facebook nem is igazán tekinthető monopóliumnak, hiszen egy átlagos felhasználó nyolc különböző közösségi platformot használ, és a legnépszerűbb platformoknak csak egy része a Facebook tulajdona.

Ebben egyébként nagyjából egyetértenek vele az FTC megbízottjai is. A kereskedelmi hivatal májusban megválasztott új tisztviselői közül egy sem jelezte, hogy támogatná a Szilícium-völgy óriáscégeinek feldarabolását. Az FTC jelenlegi elnöke, Joe Simons ugyan azt ígérte, keményebben lépnek majd fel a techcégekkel szemben, kérdéses viszont, hogy mennyire lehet erre hajlandó valójában, tekintve, hogy nemrég azt az Andrew M. Smith-t nevezte ki a fogyasztóvédelmi osztály élére, aki többek között épp a Facebook ügyvédje volt. Az FTC jelenleg egyedül a Cambridge Analytica-ügyet és a Facebook adatkezelését vizsgálja. Ez az terület, ahol látszólag a Facebook is hajlandó önkorrekcióra, nemrég például lehetővé tették, hogy a felhasználó kérje a róla rögzített adatok törlését (ezt a lehetőséget az Európai Unió adatvédelmi rendeletére, a GDPR-ra válaszul vezették be). A cég piaci helyzetével és akvizícióival nem foglalkozik az FTC.

Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatáson (forrás: Youtube/Guardian News videó)

Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatáson (forrás: Youtube/Guardian News videó)

Az akvizíciókkal kapcsolatban érdemes egyébként megemlíteni, hogy a megvásárolt cégek többsége nem közvetlen riválisa volt a Facebooknak. Rivális közösségi oldalt 2010 után hármat szerzett meg a Facebook, az Instagramot, a Lightbox fotómegosztót és a tbh nevű mobilalapú hálózatot. A többi felvásárlás inkább szólt technológiai szabadalmak megszerzéséről és szaktudás becsatornázásáról, amelyeket a Facebook meglévő érdekeltségei fejlesztésére használhat fel. Ezek között volt arcfelismerő technológia, e-kereskedelmi platform és adatbányász alkalmazások is. Igaz, ezek felvásárlása azt is jelenti, hogy egy esetleges rivális közösségi háló már nem fér hozzá ezekhez a technológiákhoz.

Nehezen megfogható a Facebook

A monopóliumok állami megtörésére elsőként a 19. század végéről találunk példákat az Egyesült Államokban. A ma is érvényben levő, 1890-es trösztellenes törvény az után született, hogy domináns cégek vagy cégkartell leosztotta egymás között a piacot, hogy magasan tarthassák például a dohány és mezőgazdasági eszközök fogyasztói árait. A törvény sikeresen le is törte a két legnagyobb tröszt, az International Harvester és az American Tobacco monopóliumát, a cégek üzemeit és más vagyonát új tulajdonosoknak adták át.

Ugyanakkor minden monopóliumnak ez a törvény sem vetett véget: néhány évtized múlva az amerikai olajiparban egyeduralkodó lett a Rockefeller-család cége, a Standard Oil, az acéliparban pedig a US Steel. Az 1890-es trösztellenes törvény, ahogy az azt követő hasonló törvények önmagában azt nem azt büntetik, ha egy cég monopolpozíciót szerez. A törvény különbséget tesz a tisztességes (természetes monopólium) és tisztességtelen úton megszerzett monopólium között, azaz olyan cégeket nem szankcionál, akik egyszerűen azért váltak egyeduralkodóvá, mert az ő termékük bizonyult a legnépszerűbbnek. Tisztességtelen monopóliumnak az számít, ha egy vállalat korrupció vagy fenyegetés útján szabadul meg a riválisaitól, vagy egy másik céggel kartellt alakítva osztják fel egymás között a piacot.

Fontos az is, hogy a trösztellenes törvény célja elsősorban a fogyasztók védelme a mesterségesen magasan tartott árakkal szemben, illetve az árverseny kikényszerítése. Az pedig egyelőre kérdéses, hogy a Facebookot mennyire lehet árkaltellezéssel vádolni. Az oldal üzleti modelljében ugyanis a fizető vásárlók nem az egyszerű felhasználók, akik ingyen regisztráltak és ingyen használják az oldal szolgáltatásait (illetve helyesebb úgy fogalmazni, hogy nem pénzzel, hanem a személyes adataikkal fizetnek). A Facebooktól szolgáltatást – adatokat és reklámfelületet – valójában a reklámozó partnerek vásárolnak. Nehéz megmondani, hogy a szolgáltatás ára irreálisan magas-e, már csak azért is, mert a Facebook a történelemben az első cég, amely ilyen mennyiségben képes ilyen részletességű személyes adatot szállítani a reklámozóknak. Ennek egyszerűen az az oka, hogy jelenleg nincs más olyan oldal, ahova minden hónapban több mint kétmilliárd felhasználó jelentkezik be, és osztja meg a céggel a legszemélyesebb tulajdonságait is. A Facebook monopolhelyzetére egyelőre nem is a fizetős ügyfelek panaszkodnak, a kritikusok magát az üzleti modellt (emberek adataival való kereskedelmet) is bírálják.

Bill Gates is megúszta

A trösztellenes törvény alapján az USA-ban utoljára 1982-ben daraboltak fel egy céget. Ez az akkor vezető telefontársaság, az AT&T volt. A cég megalapításakor a történelem talán legnagyobb monopolistája, John P. Morgan is bábáskodott, aki egy időben az International Harvestert és a US Steelt is irányította. Az AT&T évtizedeken át gyakorlatilag az egyedüli szereplő volt a távközlési piacon, mind a telefonszolgáltatást, mind a telefonkészülékek gyártását az AT&T uralta.

Korabeli karikatúra az egyes trösztök elleni fellépést támogató Teddy Roosevelt amerikai elnökről (forrás: The Evening Star, 1907. október 11.)

Korabeli karikatúra az egyes trösztök elleni fellépést támogató Teddy Roosevelt amerikai elnökről (forrás: The Evening Star, 1907. október 11.)

A cég monopóliuma 1968-ban kezdett leomlani, amikor egy újonnan alakult telefongyártó cég pert nyert az AT&T ellen, és a bíróság kötelezte a vállalatot, hogy tegyék lehetővé, hogy az új termékükkel is csatlakoztatni lehessen az AT&T hálózatára – erre korábban csak a cég saját készülékével volt lehetőség. Valószínűleg ez az eset hatással lehetett a mostani Facebook-monopólium elleni mozgalomra is, hiszen egyik követelésük hasonlít a bíróság 1968-as döntéséhez: a Facebook tegye lehetővé, hogy termékeit (Messenger, Instagram, WhatsApp) más közösségi hálókra is lehessen csatlakoztatni. Az AT&T-t végül 1982-ben egy újabb bírósági döntés feldaraboltatta, a helyi szolgáltatói független cégekké váltak – a bíróság indoklása itt is az árversennyel volt kapcsolatos.

A trösztellenes törvényt utoljára 2001-ben, a Microsoft ellen próbálták alkalmazni, a trösztper azonban érintetlenül hagyta a techcéget. A középpontban a Windows-termékekre optimalizált, azokkal csomagban árusított Internet Explorer állt, amelyet a per végén elérhetővé kellett tenniük más operációs rendszerek felhasználóinak is. Azt ugyanakkor nem találta bizonyíthatónak a bíróság, hogy a Microsoft kényszerítéssel vagy csalással szerzett monopóliumot, vagy manipulálta volna az árakat. Tény azonban, hogy a per jót tett az innovációnak, hiszen ennek a nyomán indult el az úgynevezett második böngészőháború. A piacon hamarosan megjelentek az olyan szoftverek, mint a Firefox és a Google Chrome, amelyek mára irrelevánssá tették az egykor uralkodó Explorert.

Elképzelhető, hogy ha a verseny (akár állami beavatkozás, akár anélkül) élesedik, a Facebook is elveszti vezető pozícióját. Az amerikai tizenévesek körében a Facebook már gyorsan veszít a népszerűségéből, a rivális Snapchat pedig egyre több látogatót vonz. Igaz, ezzel párhuzamosan az ő körükben nő a másik nagy Zuckerberg-érdekeltség, az Instagram látogatottsága is.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor