Feldarabolni a Facebookot?

A Facebook veszélyes monopóliummá vált, ezért a céget fel kellene darabolni – érvelnek a közelmúltban kampányt indító civil szervezetek. A Freedom from Facebook-kampány bírálja a közösségi háló adatkezelési politikáját és azt, hogy teret engednek a megtévesztő tartalmaknak, azonban kevés látszik arra, hogy az amerikai trösztellenes törvényt alkalmazzák Mark Zuckerberg cégével szemben.

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

A Szabadság a Facebooktól (Freedom from Facebook) kampányt, még májusban indította el több adatvédelemmel foglalkozó és monopólium-ellenes civil szervezet. A kampányt olyan szervezetek támogatják, mint a Demokrata Párthoz kötődő MoveOn, az internetes művészeket tömörítő Content Creators Coalition, valamint a szabadkereskedelmet támogató Open Markets Institute. Utóbbi vezetője, Barry C. Lynn nem először került összeütközésbe a techóriásokkal: korábban azért rúgták ki New America alapítványból, mert kritizálta a Google üzletpolitikáját, akik történetesen a New America egyik fő finanszírozója volt.

Ijesztő túlhatalom

Ha nem vigyázol az online térben nyitott könyv az életed
Online aktivitásunk növekedésével és a digitalizáció térhódításával egyre inkább nyitott könyv az életünk. Tíz másodpercenként éri hekkertámadás számítógépeinket, nő a bankkártyás visszaélések és az adatlopások száma, a zsarolóvírusos támadások pedig még korántsem értek a csúcsra.
A mostani kampány elindítói úgy vélik, a Facebook több gazdasági területen is monopóliumra tett szert: egyeduralkodóvá vált a közösségi oldalak piacán, de híraggregátorként, reklámfelületként, adatkereskedőként és azonnali üzenetküldőként is domináns pozíciót szerzett. Ez a mozgalom szerint már önmagában korlátozza a versenyt, és olyan túlhatalmat ad a cég kezébe, ami miatt az amerikai kereskedelmi szervezetnek (FTC) kellene közbe lépnie. Emellett azért is bírálják Mark Zuckerberg cégét, mert az domináns helyzete mellett felelőtlen üzletpolitikát is folytat. Itt elsősorban a már jól ismert aggodalmakat vetik fel: a Facebook nem megfelelően kezeli a felhasználók adatait, azok nem egyszer kerülnek illetéktelenek kezébe. Ennek a legismertebb példája az év elején kirobbant Cambridge Analytica-ügy volt, ahol mintegy 87 millió ember adatai, köztük érzékeny személyes adatok kerültek különböző politikai kampánystábok kezébe. A Facebookot azért is bírálják, mert nem lép fel elég határozottan az álhírek terjedése ellen.

„A Facebook és Mark Zuckerberg ijesztő mennyiségű hatalmat gyűjtött össze. A Facebook egyoldalúan dönt arról, hogy emberek milliárdjai milyen hírekhez jutnak hozzá nap mint nap. Felvásárolja és csődbe viszi a vetélytársait, hogy megvédje a monopóliumát, ezzel elfojtja az innovációt és a választás lehetőségét. Csaknem mindent rögzít rólunk, akárhova lépünk az interneten, az okostelefonjainkon keresztül pedig a való világban is követnek. Ezeket a személyes adatokat arra használja, hogy kitalálja, hogyan tegyen minket és a gyermekeinket függővé. Ezután a Facebook minden rólunk gyűjtött információt elad a valódi ügyfeleinek – lényegében bárkinek, aki hajlandó fizetni, és el akarna nekünk adni valami terméket vagy nézetet” – olvasható a kampány weboldalán.

Külön Instagram, Messenger és WhatsApp

A Freedom from Facebook célja, hogy az FTC Zuckerberg konglomerátumát több kisebb céggé darabolja fel. Ez alapján külön tulajdonosi kör és vezetés alá kéne, hogy kerüljön az Instagram, a WhatsApp és a Messenger. A kampány elindítói azt is el szeretnék érni, hogy ezeket az alkalmazásokat más közösségi hálókkal is össze lehessen kötni, ne csak a Facebookkal, valamint hogy az amerikai szervek vezessenek be szigorúbb adatvédelmi szabályokat.

Az Instagram fotómegosztót 2012-ben mintegy egymilliárd dollárért (275 milliárd forint) vette meg a Facebook
(fotó: wikipedia)

Civil szervezetek mellett a kampányhoz júliusban csatlakozott a legnagyobb amerikai távközlési szakszervezet, a 700 ezres taglétszámú Communications Workers of America (CWA) is. A CWA vezetője a Bloombergnek azt mondta, a Facebook információs monopóliuma a demokratikus rendet is fenyegeti, valamint, hogy a vállalat egy eddig teljesen ismeretlen üzleti modellt képvisel, amelyre ma még nem létezik megfelelő jogi szabályozás, ezért a jogalkalmazók nem tudnak vele mit kezdeni.

A kezdeményezésről szóló híradások megemlítik, hogy a Facebook ezzel politikailag két tűz közé került: korábban az amerikai jobboldal kritizálta az oldalt, ami szerintük a megosztott tartalmak kezelésében részlehajló módon jár el, esetenként cenzúrázza a jobboldali hírforrásokat, véleményeket. Mark Zuckerberg áprilisi, kongresszusbeli meghallgatását még elsősorban a republikánus képviselők kezdeményezték. A Cambridge Analytica-ügy után (ahol kiderült, éppen a Trump-kampányba segítettek be felhasználói adatokkal) azonban Zuckerberg a másik oldalt és magára haragította. A Freedom from Facebook nagyrészt liberális és baloldali szervezeteket tömörít – a mozgalom egyik közleménye szerint „a Facebook nem áll egyik politikai oldalon sem, csak a nagyobb profit oldalán.”

„Előzmények törlése” – új adatvédelmi alkalmazással nyugtatná meg a felhasználókat a Facebook
Új adatvédelmi intézkedést jelentett be Mark Zuckerberg, beletekinthetünk a rólunk készült titkos adatbázisba, és törölhetjük az abban tárolt adatokat. Azonban nem biztos, hogy a Facebook új funkciója a GDPR-határidő előtt kész lesz, és az sem világos, mit tehetnek azok, akiket regisztráció nélkül is követ az oldal.
Hajlandók rá?

A Facebook egyelőre szűkszavúan reagált a kampányra. Az Axios.com-nak nyilatkozva a cég egyik szóvivője rámutatott, hogy az amerikai versenyellenőrző szervek megvizsgálták a Facebook korábbi akvizícióit, és nem találtak ezekkel kapcsolatban semmilyen versenyjogi problémát. Mint mondta, a Facebook nem is igazán tekinthető monopóliumnak, hiszen egy átlagos felhasználó nyolc különböző közösségi platformot használ, és a legnépszerűbb platformoknak csak egy része a Facebook tulajdona.

Ebben egyébként nagyjából egyetértenek vele az FTC megbízottjai is. A kereskedelmi hivatal májusban megválasztott új tisztviselői közül egy sem jelezte, hogy támogatná a Szilícium-völgy óriáscégeinek feldarabolását. Az FTC jelenlegi elnöke, Joe Simons ugyan azt ígérte, keményebben lépnek majd fel a techcégekkel szemben, kérdéses viszont, hogy mennyire lehet erre hajlandó valójában, tekintve, hogy nemrég azt az Andrew M. Smith-t nevezte ki a fogyasztóvédelmi osztály élére, aki többek között épp a Facebook ügyvédje volt. Az FTC jelenleg egyedül a Cambridge Analytica-ügyet és a Facebook adatkezelését vizsgálja. Ez az terület, ahol látszólag a Facebook is hajlandó önkorrekcióra, nemrég például lehetővé tették, hogy a felhasználó kérje a róla rögzített adatok törlését (ezt a lehetőséget az Európai Unió adatvédelmi rendeletére, a GDPR-ra válaszul vezették be). A cég piaci helyzetével és akvizícióival nem foglalkozik az FTC.

Mark Zuckerberg kongresszusi meghallgatáson (forrás: Youtube/Guardian News videó)

Az akvizíciókkal kapcsolatban érdemes egyébként megemlíteni, hogy a megvásárolt cégek többsége nem közvetlen riválisa volt a Facebooknak. Rivális közösségi oldalt 2010 után hármat szerzett meg a Facebook, az Instagramot, a Lightbox fotómegosztót és a tbh nevű mobilalapú hálózatot. A többi felvásárlás inkább szólt technológiai szabadalmak megszerzéséről és szaktudás becsatornázásáról, amelyeket a Facebook meglévő érdekeltségei fejlesztésére használhat fel. Ezek között volt arcfelismerő technológia, e-kereskedelmi platform és adatbányász alkalmazások is. Igaz, ezek felvásárlása azt is jelenti, hogy egy esetleges rivális közösségi háló már nem fér hozzá ezekhez a technológiákhoz.

Nehezen megfogható a Facebook

A monopóliumok állami megtörésére elsőként a 19. század végéről találunk példákat az Egyesült Államokban. A ma is érvényben levő, 1890-es trösztellenes törvény az után született, hogy domináns cégek vagy cégkartell leosztotta egymás között a piacot, hogy magasan tarthassák például a dohány és mezőgazdasági eszközök fogyasztói árait. A törvény sikeresen le is törte a két legnagyobb tröszt, az International Harvester és az American Tobacco monopóliumát, a cégek üzemeit és más vagyonát új tulajdonosoknak adták át.

Ugyanakkor minden monopóliumnak ez a törvény sem vetett véget: néhány évtized múlva az amerikai olajiparban egyeduralkodó lett a Rockefeller-család cége, a Standard Oil, az acéliparban pedig a US Steel. Az 1890-es trösztellenes törvény, ahogy az azt követő hasonló törvények önmagában azt nem azt büntetik, ha egy cég monopolpozíciót szerez. A törvény különbséget tesz a tisztességes (természetes monopólium) és tisztességtelen úton megszerzett monopólium között, azaz olyan cégeket nem szankcionál, akik egyszerűen azért váltak egyeduralkodóvá, mert az ő termékük bizonyult a legnépszerűbbnek. Tisztességtelen monopóliumnak az számít, ha egy vállalat korrupció vagy fenyegetés útján szabadul meg a riválisaitól, vagy egy másik céggel kartellt alakítva osztják fel egymás között a piacot.

Fontos az is, hogy a trösztellenes törvény célja elsősorban a fogyasztók védelme a mesterségesen magasan tartott árakkal szemben, illetve az árverseny kikényszerítése. Az pedig egyelőre kérdéses, hogy a Facebookot mennyire lehet árkaltellezéssel vádolni. Az oldal üzleti modelljében ugyanis a fizető vásárlók nem az egyszerű felhasználók, akik ingyen regisztráltak és ingyen használják az oldal szolgáltatásait (illetve helyesebb úgy fogalmazni, hogy nem pénzzel, hanem a személyes adataikkal fizetnek). A Facebooktól szolgáltatást – adatokat és reklámfelületet – valójában a reklámozó partnerek vásárolnak. Nehéz megmondani, hogy a szolgáltatás ára irreálisan magas-e, már csak azért is, mert a Facebook a történelemben az első cég, amely ilyen mennyiségben képes ilyen részletességű személyes adatot szállítani a reklámozóknak. Ennek egyszerűen az az oka, hogy jelenleg nincs más olyan oldal, ahova minden hónapban több mint kétmilliárd felhasználó jelentkezik be, és osztja meg a céggel a legszemélyesebb tulajdonságait is. A Facebook monopolhelyzetére egyelőre nem is a fizetős ügyfelek panaszkodnak, a kritikusok magát az üzleti modellt (emberek adataival való kereskedelmet) is bírálják.

Bill Gates is megúszta

A trösztellenes törvény alapján az USA-ban utoljára 1982-ben daraboltak fel egy céget. Ez az akkor vezető telefontársaság, az AT&T volt. A cég megalapításakor a történelem talán legnagyobb monopolistája, John P. Morgan is bábáskodott, aki egy időben az International Harvestert és a US Steelt is irányította. Az AT&T évtizedeken át gyakorlatilag az egyedüli szereplő volt a távközlési piacon, mind a telefonszolgáltatást, mind a telefonkészülékek gyártását az AT&T uralta.

Korabeli karikatúra az egyes trösztök elleni fellépést támogató Teddy Roosevelt amerikai elnökről (forrás: The Evening Star, 1907. október 11.)

A cég monopóliuma 1968-ban kezdett leomlani, amikor egy újonnan alakult telefongyártó cég pert nyert az AT&T ellen, és a bíróság kötelezte a vállalatot, hogy tegyék lehetővé, hogy az új termékükkel is csatlakoztatni lehessen az AT&T hálózatára – erre korábban csak a cég saját készülékével volt lehetőség. Valószínűleg ez az eset hatással lehetett a mostani Facebook-monopólium elleni mozgalomra is, hiszen egyik követelésük hasonlít a bíróság 1968-as döntéséhez: a Facebook tegye lehetővé, hogy termékeit (Messenger, Instagram, WhatsApp) más közösségi hálókra is lehessen csatlakoztatni. Az AT&T-t végül 1982-ben egy újabb bírósági döntés feldaraboltatta, a helyi szolgáltatói független cégekké váltak – a bíróság indoklása itt is az árversennyel volt kapcsolatos.

A trösztellenes törvényt utoljára 2001-ben, a Microsoft ellen próbálták alkalmazni, a trösztper azonban érintetlenül hagyta a techcéget. A középpontban a Windows-termékekre optimalizált, azokkal csomagban árusított Internet Explorer állt, amelyet a per végén elérhetővé kellett tenniük más operációs rendszerek felhasználóinak is. Azt ugyanakkor nem találta bizonyíthatónak a bíróság, hogy a Microsoft kényszerítéssel vagy csalással szerzett monopóliumot, vagy manipulálta volna az árakat. Tény azonban, hogy a per jót tett az innovációnak, hiszen ennek a nyomán indult el az úgynevezett második böngészőháború. A piacon hamarosan megjelentek az olyan szoftverek, mint a Firefox és a Google Chrome, amelyek mára irrelevánssá tették az egykor uralkodó Explorert.

Elképzelhető, hogy ha a verseny (akár állami beavatkozás, akár anélkül) élesedik, a Facebook is elveszti vezető pozícióját. Az amerikai tizenévesek körében a Facebook már gyorsan veszít a népszerűségéből, a rivális Snapchat pedig egyre több látogatót vonz. Igaz, ezzel párhuzamosan az ő körükben nő a másik nagy Zuckerberg-érdekeltség, az Instagram látogatottsága is.

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.
Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat

Svédország után most éppen a spanyolokkal készülünk összeakasztani a bajszunkat 

Nem tetszik a spanyoloknak, hogy azt sem lehet tudni, ki fia borja akarja megvenni egyik legnagyobb járműgyártójukat.
Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében

Magyarország az első helyen áll a világon a demokrácia leépítésében 

Kettészakított társadalom, gyenge demokratikus intézményrendszer.
Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz

Orbán Viktor és csapata két luxusgéppel repült Donald Trumphoz 

Nem olcsó a repülés Amerikába.
Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében

Pupákra vernek minket a versenytárs régiós országok a tech cégek versenyében 

A régiós versenytársak elhúztak a csúcstechnológiákban.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo