Eljött az igazság pillanata a devizahiteleseknek

2018. május 03. csütörtök - 10:28 / piacesprofit.hu
  •    

Az Európai Bíróság főtanácsnokának álláspontja szerint olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a fogyasztót.

Ilyés T. és Kiss E. 2008 februárjában svájci frankban (CHF) nyilvántartott kölcsönre vonatkozó kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződés értelmében a havi törlesztőrészleteket forintban (HUF) kellett megfizetni, de e részletek összegét a HUF és a CHF aktuális árfolyama alapján számították ki. Ezenfelül a kölcsönt felvevők vállalták, hogy viselik a két pénznem árfolyamának esetleges fluktuációjához kapcsolódó kockázatot. (Nem véletlenül húzódik tíz éve az ügy, a korábbi beadvány egyszerűen elfogadhatatlan volt a főtanácsnok szerint.)

A későbbiekben az árfolyam jelentős mértékben megváltozott a kölcsönt felvevők terhére, ami az általuk fizetendő havi törlesztőrészletek összegének nagymértékű megemelkedését eredményezte. Ilyés T. és Kiss E. 2013 májusában a magyar bíróságok előtt keresetet indítottak az OTP Bank és az OTP Factoring ellen, amelyekre a szóban forgó kölcsönszerződésből származó hitelezői követelések át lettek ruházva. Ezen eljárás során felmerült az a kérdés, hogy az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőkre terhelő szerződési feltétel a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv értelmében tisztességtelennek tekinthető-e, és emiatt megállapítható-e, hogy az nem kötelezi a kölcsönt felvevőket amiatt, hogy e feltételt az érintett bank nem világosan és érthetően fogalmazta meg.

kötelezettségszegési eljárást indított Brüsszel

Kép: EU

Közben Magyarország 2014-ben olyan törvényeket fogadott el, amelyek a deviza alapú kölcsönszerződésekben megszüntettek bizonyos tisztességtelen feltételeket, az ilyen szerződések alapján továbbra is fennálló szinte valamennyi fogyasztói tartozást forintosítottak, és a szóban forgó szerződések felei közötti jogviszonyok tartalmát egyéb vonatkozásban is módosították. E törvények célja volt továbbá a deviza alapú kölcsönszerződésekben foglalt bizonyos feltételeknek az irányelvvel való ellentétességét érintően a Kúria által elfogadott polgári jogegységi határozat2 (e határozatot a Bíróság Kásler ügyben hozott ítélete3 alapján fogadták el) végrehajtása is. Az új törvények azonban fenntartották az árfolyamkockázatnak a kölcsönt felvevőre terhelését.

Tekintettel arra, hogy az irányelv értelmében nem tartoznak a hatálya alá azok a szerződési feltételek, amelyek kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröznek, a Fővárosi Ítélőtábla, amely Ilyés T. és Kiss E. ügyét elbírálja, azt kérdezi a Bíróságtól, hogy az említett nemzeti bíróság értékelheti-e egy nem világos jellegű, az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő feltételnek a tisztességtelenségét annak ellenére, hogy e feltétel érvényességét a magyar jogalkotó megerősítette.

Cégeknek is érdemes bíróságra menni a devizahitel miatt
Vállalkozásoknak sem kell tétlenül nézni, ahogy a bank felmondja a korábbi devizahiteles szerződést, és adott esetben realizálja a hitelbiztosítékot. A bírósági gyakorlatról és a cégek számára rendelkezésre álló lehetőségekről beszélgettünk a téma szakértőjével, Dr. Rózsavölgyi Ágnes ügyvéddel.

Evgeni Tanchev főtanácsnok a mai indítványában emlékeztet arra, hogy a kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket tükröző feltételeknek az 93/13 irányelv hatályából való kizárásának a célját az igazolja, hogy joggal feltételezhető, hogy a nemzeti jogalkotó az érintett szerződések feleit megillető jogok és kötelezettségek összességére nézve egyensúlyt teremtett.

Ez a feltételezés azonban nem alkalmazható az olyan törvényi rendelkezések esetében, mint a fent említett magyarországi törvények, amelyeket a releváns szerződés megkötésének időpontját követően, és az irányelvvel való összeegyeztethetetlenséget megállapító bírósági határozat végrehajtása céljából fogadtak el. E tekintetben a főtanácsnok azt az álláspontot képviseli, hogy a szóban forgó kivétel annak biztosítását célozza, hogy a tagállamok bevezethessenek vagy fenntarthassanak az irányelv védelmi rendelkezésein túlmenő szabályokat, de ne csökkenthessék az e rendelkezések által biztosított védelmet.

Devizahiteles elszámolás – mikor kell külön kérni?
Nem minden devizahitel szerződés esetén automatikus az elszámolás, egyes esetekben külön kell ezt a banktól kérni.  Mely kölcsönökkel kell elszámolniuk a bankoknak? Milyen esetben kell nekünk kérni az elszámolást?

A főtanácsnok ezenfelül hangsúlyozza, hogy a Bíróságnak a valamely nemzeti jogszabályt vagy gyakorlatot az irányelvvel összeegyeztethetetlennek nyilvánító határozatára adott tagállami jogalkotói válasz nem zárható ki a bírósági felülvizsgálatból, mivel ez ellentétes lenne az Európai Unió Alapjogi Chartájának a rendelkezéseivel, amelyek biztosítják a fogyasztók védelmének magas szintjét, és a hatékony bírói jogvédelemhez való jogot.

E körülmények között a főtanácsnok azt a választ javasolja, hogy az olyan feltétel, amelyet jogalkotási beavatkozás tett a deviza alapú kölcsönszerződés részévé, és amely fenntartja az árfolyamkockázatot a kölcsönt felvevőre terhelő eredeti feltételt, az irányelv értelmében nem tükröz kötelező érvényű törvényi vagy rendeleti rendelkezéseket. Következésképpen az olyan esetekben, amelyekben a feltételt a szerződésben nem világosan és érthetően fogalmazták meg, a nemzeti bíróság megvizsgálhatja, hogy az olyan tisztességtelen feltételnek minősül-e, amely nem kötelezi a fogyasztót.

Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek