Elindultak a béremelések – elhúznak a nagyok?

2017. január 11. szerda - 13:30 / piacesprofit.hu
  •    

Az egyik leginkább várt idei jogszabályváltozás a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a munkáltatói járulékok csökkentése. Az intézkedésektől egyesek azt várják, hogy segítenek a munkaerőhiány csökkentésében, mások szerint viszont inkább csak tovább nehezítik a kisvállalatok helyzetét. A jogszabály hatályos – de mi lesz a bérekkel valójában?

A munkaerőpiacot jelentős mértékben érintő változtatások léptek életbe az év elején: 15 százalékkal nőtt a minimálbér, a szakmunkásoknak járó garantált bérminimum pedig 25 százalékkal emelkedett. Az úgynevezett garantált bérminimumot annak az alkalmazottnak kell megkapnia, aki teljes munkaidőben legalább középfokú iskolai végzettséget, középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik. Ezzel párhuzamosan 5 százalékponttal csökkentek a munkáltatókat terhelő járulékok, 2018-ban ráadásul további béremeléseket és járulékcsökkentést ígér a kormány.

Hogy béremelésre szükség van, az nem kérdés – a kereskedelemben már tavaly is jól látszott, hogy enélkül lehetetlen megfelelő mennyiségű munkavállalót találni. A kereskedelmi szektor legnagyobb mértékű béremelését hajtotta végre a Lidl Magyarország 2016 nyarán. A multi 20 százalékos béremelést ad minden dolgozójának két lépcsőben. A kötelező emelés és a járulékcsökkentés úgy tűnik – ahogy elemzők ezt várták is – a nagyobb cégeknél hozott azonnali változást a bérezésben. Január elején már két nagy cég is bejelentette, jelentős béremelést kapnak a dolgozók.

egyedül harcolnak a kkv-k

Kép: Freedigitalphotos

A Fornettinél minden egyes alkalmazott egységesen évi bruttó 96 ezer forint – havi szinten bruttó 8 ezer forint – béremelésben részesül, ez a cégcsoport foglalkoztatottjainak 83 százalékánál 3-5,7 százalékos béremelést jelent. A cég közleménye szerint a megspórolt összeget osztják szét. A Fornetti a minimálbéremelésben és a járulékcsökkentésben alapvetően pozitív makrogazdasági lehetőségeket lát, felhívták ugyanakkor a figyelmet a piaci kihívásokra is: feltehetően például a beszállítók részéről jelentős díjemelést vonnak majd maguk után a kormányzati intézkedések.

Nem árt a szerződést is átírni
A felek számára nem mindig egyértelmű, mikor lehet szükség a munkaszerződés módosítására, és milyen formában lehet ezt megtenni. Az idei minimálbér- és garantált bérminimum-változások kapcsán érdemes áttekinteni a munkaszerződés módosításra vonatkozó szabályokat.

Megállapodott a 2017-es bérekről a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) is. A SPAR Magyarország esetében a mintegy 13.000 munkavállaló közül megközelítőleg 4.000 fő fizetése nő a minimálbér, illetve a garantált bérminimum –jogszabályban rögzített – mértékére. A fennmaradó csaknem 9.000 munkatárs bére pedig ennél, különböző mértékben, de egyaránt magasabb szintre emelkedik.

„A kereskedelemben az állandósult létszámhiány, a nagy fluktuáció és a megnövekedett terhelés miatt nagy szükség van a jelentősebb béremelésre” – mondta Dr. Sáling József a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének elnöke.

„A SPAR már 2016-ban is 4 milliárd forint bérfejlesztést hajtott végre és ez a szám 2017-ben eléri a 7 milliárd forintot, melyet a járulékcsökkentés csak kisebb mértékben, 1,5 milliárd forint erejéig kompenzál, a nagy része saját forrás. A kevesebbet keresők kapják a legnagyobb emelést, a magasabb jövedelműek fizetése pedig szintén jelentősen emelkedik. A bér-feszültség elkerülése érdekében pedig kiemelt figyelmet fordítottunk a középvezetők bérének emelésére is.” – hangsúlyozta Maczelka Márk kommunikációs vezető.

A minimálbérek emelése önmagában 4,5%-kal emeli meg az átlagbért a GKI elemzése szerint. Tekintettel a vállalati béremelési szándékokra, ez azt jelenti, hogy a nem minimálbéres kategóriákban a béremelés mértéke 6% körül alakulhat.

A kisboltoknál nem csak az összeg a gond
A boltok esetében plusz nehézséget okoz, hogy nem is olyan egyszerű kitalálni, kinek kell a garantált bérminimumot kifizetni. Egyes termékek eladásához kötelező a szakmai képesítés, mások esetében nem. Ha viszont kell a szakképesítés, kell a magasabb bér is. Itt találja, hogy mire kell figyelni, hogy ne legyen gond.

Leginkább a legkisebb vállalkozásoknál okoz gondot a béremelés, hiszen minél kisebb a vállalkozás, annál alacsonyabbak a bérek és annál nagyobbat kellene nyújtani rajtuk a 2017-es esztendő első bérfizetésénél. A Policy Agenda KKV Konjunktúra Indexének friss adatai szerint ugyan a kkv-k 40%-a számára nem okoz problémát a kötelező legkisebb bér emelése, az átlagérték is enyhén optimista vélekedést mutat a kérdésben. Ugyanakkor már pesszimistább a közhangulat, ha a vetélytársak helyzetét kérdezzük. A válaszadók 43% ugyanis arra számít, , hogy lesz olyan vállalkozás abban az ágazatban, ahol a cége működik, amely a béremelések miatt megszűnik. Az abszolút többség (57%) azonban nem számít ilyen lépésre. Fontos megjegyezni, ha valóban bekövetkezne ilyen jellegű átrendeződés a kkv-szektorban, annak nagyon komoly társadalmi hatásai lennének.

Ha szükség is van a béremelésre, azt a mostani módon a kisebb cégek nem fogják tudni kigazdálkodni, teljes ágazatok foghatnak padlót szakemberek szerint és a kikényszerített béremelés miatt a feketegazdaság is erősödhet.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor