Eladott cégek: erre idén nagyon utazik a NAV!

2014. július 15. kedd - 11:07 / piacesprofit.hu
  •    

Cégtemetőkkel kapcsolatosan számos eljárás indult az előző évben, de idén még inkább a NAV figyelmének középpontjába kerülnek. Ezek az eljárások nem csak a cégtemetőket üzemeltetőkkel szemben indulnak, hanem a cégüket eladók is érintettek.

Kép: SXC

Az idei évben hatványozott mértékben keresik fel az ügyvédeket a cégtulajdonosok akik régebben eladták a cégüket és az adóhivatal vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett náluk illetve a NAV Bűnügyi nyomozók beidézték őket vagy régi kollégáikat tanúként a Huszti útra (Budapesten a Huszti úton van a Bűnügyi Igazgatóság ahol a nyomozások kihallgatások folynak).

Egyre több ugyanis az összehangolt sok helyszínen történő fellépés a cégtemetőket üzemeltetők ellen, amelyek a leggyakoribb esetben 4 szereplős modellek: vannak a felhajtók, a strómanok, az ügyvédek és a cégüket rosszhiszeműen eladók. Ezekben az esetekben a leggyengébb láncszemek általában a strómanok akik előszeretettel tálalnak ki az általuk ismert ügymenetről. A legnagyobb büntetést általában a felhajtók (szervezők) kapják, de a cégüket átruházók is minimum pénzbüntetésre számíthatnak – figyelmeztet együttműködő partnerünk, a Dr. Vilmányi adószakértő iroda adóügyi blogja.

Honnan tudhatjuk, hogy minket is megtaláltak

1, Vagyonosodási vizsgálatot kapunk anélkül, hogy komolyabb ingatlan, gépjármű vásárlásaink, tagi kölcsöneink lennének. Az eljárás során kifejezett kérdéseket tesznek fel a cégeladás körülményeivel kapcsolatosan.

2, Tanúként hallgatnak meg az eladott cég adóellenőrzése kapcsán és kifejezett kérdéseket tesznek fel a cégeladás körülményeivel kapcsolatosan.

3, Tanúként hallgatnak meg minket a NAV Bűnügyi Igazgatóságánál (Budapesten a Huszti úton) és kifejezetten a cég működésével és eladásával kapcsolatos kérdéseket tesznek fel.

4, Volt kollégáinkat (pl.: könyvelőt, ügyvédet) idézi be a NAV és a cég eladásával ügyleteivel kapcsolatos kérdéseket tesznek fel nekik.

A Piac & Profit szakértői segítségével összeszedtük, mit tegyünk, és mit ne tegyünk ellenőrzés esetén.

Tudtunk nélkül is indulhat adóellenőrzés elsejétől
Az eljárási törvény év közben hatályba lépő változása értelmében lehetővé válik a megbízólevél elektronikus úton történő kézbesítése. Így viszont előfordulhat, hogy az ellenőrzés alá vont cég nem is tud majd az eljárás megindulásáról.

Az eladott céggel kapcsolatos kérdések

1, A cég működéséről általánosságban, mivel foglalkozott a cég, hány alkalmazottja volt, fizetőképes volt-e stb….

2, Miért került sor a cég eladására?

3, Hogyan találkozott a vevővel? (Hirdetés, üzleti kapcsolat…)

4, Miért vásárolta meg a céget az új tulajdonos?

5, Tisztában volt-e a tulajdonos a cég helyzetével?

6, Valamennyi irat eredetben, az adott időpontban átadásra került-e?

7, Átadásra került-e a cég házipénztára?

8, A vételár kifizetésre került-e? Miért akkora (általában névérték) összegben került a vételár meghatározásra?

9, Az utolsó időszaki bevallásokat miért nem vagy miért Mi tettük meg? (az ügytől függő kérdésfeltevés)

10, Hogyan lehet, hogy a bankszámláról az átruházást követően került pénz felvételre (ügytől függően

11, Egyéb kérdések amelyek a cég helyzetéből vagy az eddigi tanúnyilatkozatokból logikusan következhetnek.

Az eljárások következményei a cégüket eladókra nézve

Egyelőre nincs kialakult sem adóhivatali sem bírósági gyakorlat a cégüket eladó cégvezetők konkrét felelősségre vonásával kapcsolatosan. Az eddigi döntésekből elmondható, hogy egyelőre inkább pénzbüntetésekkel kell számolniuk a cégüket fiktíven eladóknak, természetesen az ügy összetettségétől, súlyától és az esetleges tartozások mértékétől függően. Nem mindegy, hogy valaki már létező adótartozással és egyéb hitelezői tartozással adja el a cégét, vagy adóellenőrzés során, illetve esetlegesen adóellenőrzés és tartozás nélkül. Befolyásoló tényező még a mérleg azaz, milyen eszközökkel, pénztárhiánnyal, bankszámlán lévő/nem lévő pénzkészlettel adja el a cégét.

Amit tapasztalunk, hogy egyre több ilyen jellegű vizsgálat indul. Amit valószínűsítünk, hogy szigorodnak és következetesebb döntések várhatóak, illetve az adóhivatal a volt tulajdonosok, cégvezetők vagyonával kapcsolatosan is megpróbál intézkedéseket foganatosítani. Folyamatosan bővülő naprakész tapasztalatainkkal és jogszabályismeretünkkel képviseljük és segítjük Ügyfeleinket; a legfontosabb, hogy időben forduljon hozzánk!

A rosszhiszemű cégeladás bűncselekményi következménye lehet a közokirat hamisítás, számvitel rendjének megsértése, csődbűncselekmény és a gazdasági/költségvetési csalás, gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása. Ezenkívül a hátrahagyott tartozás után magánvagyonnal történő helytállási kötelezettség is megállapítható. A Csődtörvény 63/A paragrafus külön nevesíti a rosszhiszemű cégeladás felelősségének következményeit, azaz “A vagyoni hányad rosszhiszemű átruházása miatti felelősség megállapítását”, amely alapján a volt tag amennyiben a bíróság megállapítja a rosszhiszeműséget korlátlanul felel a cég felhalmozott tartozásaiért.

Számlatömb, nyugta: ezért bírságol a NAV
Egy évvel azután, hogy a kft. tulajdonosa átadta cégét, ellenőrzés alá vonták azt. Az új tulajdonost 50 ezer forintra bírságolta az adóhivatal, amiért nem tudta megmondani és főként megmutatni, mikor, hol vette a számlatömböt, amit használ. Mint később kiderült, ezt a korábbi tulajdonosnak kellett volna nyilvántartania még a számla vásárlásakor egy sor másik adattal együtt. Mik ezek az adatok és pontosan hogyan kell nyilvántartani őket? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

Feliratkozom a(z) Adózás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor