Az ötletre is van pénz – források startupoknak

2019. november 25. hétfő - 17:55 / Csabai Károly
  •    

Egy új vállalkozás számára kétségtelenül a legrázósabb kérdés, honnan szerezzenek forrást ötleteik, elképzeléseik megvalósításához. Jó iránymutatást adhat ebben a hazai technológiai szektor egyik legaktívabb befektetője, az OXO Csoport, hiszen portfóliócégeik csak idén már közel négymilliárd forintnyi külső forrást tudtak bevonni.

Az interjú a Piac & Profit magazin október-novemberi számában jelent meg. 

A következő lapszám december 11-én jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságosoknál, vagy előfizetési szándékát jelezze a [email protected] címen.

Az Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter által 2014-ben alapított OXO Csoport 2015-től vált aktív befektetővé. A társasághoz azóta számos további befektető is csatlakozott, és együtt eddig mintegy 30 kezdeti és korai szakaszban lévő cégbe fektettek be saját forrásból, összesen több mint egymilliárd forint értékben. Döntően olyan feltörekvő technológiai, innovatív projektekbe fektettek, amelyekben láttak fantáziát.

– Nagyjából 400–500 projektből választjuk ki évente azt a 10–15-öt, amelyet aztán finanszírozásra érdemesnek ítélünk – érzékelteti a volument Oszkó Péter.

Több lehetőség

Portfóliócégeik a kezdő finanszírozás után, ha már teljesítették az első céljaikat, jellemzően további befektetéseket is keresnek. Hiszen akár a fejlesztések befejezéséhez, akár a piacra lépéshez, akár a nemzetközi terjeszkedéshez is szükség lehet újabb forrásokra. Ilyen újabb befektetési körökben nemcsak maga az OXO Csoport vesz részt, hanem aktívan segítik a projektjeiket más befektetők bevonásában is. Ennek eredményeként csak 2019-ben majdnem négymilliárd forintnyi újabb befektetési forrás jutott a portfóliócégeiknek.

Bármennyire is sikeres egy piacra lépő startup, ebben a fázisban a banki finanszírozás nem jellemző.

Oszkó Péter (Fotó: Bánkuti András)

Oszkó Péter (Fotó: Bánkuti András)

– Az ennyire fiatal vállalkozások túl kockázatosnak minősülnek a banki finanszírozáshoz. Így tapasztalataik szerint a portfóliójukban lévő társaságok háromféle megoldást keresnek. A legígéretesebbnek számító cégek, amelyek már a nemzetközi piacokon terjeszkednek, külföldi befektetőkhöz fordulnak. A hozzájuk képest eggyel alacsonyabb fejlettségi szinten lévők részben hazai, részben nemzetközi forrásokból oldják meg a finanszírozásukat, a még ennél is koraibb fejlesztési, piacra lépési szakaszban járók pedig nem kizárt, hogy az állami alapokból elnyerhető pénzeket veszik igénybe. Utóbbiak a hazai piacon jelenleg számos formában és bőségesen elérhetők, és adott fejlettségi fázisban kifejezetten jól kiegészíthetik a magánforrásokat – mondja az OXO Csoport alapítója, amely társaság maga is több állami tőkealappal alakított ki aktív együttműködést.

Színes paletta

Az induló vállalkozások közös magán- és állami tőkefinanszírozására Oszkó Péter több konkrét pozitív példát is említ. A bigdata és személyre szabott marketing- és kampánykezelési megoldásokat fejlesztő SpringTab azt követően, hogy 90 millió forintot kapott az OXO-tól, további 240 milliót már az állami tulajdonú Széchenyi Tőkealaptól vett fel. Az Agroninja nevű vállalkozásba – amelynek mobilalkalmazása egy fotó alapján meghatározza a testtömeget, ami különösen az állattenyésztők számára hasznos – az OXO két lépésben összesen 75 millió forintot fektetett, emellé rakott a cégbe az állami Hiventures Zrt. három lépésben 189 milliót. A tudományos szakirodalom tömeges feldolgozását lehetővé tevő Hubscience pedig az OXO-tól 40 milliót, a Hiventures-től két lépésben 133 milliót vett igénybe. Ezek a vállalkozások egytől egyig ötletfázisból indultak útjukra, kezdtek közös munkát a befektetési csoporttal, majd nyertek forrásokat részben tőlük, részben állami szereplőktől.

Más hozzáállást igényel viszont az érettebb, már nagyobb árbevételű vagy nagyobb mértékű finanszírozást kereső startup. Ebben az esetben sokszor a magánpiaci szereplők bevonása tűnhet célravezetőbbnek. Az OXO Csoport portfóliójába alig egy éve bekerült, 3D képi megjelenítéseket orvostechnológiai célra fejlesztő zMed Zrt.-be például egy magyar–amerikai magánbefektetői csoport tesz 250 millió forintot, állami szerepvállalás nélkül. A résztulajdonukban lévő, egyedi megrendelések alapján kézzel készült, designbeton-megoldásokat gyártó Ivanka Factory Zrt. átstrukturálására pedig a SET Group Nyrt.-t vonták be, melynek keretében egyúttal a Budapesti Értéktőzsdén szereplő cég jogot szerzett arra, hogy a sikeres átszervezést követően tulajdoni részesedést szerezzen az Ivanka Factoryban.

Az intenzív tárgyalási folyamatok eredményeként 11 millió dollár tőkét bevonó okosváros-rendszerekhez is kapcsolódó jármű-kommunikációs technológiákat fejlesztő Commsignia pedig jó példa arra, hogy stabil pénzügyi teljesítmények és folyamatos nemzetközi terjeszkedés mellett akár lényegesen nagyobb tőkebevonást is meg lehet valósítani, ha nem is csak a hazai, hanem a még bőségesebb források fölött rendelkező nemzetközi piaci szereplőktől. A 11 millió dollárt nagy nemzetközi tőkealapok és hazai kockázatitőke-társaságok adták össze: a Karma Ventures, a Samsung Catalyst Fund, a Partech, az Inventure, a Credo Ventures és a cégbe már korábban is befektetett magyar társaság, a Day One Capital.

Csalóka forrásbőség

– A hazai piac ma nem panaszkodhat, meglehetősen jól ellátott forrással. Akár már az ötlet szintjén is lehet pénzhez jutni, érettebb szakaszban pedig, ahol már százmillió forintos bevétele van egy cégnek, magánpiaci befektetők is hajlandóak akár dollárban nyolc számjegyű tőkeemelésre – összegezte Oszkó Péter.

Minél korábbi életszakaszban van egy vállalkozás, annál jobban szüksége lehet a hazai állami vagy korai fázisú befektetők szerepvállalására. Az érett szakaszban felmerülő 10–20 millió dolláros forrás bevonásához viszont már a menedzsmentnek kell felkészültnek lennie, hiszen csak ő lesz képes meggyőzni az újabb befektetőket.

Feliratkozom a(z) Pénzszerzés téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek