Amikor a szabály többet árt, mint használ

Nem tehetik be a lábukat a Pokemonok a Volkswagen üzemeibe – ez a munkavédelmi előírás ugyan a dolgozók biztonságát szolgálja, és mégis többet árt, mint használ az autógyártó cég munkáltatói márkájának. Mutatunk azonban ennél kirívóbb eseteket is.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Adatbiztonsági és munkavédelmi okokra hivatkozva a Volkswagen konszern egy belső körlevélben betiltotta a Pokémon Go játékot üzemi területein - számolt be csütörtökön a Bild című lap értesülésére hivatkozva a német Automobilwoche hírportál. A Volkswagen egyúttal megtiltotta a játékalkalmazás telepítését is a munkahelyi mobiltelefonokra.

A szabály mögött ésszerű biztonsági megfontolások állnak: a munkavállalók az autógyártó üzemben, ha lehet, ne csámborogjanak az automata gyártósorok között a képzelt lényekre vadászva. Ugyanakkor az intézkedés, - főleg, hogy napvilágra került, - többet árt a Volkswagennek, mint használ. Azt az üzenetet közvetíti ugyanis, hogy az autógyártó óriás beleavatkozik abba, hogy a munkavállalók milyen alkalmazásokat használnak a telefonjukon. Ez pedig biztos, hogy nem tesz jót a cég munkáltatói márkájának. Valószínűleg egyetlen cég sem szeretné, ha egy ostoba szabály miatt emlékeznének rájuk az emberek, nem pedig mondjuk a termékeik minősége miatt. Nem ez az egyetlen olyan furcsa munkáltatói szabály, amely többet árthat, mint használhat: a Business Insider tucatnál is több fölösleges munkáltatói regulációt gyűjtött össze, ezekből szemezgettünk most néhányat.

Kép:PP

Tilos az ásványvíz, egy pohár víz, csak egy slukkra

Amikor a magyar munkavállalók a védőital miatt panaszkodnak, gondoljanak csak arra, hogy az Egyesült Államokban sem lehet kolbászból a kerítés. A Business Insider cikke szerint egyáltalán nem számít ritkaságnak, hogy tilos máshol vásárolt ásványvizet bevinni a munkahelyre, ahol üzemben van egy italautomata. Egy alabamai logisztikai cég irodájában ennél is tovább mentek: a vizes ballonból csak egy decis, kis pohárral ihatnak a dolgozók, és csak akkor, ha egy húzásra megisszák.

Minden e-mailnek legyen célja!

Egy Detroit-i cégnél dolgozók csak akkor tudnak e-mailt küldeni, a céges szerverről, ha előtte egy kis menüben kiválasztják, hogy mi az elektronikus levél célja. Lehet például „szabadnap”, vagy „meghívás meetingre”. Ám még mindig jobban jártak, mint egy floridai cég dolgozói, akik nem mozdíthatják el az irodában a feng shuinak megfelelően elrendezett bútorokat. Nem vicc: egy centivel sem.

Beindult az üzlet, de kit vegyek fel?
Ha túl vagyunk az első nagy lépéseken és beindul az üzlet,. akkor jön a következő nagy akadály: meg kell találni azokat az embereket, akik segítenek, hogy továbblépjünk, tovább növekedjünk. Csakhogy ezeknek a tehetségeknek a kiválasztása nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk, ezért a Yahoo igazgatósági elnökének tanácsai segítségével megmutatjuk, mit kell figyelembe venni a toborzásnál.
Szigorúan ellenőrzött szakáll

Szintén Floridából származik a munkahelyi ellenőrzés iskolapéldája: egy kereskedelmi cég székházát csak akkor hagyhatják el a dolgozók a munkaidő alatt, ha részletesen közlik a recepción, hová mennek és mikor térnek vissza. New Yorkban egy menő kávézóban csak meghatározott hosszúságú szakállal rendelkezők dolgoznak: nincs átmenet, nincs kompromisszum, akinek nem elég hosszú a szőrzete, addig nem mehet dolgozni, amíg el nem éri a kellő méretet. Egy japán kormányzóságban viszont tiltott mindennemű arcszőrzet viselése. Ennél lazábban kezelte a férfiúi büszkeség forrását egy Seattle-i cég, itt is tilos volt ugyan a szakáll, de bajuszt lehetett növeszteni, azonban csak a teljesen kinőtt, ápolt bajuszt fogadják el „munkára alkalmas viseletként”, aki még növeszti, annak szabadságot kell kivennie, a borosta ugyanis nem megengedett.

Dobozt emelni tilos!

Egy jogi cégnél tilos csak úgy emelgetni a dobozokat, még a legapróbb súlyt is kocsival, vagy kézitargoncával kell szállítani. érthető: ha az alkalmazott megemeli a dobozt és megroppan a háta, beperelheti a munkaadóját. De már sokkal nehezebb értelmezni annak a hipermarketnek a szabályait Georgia államban, amely a kalap, vagy sapka viselését tiltja meg a dolgozóinak: télen és a szabadban dolgozóknak is. Máshol viszont az egyéni önkifejezést nem tiltják, egy IT-fejlesztő cég irodájában lehet az asztalon személyes tárgyat tartani, de csak egy darabot, tilos volt viszont bármilyen élelmiszert tárolni az asztalon. A botrány akkor robbant ki, amikor az egyik dolgozó a kirúgása előtti utolsó leheletéig állította, hogy az asztalán lévő banán, az ő kiválasztott személyes tárgya.

Meddig mehet el a főnök az öltözködési szabályzatban?
Meddig mehet el a munkáltató a munkahelyre vonatkozó megjelenési szabályokkal? Áttekintjük, milyen keretek között írható elő kötelező viselet, avagy milyen feltételekkel tiltható ki a lábujjközös papucs vagy a spagetti pántos top a munkahelyről.
Ez a kis összeállítás mulatságos lehet, azonban néhány dolgot megfontolásra ajánlanánk. Az egyik, hogy a felgyorsult információáramlás korában egyetlen másodpercre sem feltételezzük, hogy egy belső használatra szánt utasítás nem landolhat perceken belül a közösségi oldalakon, vagy a sajtónál. Márpedig ez zsebbe vágó kérdés: a fogyasztók ugyanis nem csak a termék, vagy a szolgáltatás minősége, ára alapján ítélik meg már a termékeket, hanem gyakran a munkavállalók visszajelzései alapján is.

Egy vállalat sikere azonban egyre inkább függ attól, hogy milyen sikerrel képes önmagát eladni a munkaerőpiacon. Az Aon Hewitt nemzetközi humántanácsadó és az AIESEC nemzetközi nonprofit szervezet Munkáltatói Márka Kutatásának a tapasztalatai szerint a vállalatok employer brandjének alakításában a szájreklám és a munkatársi ajánlás ereje a legnagyobb: ahogy a vállalat munkavállalóinak elkötelezettsége nő, úgy lesz egyre nagyobb azok aránya, akik szívesen ajánlják a céget álláskereső ismerőseiknek. Ha magas az elkötelezettség, így az ajánlási index is, a kollégák motiváltak a magas teljesítményre, ezáltal nőnek az üzleti eredmények és a minőség, a lánc végén pedig a fogyasztók is elégedettek, és továbbajánlják a terméket vagy szolgáltatást. Így nő a vállalat vonzereje a munkaerőpiacon. Viszont ha ilyen szabályokról mesélnek nekik az ott dolgozók, vagy olvasnak erről a sajtóban, szinte biztos, hogy nem ezeket a cégeket fogják választani. Érdemes tehát több szempontból is meggondolni, hogy egy szabály, ami értelmesnek tűnhet, mennyit árthat nekünk.

Új fegyverek kellenek a jó munkaerőért
Nincsenek könnyű helyzetben a cégek a mai munkaerőhiányos környezetben– és nincsenek könnyű helyzetben a fejvadászok sem, ha embert akarnak találni a nyitott pozíciókra. Egyre kevesebb az elérhető, megfelelően képzett munkaerő, így a toborzási gyakorlaton változtatniuk kellett az elmúlt években. Az online marketing ezt a területet sem kíméli.

Véleményvezér

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten

Aláírásgyűjtő ellenzéki aktivitákat támadtak meg Budapesten 

Tettlegesséig fajult a választási kampány a fővárosban.
Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo