Általában a hétköznapi életben az érvénytelenséget és a semmisséget egy kalap alá szokták venni, mintha a kettő ugyanazt jelentené. A jog ennél azonban árnyaltabb képet mutat. A különbségeket mutatja meg az ÉRTHETŐ JOG blogja.
Az érvénytelenség nem egyenlő a semmisséggel.
Érvénytelen szerződésről akkor beszélhetünk, ha a szerződés törvényben meghatározott valamilyen oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére.
Vagyis az egyik kulcs kérdés a „kívánt joghatás”.
Mi az a joghatás?
Meg akarunk vásárolni egy házat. Ilyenkor ingatlan adásvételi szerződést kötünk. Ezzel a szerződéssel akarjuk elérni, hogy a ház hivatalosan is a mi tulajdonunkká váljon. Az ingatlan
A joghatás az a hatás, eredmény, amit a szerződéssel a felek szerettek volna elérni. Az a kívánt jogi állapot, ami miatt a felek megkötötték a szerződést.
Többféle érvénytelenség is létezik?
Az érvénytelenséget képzeljük el egy nagy kalapként, amibe belefér egy kisebb kalap. Ebben a kisebb kalapban egy nyuszi lapul, a nevét később árulom el. A nagy kalap többi része sem üres, különben mi értelme lenne a nagy és kisebb kalapnak, nem igaz? A nagy kalapba tehát bekerül egy második kisebb kalap is, és persze ebben is meglapul egy nyuszi.
Az érvénytelenség képzeletbeli kalapjából tehát két nyulat is kihúzhatunk. Az egyiket semmisségnek, a másikat megtámadhatóságnak hívják.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.
